Kereskedelmi jog, 1909 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1909 / 2. szám - A czég egységessége

2. sz. egészen más kifejezéseket használ arra, hogy az átruházó váltójogilag nem felelős — dokumentálandó, hogy a két intézmény lényegileg egészen más, bár ezen hatásában egyezik. Következik ebből, hogy az utóforgatmány csak annyiban tér el a forgatmánytól, amennyiben a törvény kifejezetten rendeli, tehát, hogy a forgatmányos a forgatója jogán léphet csak fel. Minden egyéb tekintetben azonban az utóforgatmányra a rendes forgatmány szabályai, tehát a váltótörvénynek mindazon a forgatmányt szabályozó szakaszai, a melyek a 14. §-al nem ellenkeznek, nyernek alkalmazást.9) Ennélfogva érvényes az üres utóforgatmány, (10. §.) a váltó a már válfókötelezettségben álló személyekre is visszaforgatható (9. §.), a tulajdonosi minőség a hátiratok összefüggő lánczolata által igazoltatik (36. § )10). Nem szükséges tehát szakadatlan összefüggő köztörvényi szerzésmódokkal kimutatni, mint az engedménynél, hanem a formális legitimatio elégséges. Az óvás felvétele utáni átruházásra vonatkozólag a „Kereskedelmi Jog" legutóbbi számában közölt jogesetben a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék és kir. Ítélőtábla a kir. Guria által indokaiból helybenhagyott Ítéletükben kimondták, hogy az óvás felvétele után a váltó az üres hátirat alapján kézről-kézre tovább nem adható, hanem csakis engedmény hatályával biró forgatmány alapján. „Az óvással" — mondja a kir. tábla— „a váltókapcsolatban álló személyek sorozata le van zárva s a váltó óvás után csak ugy kerülhet ismét forgalomba, ha azt az óvatoló utolsó előforgatmányos mint az óváslevéllel igazolt utolsó váltótulajdonos utóforgatmány, illetve engedmény utján átruházza." A most hivatkozó jogesetben, ugy látszik, hogy az üres utóforgatmányt a 9) ... Az utóforgatmány ugyanis a magyar V. T. álláspontja szerint csak annyiban tér el az előforgatmánytól és csak annyiban nem áll ennek sajátságos szabványai alatt, amennyiben a törvény másképen intézkedik, t. i. annyiban, bogy a forgatmányos a forgató jogaiba lép, s utóbbi váltójogilag kötelezve nincs, vagyis bogy az utóforgatmányosra nem ruháztatik át a váltóból eredő összes jog, nem nyer önálló váltójogokat nem tekinthető előzőjétől független harmadik személynek s mindazon kifogásokat tűrni tartozik, melyek előzőjével szemben felhozhatók lettek volna s hogy előzője vele szemben váltói uton nem felelős, minden más tekintetben azonban az utóforgatmány a rendes forgatmány szabályai alatt áll, jelesen pedig jogot ad a váltói utonfellépésre. i°) Grecsák i. m. 89, Grünhut i. m. 166. 29 bíróságok nem akczeptálták, — bár ezt csak az elsőbiróság mondja ki határozottan, a tábla pedig csak azt mondja, hogy átruházás nem történt és a váltó puszta birto'ta a visszköte lezettség alatt s így váltókapcsDlatban nem állo'.t személyt — a mint ez természetes is, — nem legitimálja. — Ha azonban az óváslevéllel igazolt, abból kitinő legitimált váltóbirtokos üres hátirata volt a kérdéses váltón, — a mint ez az elsőbirói ítéletből kitűnni látszik, — akkor szerintem helytelen az Ítélet, mert az utóforgatmány üres hátirattal is történhetik.1!) Ha több utóforgatmány van, akkor minthogy minden utóforgatmányos csak a forgató jogaiba lép, a váltóadós az utolsó utóforgatmányos ellen mindazon kifogásokkal élhet, melyek őt az összes utóforgatók, illetve azok bármelyike ellen megilletik, de természetesen csak a váltóból kitűnő utóforgatók jönnek tekintetbe. Azt azonban, hogy utóforgatmány forog fenn, ha a váltóból ki nem tűnik, a váltóadós tartozik természetesen bizonyítani, a bizonyítási kötelezettség őt terheli. 12) Ilyen bizonyíték leginkább az óváslevél, mert addig az adós nem igen tudhatja, ki a váltóbirtokos. Amint emiitettem, a váltó utóforgatmánynyal is visszaforgatható a már váltókötelezettségben álló személyekre is, a különbség az, hogy lejárat utáni visszaforgatmánynál konfusió által a váltókötelem végleg megszűnik az összes közben levő személyekre, ha pedig az elfogadóra történik utóforgatmány, akkor az összes váltókötelezettek végleg szabadulnak. Természetesen ezekben csak nagyjában foglalkoztam tárgyammal, amennyire egy czikk kerete azt lehetővé tette. )( A czég egységessége. Irta: Dr. Mártonfy Marczel, nagyváradi kir. jogakadémiai tanár. Az az általános korlátozás, hogy egy és ugyanazon személynek egymástól különböző két vagy több czége nem lehetne, sem a magyar, sem a német K. T.-ékben expressis verbis sehol kimondva nincs ; ennélfogva a czég egységének, mint általános követelménynek a fölállítására az alap mindkét törvényhozásban hiányzik. n) így Grecsak i. m. . . „kétségtelen, hogy az utóforgatmány üres hátirat alakjában is eszközöltethetik, tehát a váltó tulajdona puszta átadás által is átruházható." — Grünhut i. m. 12) Grecsák, Grünhut stb. Kereskedelmi Jog