Kereskedelmi jog, 1907 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1907 / 4. szám - Törvényjavaslat az épitőiparosok követeléseinek biztositásáról a Német birodalomban. [2. r.]

80 Kereskedelmi Jog 4. sz. mint nem veszik figyelembe a sok tönkrement gyárt, melyek kéményei egy fekete szombat óta nem füstölögnek. A föld nem megy tönkre, legfeljebb gazdája változik. Progresszív adózás az egész vonalon: ez a haladás elutasithatlan követelménye. De progresszív adózás csak a nagyiparral szemben a kartellek gyöngitése végett : ez megölője volna nemcsak a közgazdasági, de a szocziális fejlődésnek is. A másik panacea, melytől szerzők a kartellek ellensúlyozását várják, az állam versenye. De itt meg figyelembe veendő, hogy gyárakat átmenetileg felállítani, berendezni, munkássereggel ellátni és üzembe helyezni nem lehet. Ezek állandó alkotások, ellenben a kartellek ellen, jobban mondva egyes kartellek ellen esetenkint szükségessé váló intézkedések időleges jellegűek. Az államnak nem lehet hivatása gyárakat felállítani oly téren, ahol a hazai ter melés a hazai szükségletet fedezi. Tekintet nél kül arra, van-e kartell, vagy nincs, feladata támogatni oly ipartelepek létesülését, melyek eladdig a külföldről behozott czikkeket állítanak elő. Ha pedig ezek megerősödtek, engedje* át a magántökének és keressen más irányban uj érvényesülést ekként felszabaduló tőkéjének. Attól, hogy az ipari termeléshez szükséges nyers anyagok bányászását és termelését az állam kisajátítsa és magának tartsa fönn, még messze vagyunk. Talán Francziaországban, a Viviani programmja szerint, már közel járnak hozzá. De tényleg ez lesz majdan a kartellek legerősebb regulátora. Munkájuk vége felé sietve, szerzők már kevesebb ügyet vetettek a részletekre és ez különösen a javaslatba hozott repressziv intézkedések tárgyalásánál érezhető. Mert amidőn az uzsoraszerü haszontöbblet egyszerű elkobzását, a „munka nélkül", puszta áremeléssel elért jövedelemtöbbletnek külön 25—30 %-nyi adóval való sujtását javasolják, nem terjeszkednek ki azon kérdésekre, hogy hol kezdődik az uzsoraszerü haszon egy ipari vállalatnál, mely kartellben egyesülve is alá van vetve a világkonjunkturának és árait bizonyos mértékben le- és felfelé ahhoz alkalmazni kénytelen és hogy az áremeléseknél elért haszontöbblet külön számítása alkalmával számba veszik-e a korábban ért veszteségeket, a keresztül küzdött és az esetleg még várható jövedelemnélküli esztendőket? Gyakorlati javaslatoknak meg kell állniok a tüzpróbát az alkalmazásnál felmerülő részletkérdésekben is, mert ezek nem aláreadelt jelentőségűek és bizonyos, hogy aki a megszabott áraknak helyes vagy ártalmas voltát birói döntés alá kívánja bocsátani, annak foglalkoznia kell azon elvekkel is, melyek szerint a bíróság dönteni lesz hivatva. Egészében nézve e monográfiát, fentartás nélkül el kell ismerni, hogy szerzői nagy, érdemes és értékes munkát végeztek, bizonyságát adva annak, hogy letűnt az az idő, midőn a magyar jogi irodalom a be nem vallott fordításból táplálkozott. Sőt immár egyik másik jogi munkánk hóditó útra indul a külföldre is, köztük Baumgarten és Meszlény ezen tanulmánya is, mely ott is a legjobbak között helyét méltóan megállja. Törvényjavaslat az építőiparosok követeléseinek biztosításáról a Német birodalomban.*) Irta: Dr. jur. Erős Sándor építész, Budapesten. A törvényjavaslat 23-ik szakasza egy igen érdekes újítást tartalmaz t. i. a Treuhander intézményét, aki egy a gondnok (ügygondnok) jogi állásával járó bizalmi férfi. 23. §. A járásbíróság, melynek területében a házhely fekszik, az építési pénzkölcsönadó indítványára ügygondnokot (Treuhander) rendel ki. Az ügygondnok közvetítésével vagy utalványára teljesített fizetések az építési jelzálog előtt való előrangot állapítják meg. Az ügygondnok csak annyiban közvetíthet vagy utalványozhat fizetéseket, amennyiben az építési pénzkölcsönadó a 22. §. határozmányai szerint a fizetésre az építési hitelezőkkel szemben való hatálylyal jogosult. Az ügygondnok a gondnok (Pfleger) jogi állásával bir. Az ügygondnok az őt terhelő kötelességek teljesítéséért valamennyi érdekelttel szemben felelős. Ezen tiszt elfogadására való kötelezettség nem létezik. Az ügygondnok az építési pénzkölcsönadótól tisztének ellátásáért megfelelő (angemessen) díjazást követelhet. Á megállapítás előtt a járásbíróság részéről az építési pénzkölcsönadó a lehetőség szerint meghallgatandó. [B. 22. §.1 Amint látjuk, ezen intézkedés ismét a jelzálogüzlettel foglalkozó pénzkölcsönzők érdekében van, csakis az ő indítványukra rendelhető *) Lásd előző közleményt előző számunkban.