Kereskedelmi jog, 1909 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1909 / 1. szám - Az ipartörvény a Magyar Jogászegyletben

10 Kereskedelmi Jog sokkal nagyobb mennyiségben, de a legtöbb államban szintén nincsenek törvényesen szabályozva. Ilyen körülmények között érthető az érdeklődés, amely a kollektiv szerződések kórdósének jogi szempontból való megvitatását az ország legelső jogászaiból álló testületben megelőzte. De fokozta az érdeklődést, hogy a vitát Szterényi József keres, kedelemügyi államtitkár előadása vezette be, mert kétségtelennek látszott, hogy Szterényi, mint a tervezetnek szerzője, pótolva a megokolásnak éppen ez uj intézményre vonatkozó szakaszainál nagyon is érezhető hiányát, meg fogja világítani azokat a tervezetbon homályosnak tetsző intézkedéseket, amelyek a gazdasági testületek körében aggodalmat keltettek az egész uj intézmény iránt. Szterényi nagyszabású előadásában azonban nemcsak erre szorítkozott. Felölelve a kérdés jogi és gazdasági vonatkozásait egyaránt, a gazdasági érdekképviseletek túlnyomó állásfoglalásával szemben kifejtette azt az álláspontját, hogy meggyőződése szerint a kollektiv szerződések törvényes szabályozásának ideje elérkezett, akár történjék ez az uj ipartörvény keretében, akár pedig külön törvénynyel. Külföldi példákra és eredményekre hivatkozva, a kollektiv szerződések törvényes szabályozásában látja az ipari béke egyik legfőbb biztositékát. Az ipari fejlődésnek, a munkaadó és munkás békéjének azt a megerősitósét, amelyet a kollektiv szerződések különösen Angliában eredményeztek, szerinte nálunk csakis a kollektiv szerződések törvényes szabályozásával lehet elérni. Igaz, hogy Angliában a kollektiv szerződések nincsenek törvényesen szabályozva, de ebben a tekintetben a mi viszonyainkat az angol viszonyokkal összehasonlítani nem lehet. Az ülésen Szterényi József azzal kezdte előadását, hogy a kollektiv szerződések jelentősége az iparban mindinkább fokozódik s a törvényhozások is mindinkább reá irányítják figyelmüket. Az első kérdés, amelv fölmerül, hogy czólszerü e szerződéseket törvényesen szabályozni s egy további kérdés hogy az a szabályozás az ipartörvényben, a magánjogi törvények keretében, vagy külön törvényben történjék-e. Az elméleti vitát, amely a kollektiv szerződések körül világszerte folyik, eldönti a gyakorlati élet. Ha nem is panaceái az ipari békének, tagadhatatlan, hogy számuk egyre szaporodik s diadalmasan bevonulnak oly iparágakba is, ahol alkalmazásukat régebben egyenesen károsnak jelentettek ki. Alkalmazzák a kisiparban és a nagyiparban egyaránt. Angliában a nagyipar teremtette meg a kollektiv szerződéseket, Németországban éppen ellenkezően, a kisipar köréből indultak ki. Angliában, mióta a kollektiv szerződések elterjedtek, 1889-től 1905-ig a sztrájkok ós a sztrájkolok száma 75 százalékkal csökkent. Németországban a kollektiv szerződések száma ma már az ötezret is meghaladja s az egész birodalomra ki1. BZ terjedve, általános jellegű. Ausztriában, Francziaországban és Németalföldön szintén terjednek a kollektiv szerződések, Dániában pedig csaknem kizáróan kollektiv szerződések szabályozzák a munkaviszonyt. Nálunk Magyarországon sem ismeretlen a kollektiv szerződés, noha — sajnos — nincsenek róluk statisztikai kimutatásaink. Számuk azonban már azért sem lehet jelentékeny, mert a munkások szervezkedése nem régi keletű, a munkaadók szervezkedése pedig úgyszólván csak most kezdődik. Mégis van elég. Egyedül a fővárosban a malom, szűcs, czipósz, szabó, kárpitos, fuvaros, mészáros, kávéházi, könyvkötő, dobozkészitő stb. iparban van kollektiv szerződós. A vasiparban is több kollektiv szerződés jött létre az egész országban. A bíróságokat is már foglalkoztatták ily kollektiv szerződések, de a bíróságok velük szemben a legellentótesebb álláspontra helyezkedtek, ami már magában véve igazolja a törvényes szabályozás szükségét. Mindezeknél fogva vette föl az ipartörvénytervezetbe a kollektiv szerződések szabályozásának kérdését, már csak azért is, mert a törvény hivatva van a jövőt is előkészíteni. De hangoztatta, hogy nem kívánja erőltetni a kollektiv szerződések megoldásának kérdését, bár a maga részéről az ipar szempontjából fontosnak tartaná, természetesen fakultatív módon, jogi következmények nélkül. A tervezet a magánjogi viszonyból indul ki. A kollektiv szerződés csak azokat kötelezi, akik megkötötték. Arra az álláspontra helyezkedik, hogy mivel sem a jó erkölcsökbe, sem a közrendbe nem ütköznek, a magánjogi hatályt tőlük megtagadni nem lehet. Az angol fölfogás e szerződóseket kizáróan az erkölcs védelme alá helyezi, de nem szabad elfeledni, hogy ott erős munkásszervezetek állanak szemben erős munkaadó-szervezetekkel, amelyek egyaránt érvényt tudnak szerezni a kollektiv szerződéseknek. E mellett ott a munkások ellenzik a legjobban a törvényes szabályozást, hogy kikerüljék a munkásegyesületek jogi felelősségének kimondását. A tervezet részletesen szabályozza az egyesület közreműködésével létrejött kollektiv szerződós megkötésének módját ós jogi következményeit. E tekintetben követi a franczia példát és megengedi a szerződéskötés jogát lazább összetételű koaliczióknak is. Ismerteti azokat a szabályokat, amelyek tekintet nélkül a szerződő felek minemüségére, általában érvényesek a kollektiv szerződésnél. Fontos ezek között az, hogy a szerződés csak határozott időre szólhat. A tervezet módot nyújt arra, hogy bizonyos esetekben a szerződés mégis fölbontható legyen. A szerződés által a szerződóst megkötő egyéneken kivül jogositottak és kötelezettek lesznek azok is, akik utólag csatlakoznak hozzá, és a tervezet három vélelmet állit föl a tekintetben, hogy kik tekin-