Kereskedelmi jog, 1907 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1907 / 4. szám - Törvényjavaslat az épitőiparosok követeléseinek biztositásáról a Német birodalomban. [2. r.]

4. BZ KÜLÖNFÉLÉK. A Budapesti Hitelezői Védegylet jelentéséből látjuk, hogy a lefolyt évben is felterjesztést intézett az igazságügyi kormányhoz a csődtörvény reformja ós nevezetesen a csődön kivüli kényszeregyezség és a csődön kivüli támadójog intézményeinek megvalósitása érdekében. A miniszter kilátásba is helyezte, hogy a sürgősebb megalkotásra váró törvénytervezetek után a kivánt reformokkal is foglalkozni fog. A jelentés reményét fejezi ki, hogy ezen immár 12 év óta állandóan sürgetett reformot végre megalkotják, jelezve, hogy főleg a csődön kivüli kényszeregyezsógre annál is inkább égető szükség van, mert e téren az állapotok szerfelett dezoláltak, mert egyes, az egyleten kivül álló hitelezők indokolatlan makacskodása folytán az egyezségek hajótörést szenvednek és exisztencziák tétetnek tönkre. Másrészt a reformok semmi szervezeti változtatással sem járnának, sőt a bíróságok működésének megkönnyítését eredményeznék a felesleges csődök elkerülésével ós megalkotásuk annál is hamarább eszközölhetők, mert e reformra vonatkozólag már 12 óv óta ugy jogász-, mint kereskedői körök által teljesen approbált kész tervezetek állanak a minisztérium rendelkezésére. Az igazgatóság végül e reformok tekintetében elhatározta, hogy az erre vonatkozó anyagot tagjai köréből már most összegyűjti. Szövetkezeti uzsora. Egy konkrét esetben, egy szövetkezet ellen uzsora vétsége miatt beadott feljelentésre a budapesti kir. ügyészség az eljárást a következő határozzattal megszüntette: „436/k. ü. 1907. sz. W. lakosnak L. budapesti lakos ellen uzsora vétsége czimén tett feljelentése tárgyában a nyomozást megszüntetem. Indokok : A nyomozással kiderített adatok szerint W. az 1905. évi január havában szorult anyagi viszonyok közé jutván, megbízta D. ügynököt, hogy részére egy kölcsönt szerezzen. D. a „P. mint szövetkezet"-nól 2000 koronás kölcsönt eszközölt ki. A bank sértett ós kezese által aláirt kötelezvény és váltó alapján 1723 koronát fizetett ki. D. ügynök kezéhez, 277 koronát pedig az alapszabályok értelmében visszatartott részjegyek, kamat, hitelegyleti betét és költség czimén. D. a kezéhez kapott 1723 koronából 260 koronát vont le províziójára, ugy, hogy sértett csak 1455 koronát kapott. A sértett az általa jegyzet 10 részjegy után hetenként 10 koronát volt köteles a szövetkezet pénztárába befizetni és minthogy ezeket a heti befizetéseket elmulasztotta, a szövetkezet az 1905. évi november hó 21-ik napján a VIII—X. ker. kir. járásbíróságnál az egész 2000 koronás kölcsönösszeg és annak 1905. évi márczius hó 8-ától járó 8°/o-os kamatai iránt pert indított és 83 miután sértett a tárgyaláson meg nem jelent, a bíróság a szövetkezet követelését meg is ítélte. Sértett most uzsora vétsége miatt kéri a szövetkezet igazgatóságát felelősségre vonatni. Azt állítja, hogy ő csak 1455 koronát kapott, erre az összegre 811 koronát visszafizetett ós a szövetkezet mégis 2383 koronát követel rajta és ebből a követelésből csak különös kedvezményképpen akar az általa teljesített fizetés fejében 590 koronát levonásba hozni, Tény ugyan, hogy a szövetkezeti kölcsönök rendszerint drágábbak az uzsorás kölcsönöknél, ezen a dolgon azonban nem bűnvádi feljelentéssel, hanem csak törvényhozási uton, a szövetkezeti törvény revíziójával lehet segíteni. Mert ha a szövetkezet a kereskedelmi törvény rendelkezéseinek megfelelőleg alkotott és bíróilag jóváhagyott alapszabályok szerint jár el az általa kötött kölcsönügyletek lebonyolításánál, uzsora vétségéről nem lehet szó. Ebben az esetben pedig a szövetkezet az alapszabályok értelmében járt el a sértettel kötött kölcsönügylet lebonyolítása körül. Az alapszabályok szerint ugyanis a szövetkezet csak szövetkezeti tagnak nyújthat kölcsönt, a kölcsön összege pedig a szövetkezeti tag által jegyzett részjegyek névértékét nem haladhatja tul". Nem kívánjuk ezúttal ennek a határozatnak büntetőjogi oldalát kritika tárgyává tenni, hanem arra akarunk csupán utalni, hogy a kir. Curia egy 1904. évi június hó 16-ik napján 1297/903. szám alatt hozott határozatában *) a szövetkezeteket nem veszi ki kamat megszorítást statuáló 1877. évi VIII. törvónyezikk hatálya alól, mondván : „hogy a be nem fizetett üzletrész után a szövetkezeti alapszabályok szerint fizetni kötelezett hetenként késedelmi birság is az 1877 : VIII. t.-czikk 2. szakaszában kivülirt „kamat" tekintete alá esvón, az a kikötött tulajdonképeni kamattal együtt a nyolez százalékot meg nem haladhatja, ós hogy az annak daczára fizetett birságnak illetve kamatnak 8°/o-on felüli része csak is azért nem követelhető vissza, mert az idézett törvény 5. szakasza értelmében a törvényben megszabott mértéken felül kikötött és megfizetett kamatok visszafizetése nem követelhető." Vasúti balesetből folyó kártérités tárgyában fontos határozatot hozott legutóbb a m. kir. Curia. Kimondotta ugyanis, hogy miután az 1874 : XVm. t.-cz. 9. §-ban meghatározott 3 évi elévülési idő mindig a balesetet szenvedett elhalálozása napjától számítandó, erre nincs befolyással az, hogy a balesetet szenvedett a fenti törvényszakaszban megállapított hosszabb időtartam után hunyt el, a balesettől számítva. (1907. jan. 24. 7714/905. sz.) Igazgatósági tagság. A m. kir. Curia 1907. január 23-án 615/905. szám alatt kelt hatá*) Lásd „Magyar Döntvénytár" IX. kötet 958. számú jogesetet. Kereskedelmi Jog