Kereskedelmi jog, 1907 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1907 / 4. szám - A cheque utján való fizetés. [Rövid közlemény]

84 Kereskedelmi Jog 4. sz. rozatában kimondotta, hogy ha az igazgatóság az alapszabályok értelmében az időközben megüresedett igazgatósági tagságot betöltheti, ebbeli eljárása a közgyűlés által csak akkor tekinthető jóváhagyottnak, ha ez a közgyűlési határozatba kifejezetten felt volt véve. Kimondotta továbbá ugyanakkor a Curia, hogy a névre szóló részvény alapján megjelent megbízottat a közgyűlési jegyzőkönyvben a saját személyében kell kitüntetni. Közgyűlési határozat érvényessége. Az a körülmény, hogy a részvénytársaság valamely igazgatójának (ügyészének) választásánál a társasági tagok jogosulatlanul befolyásoltattak, csak akkor szolgálhat alapul a választás megsemmisítésére, ha egyúttal igazoltatik, hogy e befolyásolás a szavazás eredményére megváltoztató, hatással volt. (M. kir. Curia, 1907. jan. 30. 26/906. sz.) Elbocsátási ok hiánya. Az a körülmény hogy a részvénytársaság alkalmazottjai, mint részvényesek a közgyűlésen az igazgatóság jelentése ellen szavaztak, nem lehet ok elbocsátásukra. (M. kir. Curia 533. ós 534/1906.) A védjegy-törvény revíziója. A m. kir. kereskedelmi miniszter a védjegyoltalomról szóló 1890. évi Ií. és 1895. évi XLI-ik törvónyczikkeket módosítani szándékozik ós e czélból felhívta az ország kereskedelmi és iparkamaráit, hogy vonatkozó kívánságaikat ós észrevételeiket sürgősen terjeszszék fel a minisztériumhoz. j( A cheque utján való fizetés. A chequeforgalomnak utóbbi időben való nagy kiterjedése mellett nem lesz érdektelen a következő esetnek ismertetése, melyből kitűnik, hogy a cheque-el való fizetés voltaképen nem fizetés, hanem fizetésképeni teljesítés s igy azt, mint „fizetést" a hitelező elfogadni nem tartozik. A konkrét esetben bérbeadó keresetet adott be lakkiürités iránt, előadván, hogy a bérlő a bérösszeg fejében chequet adott át neki, melyet azonban ő el nem fogadott, mivel erre nem kötelezhető. A bíróság ugyan felperest keresetével elutasította, de kimondotta, hogy általánosságban felperesnek joga lett volna a chequet el nem fogadni, keresetével azonban mégis elutasítandó, mert az előző bórnegyedekben elfogadta alperes cheque-jeit, és igy alperes nem gondolhatta, hogy az elfogadást megtagadja. Erről előzetesen alperest értesítenie kellett volna. IRODALOM. I. Hazai irodalom. Dr. Gara Zoltán ügyvéd, a Magyar takarékpénztárak központi jelzálogbankja titkára : jelzálogkölcsön engedményezési ügylet a pénzintézetek gyakorlatában. A munka jelentőségót mutatják azon statisztikai adatok, melyek a tárgyalt üzletágra vonatkoznak. 1905. évi pénzintézeti mérlegek szerint 120 milliót tett ki az engedményezett jelzálogkölcsönök állaga. Ma már csaknem összes vidéki intézeteink foglalkoznak jelzálogkölcsönök kötésével s circa 700 millióra tehető azon kölcsönök száma, amely ez időszerint záloglevélkibocsátás czéljából átruházásra vár. Ennek az ügyletnek tudományos földolgozása a közgazdasági irodalomban hiányt pótol s nagy gyakorlati szolgálatokat tesz. Bevezetésében a szerző rámutat az engedményezési ügylet közgazdasági hatására. Ezen üzletág tette lehetővé, hogy a kisgazda beruházási, földvásárlási czélokra valódi jelzálogos, felmondhatlan kölcsönt kapjon, amely kis összegű kölcsönök direct nyújtása elől azelőtt záloglevélkibocsátó intézeteink elzárkóztak. Bevezette a jelzálogkölcsönök művelését a vidéki pénzintézetek gyakorlatába s ezáltal a mezőgazdasági hitelt olcsóbbá tette. Az engedményezés tovább mobilizálta a vidéki intézeteknek azon tőkéit, melyeket jelzálogkölcsönökben hosszú időre lekötöttek s megvetette alapját az azóta oly sokat vitatott pénzintézeti ellenőrzéseknek, revizióknak az engedményező által vállalt szavatosság révén. Ugyanitt rámutat azonban azon veszélyekre is, melyek az üzletág tulhajtása folytán előállhatnak. Ismerteti továbbá a budapesti és vidéki intézetek ezen üzletágát statisztikai adatokkal, közli az engedményezési összeköttetés feltételeit, korlátjait. A tárgyalás általános részében az idevonatkozó törvényes intézkedéseket dolgozza fel, fejtegeti a zálogleveles jelzálogkölcsönök szabályait s teljes részletességgel az engedményt. Ennek keretén belül sok érdekes ós uj taglalásra nyilik alkalma. Különösen figyelemre méltó, a mit a bekeblezési engedménynél a magán- és telekkönyvi jog konkurálásáról előad s a mit a szavatosság érvényesítéséről s a zálogleveles követelés engedményezésének különleges szabályairól mond. Gyakorlati czélokból tételenként megjelöli azt, hogy miből áll elő az átruházás ós átvállaló intézetek haszna ezen üzletágnál. A különös részben a kölcsönök átruházásának részletes szabályait adja, kezdve a gazdasági elbírálástól, a jogi feldolgozáson, elszámoláson könyvelésen s változásokon keresztül, a kölcsönök megszűnéséig. A munka gyakorlati értékét nagyban emeli a Függelék, mely egy minták szerint földolgozott konkrát kölcsönügyet tartalmaz. II. Külföldi irodalom. Merzbacher, S. Das Eeichsgesotz, betr. die Erwerbs- und Wirtschaftsgenossenschaften in der Fassung vom 20.5. 1899. mit Anhang, enthaltend die Ausführungsverordnungen, Musterstatuten usw. bearb. 2. Aufl. München, Beck. Kötve 3 M. Dove, H. u. Meyerstein, E. Gutachten über Handelsgebrauche erstattet von der Handelskammer zu Berlin nebst den für einzelne Geschaftszweige festgestellten Ortsgebrauchen und Gescháftsbedingungen. Berlin, Heymann. 6 M.