Kereskedelmi jog, 1909 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1909 / 1. szám - Az ipartörvény a Magyar Jogászegyletben

1. sz. késség stb.) és csak ha ezekre nézve megállapodtak, kerülhet a sor a váltó adására. Mig tehát a váltónál rendesen van előszerződés (pactum de cambiando), addig csekk-előszerződés ritkán fordulhat elő. Az adós, amikor tartozása esedékessé válik, annak összegéről kiállítja a csekket és előzetes bejelentés nélkül egyszerűen postán elküldi [ajánlat, K. T. 315—320. § ai) átadja vagy más módon kezébe juttatja a hitelezőnek. A hitelező a csekket visszautasíthatja és készpénzbeli teljesítést követelhet vagy a csekLet átveheti. Ha átveszi, azzal a törvény értelmében kötelezettséget vállal arra, hogy azt az előirt határidőben fizetés végett bemutatja (8. §.). Ha ezt a kötelezettséget elmulasztja, amellett, hogy elenyészik visszkereseti igénye, felelős azért a kárért, amelyet mulasztásával a kibocsátónak okoz (18. §.)• A csekk a törvény értelmében minősített utalvány ; a csekkadás nem engedményezése az utalványozottal szemben fönnálló követelésnek és nem kifizetése az átvevővel szemben fönnálló tartozásnak. A csekk — ellenkező megállapodás híján — kizárólag a beváltás esetére szünteti meg az adós eredeti kötelezettségét. A csekk tehát nem fizetésül, hanem csak fizetés végett adatván, a hitelező a csekk visszaadása mellett bármikor érvényesítheti azt a követelését, amely őt adósa ellen a csekk kiállításának alapul szolgáló viszonynál fogva megilleti (18. §.). Ha tehát az átvevő a csekket kellő időben bemutatja és a kifizetés esetleges megtagadását igazolja, az eredeti jogalapon érvényesíthető keresete mellett csekkjogi visszkeresettel fordulhat a kibocsátó ellen: választhat a kettő között. Ha bemutatási kötelezettségét elmulasztja, vagy ha visszkeresete elévül, még mindig fölléphet adósa ellen az eredeti ogczimen, de ekkor köteles tűrni, hogy az adós levonja azt a veszteséget, amelyet az ő mulasztása következtében szenvedett. Ahhoz, hogy a csekkadás puszta ténye az alapul fekvő ügyletet megszüntesse, a felek külön megállapodására van szükség. 3. A továbhadó és az átvevő között a papíron kívüli jogviszony azonos elvek szerint alakul, mint a kibocsátó és az első átvevő közötti jogviszony. Az átvevő a csekk tulajdonjogát továbbadást szerződés utján szerzi meg és függetlenül attól, hogy adott-e előzőjének ellenértéket, a kibocsátó és valamennyi csekk kötelezett ellen érvényesítheti. A bemutatóra vagy rendeletre 9 szóló csekk tulajdonjogát azonban a jóhiszemű (nem első) átvevő akkor is megszerzi, ha az átadó nem tulajdonos, például ha a csekket lopta vagy találta (K. T. 299. és 300. §-ok). A korábbi tulajdonos vagy a kibocsátó a csekk kiadását csak attól követelhetik, akit a megszerzés körül rosszhiszeműség vagy vétkes gondatlanság terhel (22. §. 13. pont alapján V. T. 80. §.). A csekket a későbbi átvevő is fizetés végett kapja, tehát adósa ellen a csekk visszaadása mellett az eredeti jogalapon léphet föl, ha csak vele ellenkező megállapodást nem létesít. 4. A kibocsátó és (bármely) csekkbirtokos közt: Ha csekkbirtokos visszkereseti igénye elenyészik, és az eredeti jogalapon előzője ellen föl nem léphet (mert a csekket fizetésül fogadta el, vagy mert azt mint árut szerezte meg), a kibocsátó ellen köztörvényi kereseti joga van kára, illetőleg gazdagodása erejéig (18. §.). Fedezetlen csekk kibocsátása vagy a fedezet utólagos elvonása (26 §.) esetében a csekkbirtokosnak kártérítési keresete van a kibocsátó ellen. 5 A csekkbirtokos és utalványozott közt a törvény értelmében a viszony merőben tényleges. Jogviszony köztük nem keletkezik. Az utalványozott a beváltási kötelezettség teljesítéséért egyedül a kibocsátónak felelős, a csekkbirtokosnak ellene kereseti joga nincsen. Az ipartörvény a Magyar Jogászegyletben. A Magyar Jogyászegylet deczember 12-én tartott ülésében kezdte meg az uj ipartörvénytervezet tárgyalását, a kollektív munkaszerződéseknek vagy mint a tervezet nevezi, a munkaviszony általános föltételei iránt kötött szerződéseknek megvitatásával. A kollektív munkaszerződések kérdése gazdasági és jogi vonatkozásainál fogva egyaránt kétségkívül korunk egyik legérdekesebb kérdése, amelynek elméleti szempontjai a legújabb külföldi gazdasági és jogi irodalomban sokoldalú ós beható méltatásban részesültek, mig gyakorlati szempontból az ipari fejlődés legéletbevágóbb, mert a munkaadó és munkás viszonyára vonatkozó érdekeit érinti. Xálunk, Magyarországon a kollektív szerződések az iparban éppenséggel nem ismeretlenek, bár törvényesen elismerve nincsenek s a tervezet, amidőn a létező ilyen szerződések törvényes szabályozását megkísérli, sok tekintetben a külföldet is megelőzi, ahol kollektív szerződések szintén vannak és pedig Kereskedelmi Jog