Kereskedelmi jog, 1907 (4. évfolyam, 1-24. szám)
1907 / 4. szám - A cheque utján való fizetés. [Rövid közlemény]
megegyezés hiányának esetére a biztosítási feltételek 11. pontjában mindkét félre egyaránt kötelezöleg előirt szakbecslési eljárást. 87. Ha a biztosítótársaság kárbecslője által a kár mennyisége feltételesen, t. i. az igazgatóság jóváhagyásától feltételezetten állapíttatott meg, a biztosított nem köteles szakbecsii alkalmazását igénybe venni, hanem birói becsű utján állapíttathatja meg a kár mennyiségét. (M. kir Curia 1545 905. sz. — 1906. decz. 20.) A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék: Kötelezi alperest, hogy felperesnek 240 kor. 46 fül. tőkét stb. fiz essen. Indokok : Alperes társaság R. P.-nek lakóházát és melléképületeit 3380 kor. biztosítási erejéig tűzkár ellen biztosította. Ezek az épületek tüzeset folytán elpusztultak. Felperes keresetében az egész 3380 kor. biztosítási összeget követelte, a válaszban azonban leszállította 2964 kor. 27 fill.-re, amely összegből 2829 kor. 29 fill.-t, mint az 1903. márczius 5-én megtartott előleges szakértői szemle által megállapított kárösszeget, 135 kor. t pedig, mint az előleges szémlénél felmerült és megállapított költséget követel. A D) alatti kötvényben foglalt általános biztosítási feltételek 11. §-ának 1. bekezdése szerint, abban az esetben, ha a biztosított a biztosító társaság kárfelvételében nem nyugszik meg, a kárt a felek által a 11. §. 2 bekezdése értelmében megalakítandó szakbizotiság állapítja meg ; ha pedig a biztosított, a szakbizottsági eljárásnak magát alávetni nem akarja, a társaság által nyújtandó kártérítés összege tekintetében a társaság kiküldöttjének kárfelvétele és becslése az irányadó. A felek egyező előadásából, továbbá a 2. alatti kárfelvételből és a 3. alatti jegyzőkönyvből kitűnik, hogy alperes társaságnak S. D. nevü kárbecslője, a tüzeset után pár nappal megjelent a helyszínén és a biztosítva volt leégett épületek elpusztulása folytán előállott kárt a 2. alattiban fog alt részletezés szerint 1480 kor.-ban állapította meg. A fent idézett 11. §. 1. bekezdése értelmében felperes kárigényének meghatározásánál a 2. és 3. alatti ez a kármegállapitás irányadó. Ugyanis alperes által felhozott és kihallgatott S. D. tanú eskü alatt vallotta, hogy akkor, amidőn felperes ezt az alperesi kárbecslést elfogadni nem volt hajlandó, tanú felhívta felperest, kívánja-e a kárnak szakbizottság utján való megállapítását, egyúttal megmagyarázta, hogy ez a biztosítási feltételek 11. §-ának előírása szerint abban áll, hogy mindenik fél egy-egy szakértőt, azonkívül a biztosított, a társaság által megjelölt három egyén közül elnököt választ; felperes azonban kijelentette, hogy kárát szakbizottság utján elintézni nem kívánja. S. D. tanú ezen előadását támogatják az alperes által felhívott és kihallgatott B. L. G. M. tanuk vallomásai is. A tanúvallomások alapján tehát a törvényszék annak daczára, hogy felperes a 3. alatti jegyzőkönyv aláírását megtagadta, megállapította, hogy felperes a jegyzőkönyv tartalmának megfelelőleg a szakbizottsági eljárást, bár ez neki a társaság kiküldötte által fel lett ajánlva, nem kívánta, felperest megillető 1480 korona kártérítési összegből ki van egyenlítve 1239 korona 74 fillér, kiegyenlítetlen pedig 240 korona 26 fillér. Ennélfogva stb. (100.958/904.) A budapesti kir. Ítélőtábla : Az elsőbiróság ítéletének egyedül felebbezett azt a részét, mely által felperes követelésének 1480 koronát meghaladó 1484 korona 27 fillért tevő részére nézve a keresettel elutasittatott, megváltoztatja s alperest arra is kötelezi, hogy felperesnek a fennebb emtitett 1484 korona 27 fillért szibtén fizesse meg. Indokok: A felek a K. T. 481. §-a rendelkezése értelmében a biztosítási szerződésben eleve kölcsönösen és mindkét felet egyaránt kötelező joghatálylyal megállapodhatnak ugyan abban, hogy a kár mennyisége miként állapíthassák meg; a fenforgó esetben azonban, még ha bebizonyilottnak vétethetnék is, hogy alperesek kárbecslője a becslés eredményével meg nem elégedő károsult felperesnek a szakbizottsági eljárást felajánlotta és hogy az azt visszautasította, a biztosítási feltételek 11. §-ában foglalt kikötés alapján alperes sikerrel még sem vitathatja azt, hogy elesett felperes attól a jogától, hogy az alperes által kiküldött kárbecslő becsüjével szemben szenvedett kárának megállapítását birói becsű utján igényelhesse ; mert az alperes által 3. alatt csatolt zárjegyzőkönyvnek tartalma világosan azt a kikötést tartalmazván, hogy alperes meghatalmazottja a kármegállapitást, csakis az alperes jóváhagyásának fentartása mellett eszközölte, ebből a körülményből nyilvánvaló, hogy a teljesített kárbecsü eredményét magára nézve nem tekintette az alperes eleve kötelezőnek. A dolog ilyen állásában tehát jogosult felperesnek az a kívánsága, hogy az ö szenvedett tűzkára a kérelmére foganatosított előleges szakértői szemle eredményéhez képest állapittassék ; meg s ez a kérelem annál is inkább teljesítendő, mivel alperes a perben a bíróság által kirendelt szakértőnek újra való meghiteltetését nem is kívánta, (prdts. 542. §.) (1289/1905.) M. kir. Curia: A másodbiróság Ítéletét indokai alapján és azért is helybenhagyja mert a D) a. biztosítási kötvény kiegészítő részét I képező általános feltételek 11. §-a 1. lekezdé\ sének az a rendelkezése, hogy abban az eseti ben, ha a biztosított a szakbizottsági eljárásnak magát alávetni nem akarja, a biztosító társaság kiküldöttének becslése képezi a kártérítési összegnek meg nem támadható alapját, mint szerző-