Kereskedelmi jog, 1907 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1907 / 4. szám - A cheque utján való fizetés. [Rövid közlemény]

88 Kereskedelmi Jog 4. sz. a beszerzett iratokból az is megállapítható, hogy a vétel megkötése után S. F. és Z. L. az 1900. év február 2-ik napján a czégböl kilépett S. F. Z. L. ellen többrendbeli lopás büntette, utóbbi pedig előbbi ellen rágalmazás miatt fel­jelentést tett, a czég áruraktárára zárlatot kért és a czéget az alaptökéhez általa adott 5000 kor. iránt perrel támadta meg. Minthogy a vétel megkötése után a czég fennállásának negyedik hónapjában bekövetkezett ezek a zavarok, a czég hitelképességét minden esetre hátrányosan befolyásolták, amennyiben az ügyvezetők közt beállott szakítás és az alaptőke V3-ának az elvonása üzleti körökben ugy a tu­lajdonosok személye iránti bizalmat, mint a czég hitelképességét a dolog természete szerint csakis csökkenthették, nem szenved kétséget, hogy az alperesnek, aki a közkereseti társaságnak, ennek tagjai hitelképessége feltevésével hitelezett 12 ezer koronát meghaladó értékű árukat, az időközben bekövetkezett személyi és vagyoni fogyatkozás miatt jogosan támadhattak kételyei, a megvál­tozott és alaptőkéjében is meggyengült czég hitelképessége iránt, annyival is inkább, mivel a czégre vonatkozóan a megbízhatósága és a hitelképesség tekintetében még a Z. L. kilépése előtt a kihallgatott K. Gy. és N. L. kifogástalan tanuk vallomásával támogatott állítása szerint kereskedelmi körökben kedvezőtlen informácziót kapott. De nem szenved kétséget az sem, hogy a felperes czégnek a vétel megkötésekor fenn­állott személyi és vagyoni viszonyai a fentiek szerint és pedig hitelképességére hátrányosan megváltozván, az alperesnek is joga nyilt köve­telése biztosítása czéljából a megállapított fize­tési feltételektől eltérni és a különbeni nagy összegű vételár biztosítását követelni. Az alperes feltételeit azonban a felperes el nem fogadta, amennyiben az alperes 7., 8. és 9. -sz. a. mellé­kelt, nem kifogásolt levelei ellenére, amelyek szerint alperes a szállításra késznek nyilat­kozott, íelperes az áruknak sem készpénzfizetés, sem utánvét mellett való küldésébe bele nem egyezett, sem a vételárról kiállítani kivánt váltó­kat Z. L. által is aláíratva el nem küldötte, amely fizetési feltételeknek az el nem fogadása által ő a vételtől önként visszalépettnek volt tekintendő. A felperesnek tehát alaptalan a kere­sete, annyival is inkább, mert a S. F -nek, a czégtulajdonos özv. K. M.-né vejének és a czég teljhatalmú vezetőjének ekként a rokonsági és anyagi viszony miatt érdekelt tanúnak a G. J.-vel kötött továbbeladásra vonatkozó vallomása figyelembe vehető nem lévén, valónak volt el­fogadandó alperesnek az a védekezése, hogy a G. J. által kiállított D) alatti egy tekintet alá esik, felperes czégnek a jelen keresethez hasonló jogczimen folytatott perekben érvényesíteni meg­kísérlek azokkal a színlelt jogügyletekkel, melyek közül és P. cég ellen lefolytatott perre vonat­kozó beszerzett iratok szerint, jogerősen az állapíttatott meg, hogy a felperes és a becsatolt haláleset felvétel szerint, vagyon hátrahagyása nélkül elhalt volt segédje, G J. közt létrejött hasonló ügylet nem komoly, hanem színlelt jogügylet volt, amit a felperes csak azért koholt, hogy az alperes ellen támasztott kárkövetelésé­nek alapot szerezzen. Ekként a felperes a kere­setben jelzett czimen kárt nem is szenvedett. (957/1905. K. szám.) A debreczeni kir. Ítélőtábla: Az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja. (1782/1905. P. szám.) M. kir. Curia: A másodbiróság Ítéletét helybenhagyja. Fuvarozás. 85. A hajóvontatás ügyletében a vontatás tárgyát képezett elevátorban szenvedett kár mindkét felet egyaránt terheli, ha mindketten elmulasztották a köteles gondosságot. (A kir. Curia 1411/1905. — 1906. decz. 18.) M. Tcir. Curia: A másodbiróság Ítéleté­nek felperest keresetének 2373 K.-án felüli részével elutasító rendelkezését helybenhagyja, továbbá azt a rendelkezést is, amely szerint az alperest 1186 K. 75 f. tőkének és ennek 1902. július 1-től járó 5% kamatának megfizetésére kötelezte. Az alperest ezenfelül további 1186 K. 75 f. tőkében és kamataiban, valamint 814 K. 48 f. perköltségben marasztaló részében azon­ban a kir. Curia mindkét alsóbiróság Ítéletét megváltoztatja, felperest 1186 K. 75 f. tőke s kamatán felüli keresetével elutasítja és a per­költséget a felek között kölcsönösen megszünteti. Indokok: Az alsóbiróságok ítéleteinek indo­kolásában foglalt tényállást elfogadva, a fel­peres keresete jogosultságának megbirálásánál az a kérdés igényel eldöntést, hogy a kérdéses elevátornak vontatása körül kit terhel a köte­les gondosságnak elmulasztása és ebből folyó­lag ki tehető felelőssé az ezen vontatás alkal­mával bekövetkezett összeütközésért és az abból származott kárért. Az alsóbiróságok Íté­leteinek indokolásaiban foglalt adatok e rész­ben nem fogadhatók el annak megállapítására, hogy kizárólag az alperes, illetve embereinek a köteles gondosságot figyelmen kívül hagyó eljárása okozta volna az összeütközést és az abból származott kárt, mert ha el is fogadható az az álláspont, hogy a vontatást eszközlő al­peresnek s illetve embereinek is kötelességében állott az elevátornak a hídon át történt vonta­tása előtt lehetőleg meggyőződést szerezni az elevátornak magasságáról és igy arról, hogy a kérdéses elevátor a híd nyílásán át lesz e von­tatható, az is kétségtelen, hogy a vontatásra megbízást adott felperesnek is kötelességében állott az alperessel mindazokat az adatokat a vontatás előtt közölni, amelyekből az alperes az elevátor magasságát kétségtelenül megállapít­hatta, minthogy pedig a felperes saját végirat­beli beismerése szerint az elevátornak magas-

Next

/
Thumbnails
Contents