Kereskedelmi jog, 1907 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1907 / 4. szám - A cheque utján való fizetés. [Rövid közlemény]

Kereskedelmi Jog dési feltétel csak abban az esetben jöhet figyelembe, ha az mindkét félre nézve joghatálylyal bir, ezt mindkét fél feltétlenül elfogadja és annak meg is felel; mert alperes biztosító társaság azáltal, hogy a 3 a. bemutatott kárfelvételi zárjegyzőkönyv tartalma szerint a kiküldöttje által megállapított kárösszeget a maga részére csak az igazgatóság utólagos jóváhagyásától feltételezetten fogadta el — és igy a már lelhivott 11. § ezen rendelkezéseitől a maga részéről eltérvén — ezt a maga részére kötelezőnek nem tekintette, amiből azonban jogszerűen következik, hogy ennek folytán hatályon kivül helyezettnek tekintendők ezen szakasznak a szakbizottsági eljárást tárgyazó, ezzel szoros összefüggésben levő rendelkezései is és pedig annál is inkább, mivel a már felhívott biztosítási feltételek nem tartalmaznak intézkedést arra nézve, hogy ha a kárbecsüs által megállapított kárösszeget a biztosító nem fogadja el, a kárösszeg ebben az esetben is csak szakbizottság alkalmazása mellett állapítható meg, ennélfogva a szakbizottságnak alkalmazására nézve mindkét felet kötelező rendelkezést a biztosítási feltételek nem tartalmazván, a szerződésnek a szakbizottsági eljárásra vonatkozó egyoldalú intézkedése joghatályosnak nem tekinthető és mert ezek szerint felperes tényleges kárának egyéb módon való bizonyításában akadályozva nincsen. Váltó. 88. A saját rendeletre szóló váltóban a váltóbirtokos nincs legiminálva, ha az első hátirat nem a kibocsátótól ered, még akkor sem, ha a kibocsátónak forgatmánya utóbb a váltón előfordul. (1587/1905. — 1906. decz. 28.) A budapesti Jcir. törvényszék, mint váltóbiróság: Sommás végzésnek alpereseket marasztaló részét hatályon kivül helyezi, felperest ezen alperesek elleni keresetével elutasítja. Indokok: II. és III. rendű alperesek kifogásaikban tagadták a kereseti váltón levő névaláírásoknak valódiságát, az eredeti váltó betekintése után pedig azt adták elő, hogy a váltó szövegének a rendelvényesi személyre vonatkozó része meg van hamisítva és hogy felperes a váltónak nem jogos tulajdonosa. A keresetlevélhez becsatolt óvás levél tartalmából és magának a váltónak megtekintéséből megállapítható, hogy a kereseti váltó eredetileg saját rendeletre szólott és V- A.-nak rendelvényesi minősége az eredeti szöveg kivakarása mellett csak a váltónak a felperes birtokába kerülte után lett kitüntetve. Tekintve, hogy a V. T. 28. §. értelmében a meghamisítás előtti váltó aláírókra nézve a váltónak eredeti szövege az irányadó és a Cs. J. alperes által kibocsájtott váltó a hamisítás előtt saját rendeletre szólott, ugyanez az alperes azonban a váltó hátán első aláíróként elő nem fordul s ekként a felperesnek tulajdonosi minősége a V. T. 36. §-ához képest a határozatok összefüggő s egész ő hozzá benyúló lánczolata által igazolva nincs és a rendelvényes kibocsájtó névaláírásának kellő helyen való hiányából előállott hézag esetében a hézag utáni forgatmányos nemcsak a váltó előlapján előirt váltókötelezettek, hanem a hézag utáni forgatók ellen sem érvényesíthet váltójogokat s ezen mit se változtatna a kifogásoló alperesek névaláírásainak valódisága, az ez irányban való bizonyítás mellőzésével felperes a kifogásoló alperesek elleni keresetével a sommás végzés vonatkozó részének hatályon kivül helyezése mellett elutasítandó. (6721/1905) A temesvári kir Ítélőtábla : Az elsőbiróság ítéletét az 1874 : XVI. t.-cz. 1. §-ára történt hivatkozás mellőzésével s e helyett az 1896 : XXXIII. t.-cz. 87. §-ának felhívásával, indokainál fogva helybenhagyja, a felebbezés tartalmára annak a megjegyzése mellett, hogy V. A. forgatmánya nem lévén törölve, az a V. T. 36. §-ának utolsó előtti pontja szerint nem tekinthető nem létezőnek. (2879/1905) M. kir. Curia: A másodbiróság Ítéletét helybenhagyja. 89. A váltójogilag igazolt váltóbirtokos sem követelhet fizetést olyan hátirótól (állítólagos forgatótól), aki nem váltókapcsolatban irta alá a váltót. (M. kir. Curia 1075/905. — 1906. nov. 22.) M. kir. Curia : Mindkét alsóbiróság Ítéletét megváltoztatja, sommás végzésnek azt a részét, melylyel dr. S. L. alperesnek, mint forgatónak is meghagyatott, hogy 3000 kor. tőkét és járulékait felperesnek fizessen meg, hatályon kivül helyezi. Indokok: A kereseti váltón látható hátiratok szerint felperes eredetileg I. J. forgatmánya által jutott a váltó birtokába, ugy, hogy alperes nem volt előzője, hanem alperes aláírása az említett forgatmány után következik, felperest tehát a V. T. 12. és 36 § ai értelmében alperes ellen visszkereseti jog nem illette. Igaz ugyan, hogy felperes a váltót a törölt hátiratok kivehető tartalma szerint tovább forgatta, majd ismét beváltotta. Minthogy azonban a forgatásra nem alperes, hanem í J. forgatói aláírása alapján nyert jogot, a váltó visszaváltása által sem nyert több jogot, mint amennyit a forgatás előtt birt, akkor pedig a már előadottak szerint alperes ellen visszkereseti joggal nem bírván, azt azzal sem szerezte meg, hogy saját forgatói aláírása alapján a váltót beváltotta. 90. Az örökös által az örökhagyó váltóaláirásának kérdésében leteendő meggyözödési eskünek (juramentum credulitatis) helye nincs. (M. kir. Curia U56/1905. — 1906. decz. 21.) M. kir. Curia: A másodbiróságnak csupán felperes által felebbezett ítéletét annak az in-