Kereskedelmi jog, 1909 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1909 / 1. szám - Az ipartörvény a Magyar Jogászegyletben

1. sz. Kereskedelmi Jog 15 tatóra szóló részvények könnyebb elhelyezése és mozgósítása végett kizárni akar, hogy a részvényes a bemutatóra szóló részvény átruházása esetében a 153. §. meghatározott esetét kivéve, annak egész névértéke, illetőleg a még be nem fizetett része erejéig felelősséggel tartozzék, holott a névre szóló átruházások esetében az uj birtokosnak a részvénykönyvbe való bevezetése mellett az eddigi részvényesnek a névérték 50%-án felüli része iránti felelőssége megszűnik. Az adott törvénymagyarázat helyességét támogatják a kereskedelmi törvény előmunká latii. A K. T. tervezete a K. T. 173. §-a utolsó bekezdésének megfelelő 210 §. rendelkezését azzal indokolja, hogy ha a részvényes a részvény átruházásával minden további felelősség alól feloldatnék, a társaság oly esetben, midőn az átruházás bejegyezve nem lett, igényét az uj birtokos ellen nem igényelhetné s meg kel lene elégednie azzal, hogy a részvényt a késedelmes birtokosra nézve semmisnek nyilvánítja. Úgyde ez esetben megszűnnék minden különbség a bemutatóra és névre szóló részvények között s egészen felesleges lenne a részvényeknek általában különféle nemeit megen gedni. A tervezet ezen indokolása is a mellett szól, hogy a bemutatóra szóló részvények átruházásánál (mert csak ezt ismeri a társaság) a részvény névértékének 50%-on felüli része befizetése iránti felelőssége, a felek, vagy a részvénytársaságnak minden további ténye nélkül abban az időpontban szűnik meg, a mikor a részvényátruházás az átadással megtörtént. E részben nem tesz különbséget, hogy a részvényaláiró egyúttal alapító, mert a K. T. az alapítók által aláirt részvények be nem fizetett névértéke tekintetében a más által történt aláírásnál messzebb terjedő felelősséget meg nem állapit. A felperesi r. t a becsatolt 6. § a szerint 1,000.000 korona, egyenként 100 korona névértékű 10 000 drb bemutatóra szóló részvény kibocsátása mellett alakult. Felperes keresetét az alperes által aláirt részvényeknek be nem fizetett 70%-a iránt indította. Alperes tagadta, hogy az általa aláirt részvények most is birtokában vannak. A részvények névértékének befizetése első sorban a részvényes kötelezettségét képezvén (K. T. 168. §.), a kereset jogalapjához tartozik annak a kimutatása, hogy alperes részvényes ; ezt azonban felperes nem bizonyította. De ez a tény a per kimenetelére nézve sulylyal nem is bírhat. Az alapszabályoknak 6. §-a a bemutatóra szóló részvények jogi természetének megfelelő azt a rendelkezést tartalmazza hogy a mely részvényes a részlettörlesztést az igazgatóság egyszeri felhívására sem teljesiti, a K. T. 172. §-ában megirt eljárás után részvényes jogait elveszti és az addig teljesített befizetése a tartalékalap javára esik, az aláirt részvényei névértékének 50% a erejéig a K. T. 153. §-a alapján felelős marad, részvényei helyett uj részvények adatnak ki. Ha tehát a csődben levő r.-t. tömeggondnoka által történt felhívás az igazgatóság hatáskörébe utalt felhívással egyenlő hatálylyal birna is, a K. T. 153. §-áhan meghatározott 50 °/o-on felüli befizetésper utján, a társaság ellen nyitott csőd esetében sem követelhető s a befizetés elmulasztásának csak az alapszabályokban megállapított következményei lehetnek. Ezek folytán alperest, mint részvényaláirót az aláirt részvények névértékének £0% on felüli még be nem fizetett 20% a, vagyis 1900 korona tőke és járulékai erejéig marasztalni kellett. (70.893/1907.) A budapesti Jcir. Ítélőtábla: Áz elsőbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: A felperes felebbezésében felhozott az az uj állítás, hogy az összes 1000 drb részvény az ő, illetőleg a csődtömeg birlalatában van, az 1881 : LIX. t.-cz. 29. §-a értelmében akkor sem volna figyelembe vehető, ha a K. T. 164. §-ának 1. bekezdésére tekintettel és a kereset egy részének elutasítására nézve felhozott indokokkal szemben jelentőséggel birna. Az elsőbiróság Ítéletét, annak indokolása 2, bekezdésének kiegészítéséül a K. T. 173. §-a mellett a bemutatóra szóló részvények átruházásáról intézkedő 172. §-ának is felhívásával és az alapszabályok 6. §-ára vonatkozó indokának a keresk. törvény tévesen említett 171. §.a helyett a 170. §-nak felemlitésével, egyebekben a benne felhozott indokoknál fogva helyben kellett hagyni. M. kir. Curia: A másodbiróság Ítéletét helybenhagyja. Indokok : A csődbejutott részvénytársaság alapszabályainak 6. §-a a részvények értékének befizetése tekintetében a következő rendelkezést tartalmazza: „a melyik részvényes a résztörlesztést az igazgatóság egyszeri felhívására nem teljesiti, a K. T. 170. §-ában megirt eljárás után, részvényes jogait elveszti, az addig teljesített befizetése a tartalékalap javára esik, az aláirt részvények névértékének 50 százaléka erejéig a K. T. 153. §-a alapján felelős marad, részvényei helyett pedig uj részvények adatnak ki." A Curia az alapszabályoknak a K. T. 173. §-ának megfelelő ezt a rendelkezését akként értelmezi-, hogy a r.-t. alapszabályilag a részvényérték be nem fizetésének kizárólagos jogkövetkezményéül azt állapította meg, hogy az oít szabályozott felhívás daczára, késedelmes részvényes részvényeit elveszti, az addig telje sitett befizetés a tartalékalap javára esik, részvényei helyett uj részvények adatnak ki s e