Kereskedelmi jog, 1907 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1907 / 1. szám - A részvénytársaságok és szövetkezetek időtartamának meghosszabbitása

KERESKEDELMI A hiteltörvények (kereskedelmi, váltó-, csőd-, ipar-, szabadalmi jog stb.) minden ágára kiterjedő folyóirat SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, V., Arany János-a. 0. sz. FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐI GRECSÁK KÁROLY Dr. BENDER BÉLA EB. CURIAI BIEÓ. ÜGYVÉD. ELŐFIZETÉSI ÁRl Bfféss ém . . SO K. Bgyw ncám : 1 K. Tiltloa: tO—08. NEGYEDIK ÉVFOLYAM. — 1. SZ. MEGJELEN MINDEN HO 1-EN ÉS 15-EN. BUDAPEST, 1907. JANUÁR 1. A részvénytársaságok és szövet'ezetek időtartamának meghosszabbítása. Irta : Grecsák Károly. Ugy a részvénytársaságok, mint a szövetkezetek tartamának előzetes meghatározását kötelezőleg elöirja a kereskedelmi törvény, a mikor a részvénytársaságokra vonatkozólag 157. szakaszában, a szövetkezeteket illetőleg pedig 225. szakaszában azt rendeli: hogy az alapszabályokban mindenesetre egyebek között meg kell állapítani a társaság, illetve a szövetkezet tartamát is. A törvény eme parancsoló rendelkezéseinek megfelelően tehát már az alapszabályokban meg kell határozni azt az időtartamot, a melyre az illető részvénytársaság vagy szövetkezet megalakult. Kérdés már most, hogy a törvénynek ezen parancsoló rendelkezései jelentik-e egyúttal azt is, hogy a részvénytársaság vagy szövetkezet az alapszabályokban meghatározott ezen időtartam letelte előtt feloszolhat-e, vagy hogy az alapszabályokban meghatározott ezen időtartam után működését még folytathatja-e, vagyis ezt az időtartamot meghoszszabbithatja-e. Az a kérdés, hogy a részvénylársaság vagy szövetkezet az alapszabályokban megállapított időtartam előtt feloszolhat-e, további működését beszüntetheti-e, kimerítő szabályozást nyert a keresk. törv. 201. és 247. § ainak félre nem érthető rendelkezéseiben, azért ennek a kérdésnek bővebb fejtegetésével ezúttal nem kivá- • nunk foglalkozni. Fontosabb és mert a törvényben egyáltalán nem. nyert szabályozást, ez a másik kérdés, hogy a részvénytársaság vagy szövetkezet meghöffSzaWs^hatja-e az alapszabályokban meghatározott időmr^amát ? Az a dilog természetéb^A fekszik és annak egyáltalában nem tehet §5rVényes akadálya, hogy valamiig, részvénytárs^te* vagy szövetkezet unaninWr vágyik'öasze/iagjainak hozzá9 l£lUr r-0 íudöp«*/j^/ járulásával elhatározhatja az alapszabályokban előre megállapított tartamának meghosszabbítását, mert ily esetben voltaképen uj alakulásról van szó, mely alakulásnak minden törvényes kelléke fenforogván, semmi tekintetben sem forog fenn ok arra, hogy a kérdéses részvénytársaság vagy szövetkezet tovább fennállásának gát vettessék. Másképen áll azonban a dolog, ha arról van szó, hogy az illető részvénytársaság vagy szövetkezet közgyűlése minden részvényesre, illetve tagra, tehát azokra is kötelezőleg , akik a kérdéses határozathoz hozzá nem járultak, elhatározhatja e az alapszabályaiban előre megállapított tartamának meghosszabbítását. A részvénytársaság vagy szövetkezet közgyűlésén ugyanis a többségi akarat érvényesülvén, a kisebbség köteles magát annak alávetni mindazokban az esetekben, amelyekben a törvény vagy az alapszabályok a többségi akarat érvényesülésének gátat nem vetnek. A mi kereskedelmi törvényünk a kisebbség védelmében egyetlen egy esetben vet gátat a többségi akarat ilyetén érvényesülésének, amikor a 179. szakasz utolsó bekezdésében azt a szabályt állítja fel, hogy azokat az intézkedéseket, melyek az alapszabályokba a tervezetből vétettek át, a kereskedelmi törvényben kijelölt eseteken kívül közgyűlési határozattal sem lehet módosítani. Ha a részvénytársaság vagy közgyűlés többsége akár a törvény és az alapszabályok másnemű rendelkezése hiányában egyszerű, akár pedig az alapszabályokban megállapított minősített többséggel kötelezőleg elhatározhatná a részvénytársaság vagy szövetkezet tartamának meghosszabbítását, akkor a határozathoz hozzá nem járult kisebbség köteles volna mindazokról a szerzett jogokról lemondva, a társaság további működésébe belenyugodni és az azzal természetszerűleg járó üzleti esélyeket, koczkázatokat is viselni, amely jogokat részére a kereskedelmi törvény 204, illetve 252. szakasza és a szövetkezeti alap-