Kereskedelmi jog, 1909 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1909 / 1. szám - A balesetbiztosítás az osztrák törvénytervezetben

Kereskedelmi Jog azoknak csak bizonyos és melyik nemei ellen vállal felelősséget. A biztosító tehát önmaga határozhatja meg az általa elvállalandó felelősségnek terjedelmét. Vállalhat felelősséget korlátlanul vagy szorosan körülirt korlátok között. De nem tartozhatik a biztositóra magának a baleset fogalmának a meghatározása. A biztosító vállalatok az általános feltételekben rendszerint a baleset fogalmát egyáltalán nem határozzák meg. Ha pedig meghatározzák, akkor ez a meghatározás a biztosító vállalatok különbözősége szerint a legtarkább. Valamennyi csak abban az f gyben egyezik meg, hogy a fogalom szabatos meghatározását nem adja. Mindkét esetben pedig a biztosító és biztosított közötti egyenetlenségnek és perlekedésnek bőséges forrása. A biztosító felelősségének megállapításánál első sorban azzal kell tisztában lennünk, hogy a szóban forgó esemény / iztosiíásjogi szempontból balesetnek minősithető-e. Ehez pedig mindenesetre szükséges a baleset fogalmát ismernünk. Minthogy pedig ebben a tekintetben a biztosító vállalatok és a jogászok felfogása igen eltérő, nemcsak íontos, de szükséges is, hogy ez a fogalommaghatározás törvényileg szabályoztassék. Törvényileg pedig annál inkább szabályozható a baleset fogalma, mert ma már a régebben még lényegileg eltérő controvers fellogások megállapodásra jutottak. Ha a baleset fogalmának alkotó elemeit vizsgáljuk és közelebbről foglalkozunk azokkal a jellegző ismérvekkel, melyek a baleset biztositásjogi fogalmának meghatározásához szükségeltetnek, akkor azt tapasztaljuk, hogy az irodalomban és joggyakorlatban mindkét irányban lényegileg már alig térnek el a felfogások és ennélfogva nem forognak fenn a tervezet indokolásában érintett azok a nehézségek, melyek kívánatossá tennék azt, hogy a baleset fogalmának törvényes meghatározása mellőztessék. A tét ti sérülést okozó behatásnak véletlennek kell lenni. Tehát a véletlen vonatkozásban álljon az egyénnel és kárt okozzon testi épségében. E mellett a véletlen olyan legyen, melyet a biztosított az adott körülmények között rendes gondosság mellett előre nem láthatott. Eszerint a balesetnek biztositásjogi szempontból egyik alkotó eleme a véletlen. De ez a baleset fogalmának nem az egyedüli, kimerítő 1. sz. ismerve. A baleset fogalmának súlypontja kétségtelenül a testi szervezetre gyakorolt véletlen káros behatásban gyökeredzik ugyan, de döntő az a kérdés is, hogy ez a behatás minő legyen. A biztosító vállalatok, ha általános feltételeikben a baleset fogalmát meghatározzák, abból a felfogásból indulnak ki, hogy kizárólag a mechanikai behatás idézhet elő balesetet. Ez azonban nem áll, mert nemcsak a mechanikai, hanem a dynamikai és elemi behalás, vagyis mind a három behatást egy kifejezésben összefoglalva : a fizikai behatás eredményezheti a balesetet.*) E'ékben megadtuk a balesetbiztosi!ás jogi fogalmának meghatározásához megkívánt jellegező ismérveket. Ezeknek ismerete^ mellett pedig a baleset fogalmának konstrukezióját minden nagyobb nehézség nélkül meg lehet alkotni. Zárólag a tervezetnek még egy balesetbiztosítási rendelkezésével kívánunk röviden foglalkozni. A tervezet ugyanis azt rendeli, hogy ha a balesetnek következményei nem azonnal jelentkeznek, a biztosítási eset akkor tekintetik beállottnak, amikor a b lesetnek következményei észlelhetők. A biztosító nem hivatkozhatik olyan megállapodásra, amely megállapodás szerint a biztosító a szolgáltatást megtámadhatja, ha a baleset kö etkezményei egy határozott időtartamon belül be nem állottak, amennyiben ez a határidő a baleset megtörténtétől számított egy évnél rövidebb. A tervezet szerint tehát érvényes az a megállapodás, hogy a biztosító a felelősség falci szabadul, ha a biztosítottat ért balesetnek következményei a baleset tényétől számított egy év után állottak be. Nem igen gyakori ugyan az az eset, de nem is tartozik a ritkaságok közé, hogy a biztosított balesetet szenved, a balesetnek következményei azonban nem azonnal, hanem hoszszabb idő, illetve egy év letelte után észlelhetők. És ezek a következmények rendszerint a súlyosabbak közé tartoznak. Ily esetekben a balesetet szenvedettnek igényeit kizárni teljesen jogosulatlan és méltánytalan. Nem vonjuk kétségbe, hogy a biztositónak felelőssége megköveteli, hogy a balesetről mielőbb tudomást szerezzen, hogy a kellő vizsgálat és nyomozat utján a védelméhez szükséges -:) L. részlettsebben Tanulmányok a biztosítási jogból czimü müvet.