Kereskedelmi jog, 1907 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1907 / 1. szám - A részvénytársaságok és szövetkezetek időtartamának meghosszabbitása

2 szabályok a társaság feloszlása esetére biztosítottak. Lássuk már most és pedig először a részvénytársaságokra nézve, hogy következik-e a törvény erre vonatkozó összes rendelkezéseinek szem előtt tartásából és az azokban kifejezésre jutó törvényhozói akaratból annak a felfogásnak helyessége, hogy a részvénytársaság közgyűlése a társaság tartamának meghosszabbítását minden részvényesre kötelezöleg elhatározhatja ? A társaság tartama az alapszaályokban van meghatározva. A keresk. törv. 201. §-a azt a rendelkezést tartalmazza, hogy a részvénytársaság azon idő leteltével, amelyre a társaság keletkezett, feloszlik. A keresk. törvény 201. szakasza értelmében pedig a feloszlott társaság vagyona a tartozások kielégítése után, a részvényesek között részvényeik aránya szerint felosztatik; tehát felosztatik nemcsak a részvényekre eszközölt befizetésekből első sorban alakult alaptőke, hanem felosztatik a részvénytársaság tartaléktőkéje, szóval minden vagyona, amelyhez a részvényes a társaság fennállása alatt igényt nem tarthat és amelynek hasznaiban a társaság fenállása alatt legjobb esetben csak is abban az értékemelkedésben részesül, amely részvénye forgalmi értékében a részvénytársaság tartaléktőkéinek és egyéb vagyonának behatása alatt természerüleg kifejezésre jut. Az a valaki, aki egy részvénytársaság tagja akar lenni, vagyis a társaság által kibocsátott részvényt meg akar szerezni, mindenesetre az alapszabályokból nyer tájékozást a többiek között arra nézve is, hogy a részvényért befizetett összeg meddig marad lekötve a társaságban és mikor remélheti, hogy a társaság minden vagyonának felosztása által jut ahhoz az ellenértékhez, amelyet az általa megvett vagy jegyzett részvény reá nézve képviselt és melyet az érte adott érték (ár) meghatározásánál számításba vett, mert hiszen az nem szenvedhet kétséget, hogy a részvényesnek a részvénytársasággal szemben fennálló szerződési viszonyát az alapszabálybeli intézkedések rendezik. Már most a részvényes az alapszabályokból arról értesül, hogy a társaság 25 évre alakult, a keresk. törv. 201 §-ának intézkedése pedig arról ad neki felvilágosítást, hogy a részvénytársaság a törvény erejénél fogva feloszlik ezen 25 esztendő elteltével, amely idő után a társaság a keresk. törvény 203. §-a szerint felszámolni és összes vagyonát a keresk. törvény 204. §-a értelmében az egyes részvényesek 1. BZ. között felosztani köteles és az ezekből az értesüléseiből kialakult abban a meggyőződésben jegyez vagy vesz át részvényt, hogy ő részvényével csak addig a 25 évig viseli a társaság működésével összekötött üzleti esélyeket, csak ez időig köti le a részvénybe befektetett pénzértéket, ez idő letelte után pedig nemcsak befektetett tőkéje felszabadul, hanem igényt tarthat részvénye arányában a társaság egész vagyonához — és most a 25 év elteltével a részvénytársaság közgyűlésének és nem is az összes részvényesekből, mert hiszen határozatképességéhez a legtöbb esetben azok összességének jelenléte nem is szükséges, tehát csakis a jelenvoltakból kialakult többsége halomra dönti minden számításait és elhatározza, hogy a részvénytársaság nem oszlik fel, nem osztja fel vagyonát a részvényesek között, hanem folytatja működését és tovább gyűjti a tartaléktőkéket az egyes részvényes jövedelmeiből a nagy részvényesek javára. — Ez a jogállapot nem következhetik a kereskedelmi törvény fentidézett rendelkezéseinek szelleméből, ily jogállapotnak megteremtése nem állhatott a törvényhozó akaratában, azért a mi erős meggyőződésünk az, hogy a részvénytársaság közgyűlése minden részvényesre kötelezöleg el nem határozhatja a társaságnak az alapszabályokban megállapított tartamának meghosszabbítását. És ebben a meggyőződésünkben nem ingat meg az a körülmény sem, hogy a keresk. törv. 179. §-a kifejezetten ugy rendelkezik, hogy azon tárgyak közé, amelyek felett minden esetben a közgyűlésnek kell határoznia, a többiek között az alapszabályok módosítása is tartozik, mert a törvénynek ezzel az intézkedésével nincs hatálytalanítva és nem áll ellentétben a törvény 201. szakaszában foglalt az a másik parancsoló intézkedés, amely ugy szól: hogy a részvénytársaság feloszlik azon idő leteltével, melyre a társaság keletkezett. És ebben a meggyőződésünkben egyrészt mcgerősit és másrészt meg nem gyengít a birói gyakorlatnak e kérdésre nézve meghozott egykét határozata sem. Ugyanis ugyancsak azt a mi nézetünket vallja a budapesti itélő táblának 134/877. szám alatt hozott az a határozata, hogy a közgyűlés nem hosszabbithatja meg a részvénytársaságnak eredetileg kikötve volt időtartamát. A másik magában álló esetben pedig a kir. Curia 586/898. számú határozatában csupán azt mondotta ki, hogy részvénytársaság Kereskedelmi Jog