Kereskedelmi jog, 1909 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1909 / 2. szám - A hamis utalvány veszélye
KERESKEDELMI JOG A hiteltörvények (kereskedelmi, váltó-, csőd-, Ipar-, szabadalmi jog stb.) minden ágára kiterjedi folyóirat SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL! BUDAPEST, V., Arany János—«. 9. tz. FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: GRECSÁK KÁROLY Dr. BENDER BÉLA KJE, OÜBIAI BIBÓ. ÜGYVÉD. ELÓFTZKTÉSI ÁR: Kgéa *fTC ... 10 K. BffyM uám : 1 K. T»l«foai 9O—O0HATODIK ÉVFOLYAM. — 2. SZ. MEGJELEN MINDEN HÓ 1-EN ÉS 15-ÉN. BUDAPEST, 1909. JANUÁR 15. A hamis utalvány veszélye. Irta: Grecsák Károly. A kir. Curia egy legközelebb elbírált jogesetből kifolyólag azt az igen nagy horderejű határozatot hozta,*) hogy a hamis utalványra teljesített fizetés által keletkezett kárt rendszerint a fizetést teljesítő utalványozott tartozik viselni és hogy ez a kár az utalványozót csak annyiban érheti, a mennyiben őt az utalvány hamisítása kérdésében valamely mulasztás, illetve vétkesség terheli. A kir. Curiát ennek a határozatnak a meghozatalánál mindenesetre az az általános jogszabály vezette, hogy a hamis aláírás nem háríthat kötelezettséget arra a személyre, a kinek a nevét hamisították. Lássuk tehát most, hogy ennek a jogszabálynak az alkalmazása indokolt-e azokban az esetekben is, a melyekben az utalványra teljesített fizetés az utalványozó és az utalványozott közötti oly szerződési megállapodásnak a következménye, a melynek értelmében a hamisítással járó veszélyeket kifejezetten az utalványozó vállalta magára. Az elbírált esetben ugyanis egy budapesti kereskedői czég szerződési viszonyba lépett egy budapesti pénzintézettel oly czélból, hogy a pénzintézet a nála elhelyezett letétből a czég által kibocsátott utalványokra az utalványozott összegeket a megnevezett utalványosnak kifizesse és ebben a szerződésben az utalványozó czég a hamis vagy hamisított utalványokból eredhető károk viselését kifejezetten magára vállalta. A kir. Curia ezen szerződési megállapodás daczára ugy határozott, hogy az utalványozó egyik alkalmazottja által a czég lenyomatával ellátott levélpapírra vezetett hamis utalványból származott kárt a hamis utalványra fizetést teljesített pénzintézet köteles viselni. Kétségtelen, hogy általános jogszabályok, a *) Lásd jelen számunkban, Hazai joggyakorlat 20. szám alatt. melyek nem alapulnak feltétlenül parancsoló vagy tiltó törvényes rendelkezésen, a szerződő felek kölcsönös jogai és kötelezettségei tekintetében csak abban az esetben és csak annyiban irányadók, ha és amennyiben a felek a köztük létesült jogviszonyt szerződésileg nem szabályozták. Ebből a jogi tételből kiindulva, tehát első tekintetre a kir. Curia fentidézett határozata olybá tűnnék fel, mintha ebbe a jogi tételbe ütköznék, mivel tudvalevőleg oly feltétlenül parancsoló avagy tiltó törvényes rendelkezésünk ez idő szerint még nincsen, amely utalványi szerződés esetében a feleket eltiltaná attól, hogy az utalványhamisitás veszélyének viselésére nézve oly megállapodásra lépjenek, a melynek értelmében az utalványozott pénzintézet a hamis utalványra teljesített fizetés következményeiért felelősségre nem vonható és a melynek értelmében az ily következmények egyedül az utalványozó számlatulajdonost terhelik. Legközelebb hatályba lépett cht qu^i törvényünk 23. szakaszában tartalmazza ugyan azt a rendelkezést, hogy a hamis vagy hamisított utalványra az utalványozott vagy valamely alkalmazottjának vétkessége nélkül teljesített fizetésből eredő károkért az állítólagos kibocsátó csak abban az esetben felelős, ha őt, vagy a cheque eljárással megbízott valamely alkalmazottját a cheque-meghamisitása körül valamely vétkesség terheli; és hogy az ezzel ellenkező szerződési megállapodás jogi hatálylyal nem bir, ám^e ez a törvényes intézkedés csakis cheque-re, nem pedig egyúttal más utalványokra is vonatkozván, — az előbb érintett, a Curia által elbírált esetre, tehát ebből az okból sem volt alkalmazható. Mindamellett mi a kir. Curia idézett határozatát helyesnek tartjuk és az abban elfoglalt jogi álláspontot a magunk részéről is mindenben és teljesen osztjuk. Mert hát lássuk csak, hogy az a szerző-