Kereskedelmi jog, 1909 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1909 / 1. szám - Az ipartörvény a Magyar Jogászegyletben

20 Kereskedelmi Jog 1. sz. Ezek szerint a peres váltó minden lényeges kellékkel el lévén látva, az elsőbiróság váltóbirói hatáskörrel bir. 10. Minthogy az óvással a váltokapcsolatban álló személyek sorozata le van zárva a váltó óvás után csak ugy kerülhet ismét forgalomba, ha azt az óvatoló utolsó elóforgatmányos, mint az óváslevéllel igazolt utolsó váltótulajdonos a váltótörvény 14. vagy 16 §-ai értelmében utóforgatmány, illetve engedmény utján átruházza. (M. kir. Curia 443/908. sz. — 1908. október 27.) A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék : A sommás végzést hatályon kivül helyezi s a felperest keresetével elutasítja. Indokok: Az óváslevélből kitűnik, hogy a váltó lejárata s az óvás felvétele idején a váltó birtokában a Korona takarék- és hitelszövetkezet volt, ez is vette fel az óvást. . Minthogy a váltó hátára vezetett nyilatko zat szerint e Korona takarék- és hitelszövetkezet nyugtatványozza a váltóösszeget, kétségtelen, hogy a nyugtatványozás az óvás felvétele után történt s igy felperes a váltót az óvás felvétele után szerezte meg. Minthogy azonban az óvás felvétele után a váltó az üres hátirat alapján kézről-kézre tovább nem adható, hanem csakis engedmény hatályával biró forgatmány alapján; minthogy a nyugtatvány forgatmányt nem foglal magában, felperes váltótulajdonosi minősége igazolva nincs, ennélfogva a felperest keresetével el kellett utasítani (76,236/907.) A budapesti kir. Ítélőtábla: Az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja indokaiból és azért is, mert az óvással a váltókapcsolatban álló személyek sorozata le van zárva s a váltó óvás után csak ugy kerülhet ismét forgalomba, ha azt az óvatoló utolsó elóforgatmányos, mint az óváslevéllel igazolt utolsó váltótulajdonos a váltótörvény 14. vagy 16. §-ai értelmében utóforgatmány, illetve engedmény utján átruházza. A Korona takarék- és hitelszövetkezet mint az óváslevéllel igazolt utolsó váltószerü tulajdonos azonban, bárha a váltóösszeg felvételét nyugtatványozta is, de magát a váltó tulajdonjogát utóforgatmány vagy engedmény utján felperesre át nem ruházta. Ezek szerint felperes, mint a váltókapcsolatban és visszkötelezettség alatt nem állott személy, a reá át nem ruházott váltó puszta birtoka alapján, a kereseti követelés váltói uton leendő érvényesitésére igazolva nincs. (91/908.) M. kir. Curia: A másodbiróság Ítéletét felhívott és felhozott indokaiból helybenhagyja Csöd. n. A tömeggondnok a csödvagyonból ki nem elégített dijaira nézve a közadóstól annak utóbb szerzett vagyonából kielégítést igényelhet. (M. kir. Curia 2925/1908. sz. — 1908. okt. 29.) A pozsonyi kir. Ítélőtábla : Az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja s az alperest végrehajtás terhével kötelezi, hogy a felperesnek 1200 K tőkét stb. fizessen meg. Indokok: Felperes 1200 K hátralékos tömeggondnoki dij és kamata iránt indított keresetét arra alapította, hogy a vb. H. M. csődválasztmányával kötött és csődbiróságilag is jóváhagyott egyezség szerint 2840 K-ban megállapított tömeggondnoki dijainak részbeni kiegyenlítésére csak 1640 K jutván, a csödvagyonból 1200 K-ban fennálló hátralékos követelését 1903. január hó 1-től járó 5%-os kamatával alperes, a csődnek 1901-ben való megszüntetése folytán megfizetni köteles. A tömeggondnok a csőd folyama alatt megállapított s a csödvagyonból ki nem kerülő munkadijának megtérítéséhez való jogát a csődnek megszüntetése folytán el nem veszti s a volt közadós, amennyiben vagyonhoz jut, a tömeggondnoknak hátralékos diját megfizetni tartozik. E szerint nem vétethetett figyelembe alperesnek a perben elfoglalt a fentebbiekkel ellenkező jogi álláspontja s az a kérelme sem, hogy felperes dijai ebben a perben újból állapíttassanak meg, mert azok már jogérvényesen meg vannak állapítva. Alperes védelmére való tekintettel az volt elbírálandó, hogy megszűnt e felperesnek hátralékos dijainak követeléséhez való joga annak folytán, hogy alperessel még a csőd megszüntetése előtt tömeggondnoki dijjaira nézve kiegyezett. Alperes azt az állítását, hogy az apósa Z. Gy. által felperes volt tömeggondnok részére fizetett 1600 K-val felperesnek tömeggondnoki dijai is kiegyenlittettek Z. Gy. és Z. Gy. tanúival még részbizonyiték erejével sem tudta bizonyi tani, mert e tanuknak ily tartalmú egyezség megkötéséről s feltételeiről személyes tapasztalaton alapuló tudomásuk nincs, miért is tekintettel arra, hogy sem a G) alatt csatolt választmányülési jegyzőkönyv adataiból, sem a csődiratokból nem állapitható meg az, hogy a felperes a kérdéses 1600 K-t tömeggondnoki dijainak végleges kiegyenlítésére fogadta volna el és tekintve azt is, hogy az alperes az állítólagos egyezség megkötésénél jelen sem volt s felperessel csak az időközben elhalt Z. B. megbízottja utján érintkezett s e szerint esküt a döntő tényre nem is tehetne, az alperest a keresetbe vett 1200 K tőkének s 1903. évi január hó 1-től járó 5% os kamatának megfizetésére feltétlenül kellett kötelezni. A tömeggondnoknak a csődtömegből ki nem elégített dijai a csődnek megszüntetésével esedékesekké válván, a kamat a keresetben megjelölt időponttól volt felperes részére megítélendő, ami ellen az alperes kifogást sem tett. (157/190^.) M. kir. Curia : A másodbiróság Ítéletét az abban felhozott indokokból és azért hagyja