Kereskedelmi jog, 1907 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1907 / 4. szám - A cheque utján való fizetés. [Rövid közlemény]

86 Kereskedelmi Jog 4. sz. alapszabályok 4. §-ának kötelező voltát is magára nézve elismerte: nyilvánvaló, hogy felperes a két darab részvénye után járó és általa részvényeinek névértékén felül teljesített íizetésekből alperes részéről szervezési költség fejében visszatartott négy koronát vissza nem követelheti. A felhozott okokból kellett mindkét alsóbiróság Ítéletét megváltoztatni és felperest keresetével elutasítani. 83. Az igazgatóság saját díjazását csak közgyűlési felhatalma zás vagy alapszabályi intézkedés folytán állapithatja meg. Az el nem mozdított felszámolónak eiöre megállapított díjazása nem tagadható meg azon az alapon, hogy kötelességét nem teljesítette (M. kir. Curia. 1556/905. sz. — 1906. decz. 11) A budopesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék, mint csődbíróság: 1750 kor. tőkét valódinak állapit meg és ebből az osztályozás tekintetében is kifogásolt 1200 koronát a csődkövetelések II. osztályába soroz. Indokok : Felperes két rendbeli követelést támasztott és pedig a) 3 ülésért járó 600 kor. igazgatói költségátalánynak elismerését, b) 1200 koronának, mint 6 havi felszámolói díjnak elismerését és első osztályba sorozását kérte. Ad a) Az A) alatti levélben a közadós szövetkezet arról értesítette felperest, hogy az utolsó három igazgatósági ülésen való részvételért járó 600 korona költség átalányt 1902. évi június hó 27-én javára irta. Ennek az elismerésnek joglétesitő hatálya nincsen, mert leltévé, hogy az A) alatti levél a czégjegyzésre jogosult személyek által állíttatott ki, a szövetkezet képviseletére jogosult egyének sem ismerhetnek oly igazgatói javadalmazást, amely az igazgatóság tagjait törvény és alapszabály szerint meg nem illeti. Ennélfogva azt kell vizsgálni, hogy az A) alatti levéltől eltekintve, megilleti-e felperest a 600 korona költségátalány ? A 2. alatti jegyzőkönyv szerint az igazgatóság 1901. évi augusztus hó 15-én tartott ülésében a vidéken lakó igazgatósági tagoknak minden ülésen való részvételért 100 kor. útiköltséget és 100 korona tiszteletdijat állapított meg. A K. T. 225. §. 8. pontja értelmében az alapszabályok állapítják meg az igazgatóság szervezetét, mikénti választásának módját és hatáskörét. Az idézett törvény 182. és 244. §-ai szerint pedig a szövetkezet igazgatósága fizetés mellett, vagy anélkül választatik. Ebből az következik, hogy azt, vájjon az igazgatóság részesül-e díjazásban és ha igen, mekkorában, elsősorban az alapszabályok hivatvák megállapítani. Az alapszabályok rábízhatják ennek megállapítását az igazgatóságra is, de akkor ezt kifejezetten az igazgatóság hatáskörébe kell utalniok, mert a dolog természetéből nem folyik az, hogy az igazgatóság önmaga állapítsa meg saját díjazását és mert az idézett 182. és 241. §-okból az következhetik, hogy ha a díjazás tekintetében az alapszabályok nem intézkednek : akkor annak megállapítása a közgyűlést illeti, mely a K. T. 179. és 240. §-ai értelmében az igazgatóság megválasztatására jogosult. Már pedig a felperes megválasztásakor és a 2. alatti határozat hozatalakor érvényben levő 11. alatti alapszabályok az igazgatóság részére javadalmazást nem állapítanak meg, de nem is jogosítják fel kifejezetten az igazgatóságot saját díjazásának megállapítására, mert a 31. §. értelmében az igazgatóság csak a hivatalnokok javadalmazását határozhatja meg; ez a rendelkezés pedig az igazgatóságra nem vonatkozható. Nem következhetik ez a jogosultság a 31. §-nak abból a rendelkezéséből sem, hogy az igazgatóság intézkedik mindazon ügyekben, melyek a közgyűlésnek vagy a választmánynak íentartva nincsenek és hogy a 27. §. e) pontja csak a felügyelöbizottság tagjai díjazásának megállapítását utalja a közgyűlés hatáskörébe, mert ez a rendelkezés az igazgatóság díjazását nem utalja kifejezetten az igazgatóság teendői közé, anélkül pedig a kifejtettek szerint arra nézve csak a közgyűlés határozhat. Az F) alatti jegyzőkönyv szerint fe'peres az 1901. évi július hó 7-én tartott közgyűlésen választatott az igazgatóság tagjává, de ez alkalommal fizetés részére nem állapíttatott meg. Ennélfogva felperest igazgatói működéséért sem az alapszabályok, sem a közgyűlési határozat alapján nem illeti fizetés vagy tiszteletdíj és ilyennek részére való megállapítására az igazgatóság nem volt jogosult. Abból a körülményből, hogy a korábban hatályban volt 10. alatti alapszabályok 21. és 33. §-ai szerint az igazgatóság az évenkénti tiszta nyereség 10%-ában részesül és hogy ez az intézkedés a 11. alatti alapszabályokból kihagyatott, nem lehet azt következtetni, hogy a 11. alatti alapszabályok most már feljogosították az igazgatóságot saját díjazásának megállapítására; hanem ebből épen ellenkezőleg az folyik, hogy az igazgatóságtól az előbbi javadalmazás is elvonatott. Nem hivatkozhatik felperes arra sem, hogy az 1902. évi június hó 27-én tartott közgyűlés az 1901. évi zárszámadások jóváhagyása által beleegyezett az igazgatóság vidéki tagjainak ülésenként 200 koronával való javadalmazásába; mert nem vitás, hogy az igazgatóság tagjai és igy felperes által e czimen felvett összegek sem az 5. alatti zárszámlában, sem alperes könyveiben nem voltak kifejezetten az igazgatóság javadalmazása gyanánt feltüntetve, miért is a zárszámadás jóváhagyása nem jelentheti az igazgatóság által önmaga részére megállapított díjazás jóváhagyását. Minthogy pedig nem vitás az sem, hogy az 1901. évben nyereség nem volt, felperes az alapszabályok 51. § f) pontjában emiitett 2°/o nyereségjutalékban való részesedését nem követelheti. A fent kifejtettek azonban nem zárják ki azt, hogy az igazgatóság vidéki tagjai, kik kötelességüket ingyen teljesitik, az e körül fel-