Kereskedelmi jog, 1909 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1909 / 1. szám - Az ipartörvény a Magyar Jogászegyletben

16 Kereskedelmi Jog 1. sz. mellett az aláirt részvények névértékének csak 50°/o-a erejéig felelős. Az alapszabályok ily rendelkezése mellett pedig a felhívás daczára késedelmes részvényestől a r.-t. a részvény értéké nek 50%-át meghaladó részét, törvényes uton nem igényelheti. Ehhez képest a Curia a másodbiróság ité letét az itt előadott indokokból helybenhagyta. 3. A részvénytársaság azon alapszabály-intézkedése, hogy aki megszűnik részvényesnek lenni, köteles a részvényeket a társaságnak megvételre felajánlani, nem jelenti azt, hogy a társaság ezeket a felajánlott részvényeket beváltani is köteles. (M. kir. Curia 393/908. sz. — 1908. decz. 2.) M. kir. Curia: A másodbiróság elutasító Ítéletét helybenhagyja. Indokok: Az alperes részvénytársaság alapszabályainak 8. §-a szerint az alperes részvénytársaság részvényese csak szepesmegyei gazdasági szesztermelésre jogosított szeszfőzdetulajdonos vagy annak bérlője lehet s ha valamely részvényes megszűnik megyei szesztermelő lenni és részvényeit utódjának átadni nem tudná, köteles azokat a társaság rendelkezésére bocsátani. Minthogy azonban az alperes társaság alapszabályainak sem most idézett szakaszában, sem egyéb helyütt nem foglaltatik oly irányú rendelkezés, amely a részvénytársaságnak a felajánlott részvények beváltása iránti kötelezettségét is kifejezetten megállapítaná és minthogy ezekből kétségtelen, hogy az alapszabályok idézett 8. § a csak jogot állapit meg a részvénytársaság számára a rendelkezésre bocsátott részvények beváltása tekintetében anél kül, hogy egyúttal az alperes részvénytársaságnak erre vonatkozó kötelezettségét is megállapítana, mindezekből következik, hogy ilyen igény ezen az alapon az alperes részvénytársaság ellen nem is támasztható. A társaságra vonatkozó ily irányú kötelezettség nélkül pedig pusztán azon az alapon, hogy a felperes gazdasági szesztermelést gyakorolni megszűnt, az alapszabályok 8 § ában foglalt amaz intézkedés mellett, hogy az alperes társaságnál részvényes csakis szepesmegyei gazdasági szeszfőzdetulajdonos vagy annak bérlője lehet, — sem támaszthat a felperes jogos igényt részvényeinek beváltása iránt, amiért is ebben a perben nem igényel eldöntést az a kérdés, hogy az alapszabályok most idézett rendelkezésének tulajdonitható-e hatály vagy sem ? A másodbiróság ezek szerint helyesen utasítván el felperest a kérdéses részvények beváltása iránti keresetével, Ítéletét az itt felhozott megfelelő indokai alapján hagyta helyben a kir. Curia. Vétel. 4. Ha az adásvételi szerződés akként szól is, hogy az eladó első évben köteles a használhatlanná vált részeket saját költségén pótolni, e kikötés nem fosztja meg a vevőt attól a jogától, hogy a meg nem felelő gépet visszautasíthassa. (M. kir. Curia 156/1908. sz. — 1908. okt. 17.) A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék : Alperesek a kereseti váltók alapján, mint elfogadok köteleztetnek, hogy felperesnek 4000 koronát stb. fizessenek. Indokok: Alperesek szerint a vételügylet, melyből kifolyólag 4000 korona vételárkövetelés fejében érvényesiti felperes a kereseti váltókat, megszűnt. Ugyanis ők a gépet oly kikötés mellett vették meg, hogy annak kifogástalan munkaképességűnek kt:ll lenni, midőn arról győződtek meg, hogy a gép hasznavehetetlen, azt felperes rendelkezésére bocsátották. Az nem vitás peres felek között, hogy a gépre vonatkozó adás-vételi ügylet az F) alatt csatolt rendelőlevél szerint jött létre, vagyis alperesek egy használt, de munkaképes karban levő gépet vettek és felperes az első évadban tartozott a gép helyes kezelése mellett, annak használhatlanná váló részeit megtérítés nélkül pótolni. Alperesek annak bizonyítására, hogy a gép hasznavehetetlen, az 1905. évi szeptember 7-én megtartott szakértői szemle alkalmával felvett jegyzőkönyvre hivatkoztak, melyet felperes A) alatt becsatolt. E szerint a gép az említett időpontban hasznavehetetlen volt ugyan, de hiányainak 3-8 nap alatt eszközölhető pótlásával üzemképes állapotba hozható. Minthogy a felek közt létrejött fent előadott adás-vételi szerződés értelmében alpereseknek a szakértői szemle alkalmával megállapított hibák miatt csak ahhoz lett volna joguk, hogy a gépnek üzemképes állapotba helyezését követeljék felperestől és csak ha alperes ezen kötelezettségének eleget nem tett volna, hivatkoznának alperesek arra, hogy a szerződés megszűnt, alperesek azonban nem is állítják, hogy felperest felszólították a gép kijavítására, míg felperes a per során is kijelentette, hogy hajlandó a gépet üzemképes állapotba hozni stb. (62.095/1907.) A budapesti kir. Ítélőtábla : Az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja, felperest keresetével elutasítja. Indokok: Az F) alatti kötéslevél tartalmából az is megállapítható, hogy a fedezetül adott kereseti váltók kikötött ellenértékét egy már használt, de kifogástalanul munkaképes gőzcséplőkészlet képezte, az a gőzcséplőkészlet azonban, a melyet felperes az alperesnek küldött az 0) alatti jegyzőkönyv értelmében a felek közbenjöttével foganatosított előleges bírói szemle folyamán meghallgatott három szakértő egyező véleménye szerint, melyet bizonyítékul a tábla is elfogad, nem használható, nem üzemképes. Minthogy használhatatlan áru kiszolgálta, tása esetében a fedezeti váltó nem érvényesít-