Kereskedelmi jog, 1907 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1907 / 4. szám - Törvényjavaslat az épitőiparosok követeléseinek biztositásáról a Német birodalomban. [2. r.]

82 Kereskedelmi Jog 4. sz. 37. §. Az építési hitelezőknek a jelen törvényben biztosított jogokról csakis a 14. §. 3-ik bekezdésében és a 33. §. 1 bekezdésében megh tározott határidő kezdete után, vagy a kényszerk^zelés elrendelése után lehet lemondani. [B. 36. §.] 38. §. Intézkedés, hogy az ezen törvény értelmében az épitésrendőri hatóságokat terhelő kötelezettségek más hatóságra, tisztviselőre vagy közjegyzőre ruházhatók országos jogszabály utján. [B. 37. §.] 39. §. A költségekre vonatkozólag a jelen törvény végrehajtására szükséges utasításokat országos jogszabályok fogják megállapítani. 40. §. Az 1. § ban jelzett országos jogszabály visszavonható. 41. § Intézkedés a Hansa városokra nézve. 42. §. Oly polgári peres ügyekben, melyekben kereset vagy viszonkereset utján a jelen törvény alapján valamely igény érvényesíttetik, a végső fokban való tárgyalás és határozathozatal a birodalmi törvényszék elé utaltatik. * Eddig a tervezet, melyben a következő főmomentumok domborodnak ki: 1. Az építési feljegyzésnek azon hatása van, hogy tartamára a leendő épület részére egy telekkönyvi lap nyitandó. Ezen berendezés folytán a telek a superüciestől elválasztatik. 2. Az építési telek értéke hivatalosan megállapíttatik. Kényszerárverés vagy kényszerkezelés esetén a befolyt összeg tehát a felek és a superficies hitelezői közt arányosan elosztatik. 3. Az építési hitelezők követeléseinek bejelentése a telekkönyvi hivatalban. 4. A közvetett építési hitelezők figyelembe vétele. 5. Treuhánder (ügygondnok) kirendelése és az ennek közvetítésével vagy utalványozására történő fizetések. A kiemelt momentumok mind olyanok, melyek az építési vállalkozásnak, továbbá az itt tekintetbe jöhető érdekeltek közötti viszonyoknak egészen uj alakulatot fognak adni. Mennyiben fog ezen védelem a gyakorlatban beválni és vájjon nem-e fog esetleges súlyos gazdasági következményekkel járni, azt a gyakorlat fogja beigazolni. A mi viszonyainkat illetőleg megemlíthetjük, hogy a mult század utolsó évtizedének első felében a nagyarányú konjunktúra magával hozta mindama jelenségeket, melyek a németeknél már sokkal előbb jelentkeztek, minélfogva nálunk is a súlyosan károsított építőiparosok védelem után kiáltoztak. Mindössze az történt, hogy az építő-iparosok jogvédelmére a magyar ált. polg. törvénykönyv tervezetbe két §-t vettek fel3) és pedig a munkásszerződések czim alatt az 1644. §-t, mely a „Bürgerliches Gesetzbuch für das deutsche Reich" 648 §-ának egyszerű fordítása ami még nem volna ugyan a legnagyobb hiba, azonban az már súlyosabb beszámítás alá esik, hogy egy olyan törvényszakaszt, melyről Németországban már kitűnt, hogy az egy fabatkát sem ér és ennek helyébe egészen uj törvényt készítenek, mostanában nálunk mint uj dolgot a tervezetbe felvesznek. A tervezetnek második védelmi intézkedése az 1691. §-ban foglaltatik, mely szintén teljesen hatálytalan a védelem szempontjából és melyre vonatkozó kritikánk utal előbb hivatkozott kritikai ismertetésünkre. Azonban azóta a viszonyokban lényeges változás állott be és egyelőre legalább, hála istennek, sürgős intézkedésre szükség nincsen. Ugyanis az előbb felemlített fejlődési korszakot egyrészt nagy mérvű pangás váltotta fel, másrészt a szoczialisztikus eszmék terjedése folytán minden téren látjuk a tömörülést, nemcsak a munkások szervezkedtek és tömörültek, de a munkaadók, iparosok és anyagszállitók is, mely utóbbiaknak körében a kartellirozás erősen hódított tért. A kartellirozásnak az a hatása, hogy a hitelezés sokkal szűkebb keretekre szoríttatott, a könnyelmű hitelezés egyáltalában megszűnt, minélfogva csalárd spekuláczióknak talajuk nincsen. Ez okból nyugodtan bevárhatjuk a német birodalom uj törvényének miként való fogadását és hatását a közgazdasági viszonyokra. Végül megemlítjük, hogy Ausztriában az osztrák képviselőház iparügyi bizottságának egy e czélra kiküldött albizottsága is dolgozott ki egy törvényjavaslatot, melynek czime: „Törvényjavaslat az épitési követelések biztosításáról Ausztriában". Ezen tervezet mult évi deczember hó 23-án mindenekelőtt a kereskedelmi és iparkamarának küldetett ki véleményezés végett. Egyelőre csak annyit közlünk erről, hogy néhány kamara már is erősen állást foglalt a javaslat ellen. 3) Lásd : Dr. Erős Sándor „Az épitő iparosok jogvédelme". Budapest Singer és Wolfner.