Kereskedelmi jog, 1907 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1907 / 4. szám - Törvényjavaslat az épitőiparosok követeléseinek biztositásáról a Német birodalomban. [2. r.]

4. BZ KÜLÖNFÉLÉK. A Budapesti Hitelezői Védegylet jelen­téséből látjuk, hogy a lefolyt évben is felterjesztést intézett az igazságügyi kormányhoz a csődtörvény reformja ós nevezetesen a csődön kivüli kényszer­egyezség és a csődön kivüli támadójog intézmé­nyeinek megvalósitása érdekében. A miniszter kilá­tásba is helyezte, hogy a sürgősebb megalkotásra váró törvénytervezetek után a kivánt reformokkal is foglalkozni fog. A jelentés reményét fejezi ki, hogy ezen immár 12 év óta állandóan sürgetett re­formot végre megalkotják, jelezve, hogy főleg a csődön kivüli kényszeregyezsógre annál is inkább égető szükség van, mert e téren az állapotok szer­felett dezoláltak, mert egyes, az egyleten kivül álló hitelezők indokolatlan makacskodása folytán az egyez­ségek hajótörést szenvednek és exisztencziák tétet­nek tönkre. Másrészt a reformok semmi szervezeti változtatással sem járnának, sőt a bíróságok műkö­désének megkönnyítését eredményeznék a felesleges csődök elkerülésével ós megalkotásuk annál is ha­marább eszközölhetők, mert e reformra vonatkozó­lag már 12 óv óta ugy jogász-, mint kereskedői körök által teljesen approbált kész tervezetek álla­nak a minisztérium rendelkezésére. Az igazgatóság végül e reformok tekintetében elhatározta, hogy az erre vonatkozó anyagot tagjai köréből már most összegyűjti. Szövetkezeti uzsora. Egy konkrét esetben, egy szövetkezet ellen uzsora vétsége miatt beadott feljelentésre a budapesti kir. ügyészség az eljárást a következő határozzattal megszüntette: „436/k. ü. 1907. sz. W. lakosnak L. budapesti lakos ellen uzsora vétsége czimén tett feljelentése tárgyában a nyomozást megszüntetem. Indokok : A nyomozással kiderített adatok szerint W. az 1905. évi január havában szorult anyagi viszo­nyok közé jutván, megbízta D. ügynököt, hogy ré­szére egy kölcsönt szerezzen. D. a „P. mint szövetkezet"-nól 2000 koronás kölcsönt eszközölt ki. A bank sértett ós kezese által aláirt kötelezvény és váltó alapján 1723 koro­nát fizetett ki. D. ügynök kezéhez, 277 koronát pedig az alapszabályok értelmében visszatartott rész­jegyek, kamat, hitelegyleti betét és költség czimén. D. a kezéhez kapott 1723 koronából 260 koro­nát vont le províziójára, ugy, hogy sértett csak 1455 koronát kapott. A sértett az általa jegyzet 10 részjegy után hetenként 10 koronát volt köteles a szövetkezet pénztárába befizetni és minthogy eze­ket a heti befizetéseket elmulasztotta, a szövetke­zet az 1905. évi november hó 21-ik napján a VIII—X. ker. kir. járásbíróságnál az egész 2000 koronás kölcsönösszeg és annak 1905. évi márczius hó 8-ától járó 8°/o-os kamatai iránt pert indított és 83 miután sértett a tárgyaláson meg nem jelent, a bíróság a szövetkezet követelését meg is ítélte. Sértett most uzsora vétsége miatt kéri a szövet­kezet igazgatóságát felelősségre vonatni. Azt állítja, hogy ő csak 1455 koronát kapott, erre az összegre 811 koronát visszafizetett ós a szövetkezet mégis 2383 koronát követel rajta és ebből a követelésből csak különös kedvezményképpen akar az általa tel­jesített fizetés fejében 590 koronát levonásba hozni, Tény ugyan, hogy a szövetkezeti kölcsönök rend­szerint drágábbak az uzsorás kölcsönöknél, ezen a dolgon azonban nem bűnvádi feljelentéssel, hanem csak törvényhozási uton, a szövetkezeti törvény reví­ziójával lehet segíteni. Mert ha a szövetkezet a kereskedelmi törvény rendelkezéseinek megfelelőleg alkotott és bíróilag jóváhagyott alapszabályok szerint jár el az általa kötött kölcsönügyletek lebonyolítá­sánál, uzsora vétségéről nem lehet szó. Ebben az esetben pedig a szövetkezet az alap­szabályok értelmében járt el a sértettel kötött köl­csönügylet lebonyolítása körül. Az alapszabályok szerint ugyanis a szövetkezet csak szövetkezeti tag­nak nyújthat kölcsönt, a kölcsön összege pedig a szövetkezeti tag által jegyzett részjegyek névértékét nem haladhatja tul". Nem kívánjuk ezúttal ennek a határozatnak büntetőjogi oldalát kritika tárgyává tenni, hanem arra akarunk csupán utalni, hogy a kir. Curia egy 1904. évi június hó 16-ik napján 1297/903. szám alatt hozott határozatában *) a szövetkezeteket nem veszi ki kamat megszorítást statuáló 1877. évi VIII. törvónyezikk hatálya alól, mondván : „hogy a be nem fizetett üzletrész után a szövetkezeti alapsza­bályok szerint fizetni kötelezett hetenként kése­delmi birság is az 1877 : VIII. t.-czikk 2. szaka­szában kivülirt „kamat" tekintete alá esvón, az a kikötött tulajdonképeni kamattal együtt a nyolez százalékot meg nem haladhatja, ós hogy az annak daczára fizetett birságnak illetve kamatnak 8°/o-on felüli része csak is azért nem követelhető vissza, mert az idézett törvény 5. szakasza értelmében a törvényben megszabott mértéken felül kikötött és megfizetett kamatok visszafizetése nem követelhető." Vasúti balesetből folyó kártérités tár­gyában fontos határozatot hozott legutóbb a m. kir. Curia. Kimondotta ugyanis, hogy miután az 1874 : XVm. t.-cz. 9. §-ban meghatározott 3 évi elévülési idő mindig a balesetet szenvedett el­halálozása napjától számítandó, erre nincs befolyás­sal az, hogy a balesetet szenvedett a fenti törvény­szakaszban megállapított hosszabb időtartam után hunyt el, a balesettől számítva. (1907. jan. 24. 7714/905. sz.) Igazgatósági tagság. A m. kir. Curia 1907. január 23-án 615/905. szám alatt kelt hatá­*) Lásd „Magyar Döntvénytár" IX. kötet 958. számú jogesetet. Kereskedelmi Jog

Next

/
Thumbnails
Contents