Kereskedelmi jog, 1907 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1907 / 3. szám - A sztrájkkérdés és a kollektív munkaszerződések

68 Kereskedelmi Jog 3. sz. mivel különben is az áruk minőségüknél fogva állítólag a meg nem rendeltektől és a megrendelést meghaladó többlet-mennyiségtől nagyobb fáradság és időveszteség nélkül el voltak különíthetők, mert továbbá az, hogy két tuczat szájvíz vételárát 5 kor. 28 fillérrel, a 30. számmal jelzett egy tuczat fogkefe vételárát 5 korona 60 fillérrel felperes a kikötöttnél magasabb árban számította, a különbözet csekélységénél fogva szintén nem indokolta a szállított áruk átvételének megtagadását s rendelkezésre bocsátását. Ezeknélfogva mindkét bíróság ítéletét megváltoztatni, azoknak a perköltségre vonatkozó rendelkezését hatályon kívül helyezni s egyszersmind az elsőbiróságot további szabályszerű eljárásra utasítani kellett. 72. Ha a vevő az árut valamely helyen jogfentartás nélkül átvette, közömbös az, hogy az nem a teljesités helyén történt. ÍM. Kir. Curia 899/905. sz. — 1906. decz. 7.) 73. A K. T. 347. §-a alapján megtartott árverés szabálytalan, ha más helyen tartatott, mint ahol elárverezett tárgyak vannak, ha előbb megszemlélhetök voltak is (M. kir. Curia. 1293/905. — 1906. nov. 6.) 74. A K. T. 347. §-a szerinti előleges szakértői szemle, az arra nem hivatott közjegyző által eszközöltetvén, annak költségeivel az ellenfél pervesztessége daczára sem terhelhető. (M. kir. Curia 1341/905. sz. — 1906. okt. 25.) Vasúti fuvarozás. 75. A vasúti fuvarozásban a vasút az itatás hiányában elhullott sertésekért kártérítéssel tartozik a feladónak. (M. kir. Curia 1144/905. sz. — 1906. decz. 12.) A kolozsvári kir. Ítélőtábla: Az elsőbiróság ítélete helybenhagyatik. Indokok: A kereskedelmi törvény 398. §. szerint, amely a 424. §. értelmében a vasútra is kötelező s ennek megfelelően a vasúti üzleti szabályok 75. §-a szerint a vasút felelős a szállítás alatt az áruban történt kárért. De e szabály alól kivételt állit fel a kereskedelmi törvény 425. §. 3. pontja s ennek megfelelően az üzlet szabályzat 77. §. 1., 3. pontja, mely szerint, ha a feladó gondoskodik az áruk berakásáról, a berakással vagy a hiányos rakodással járó veszélyből keletkezett kárért a vasút nem felelős és az üzleti szabályok 77. §. 2. pontja szerint, ha a kár ebből a veszélyből eredhetett, az a vélelem, hogy valóban abból keletkezett. Ennélfogva, mivel a vasúton szállított sertések megfulladása a szakértők véleménye szerint a vasúti kocsi zsúfoltságából is eredhet, e vélelemmel szemben felperes köteles bizonyítani, hogy a vasúti kocsi nem volt zsúfolt. Felperes ezt bizonyította, mert K. A., Gs. M. és K. S. tanuk vallomása szerint a berakásnál meg volt tartva az 1898. április 19-én 20304. sz. a. kelt földmivelésügyi miniszteri rendelet ama szabálya, hogy a kocsiban levő állatoknak a kocsi egy oldalára való tömör összeterelése mellett a kocsinak Ve réaze üresen kell hogy maradjon s a szakértők is a sertések súlyától és a kocsi rakterületéből tett számitások alapján azt a véleményt adják, hogy ez a szabály be volt tartva, zsúfoltságról szó nem lehet. Nem forogván tehát fönn a vasút felelőssége alól megállapi'ott kivétel esete, a felelősséget megállapítható főszabály (ker. törv. 398. §. üzl szab. 75. §) alkalmazandó, mely szerint alperes vasút a felelősség alól csak ugy szabadulhat, ha bizonyítja, hogy felperes vétkessége volt a kár keletkezésének az oka; alperes azonban ezt nem tudta bizonyítani, mert a kiséret hiányát nem hozhatja fel, mivel a kiséret nem volt kikötve (üzl. szab. 77 §. 1., 6. pont) és szemben azzal a rendelkezéssel, hogy a sertéseket minden 24 órában itatni kell (az 1888 : VII t.-cz. végrehajtására vonatkozó 40.000/88. földm. min. rend. 85. §.), alperes nem bizonyította, hogy a sertéseket itatta. Ennélfogva az elhullott 22 sertésért alperes kártérítéssel tartozik, annál inkább, mert a szakértők véleménye szerint a sertések megfulladását első sorban az itatás hiánya idézte elő; hozzájárulhatott ugyan az is, hogy a sertések az ut közben a kocsi egyik részébe húzódtak, minek folytán a kocsi hátsó részében levő sertéseknek elég levegő nem juthatott; de mivel a sertések mellé kiséret adva nem volt s alperes kíséretet nem is követelt, alperes kötelességében állott gondoskodni arról, hogy ilyen veszélyt előidézhető összezsufolódás elő ne álljon. (1560/1905.) M. kir. Curia: A másodbiróság ítéletét helybenhagyja. Biztosítás. 76. A munkásbalesetböl származó kártérítési kötelezettség biztosítása iránti ügyletben az olyan kikötés, hogy a biztosítás nem terjed ki oly, a szerződés tartalma alatt keletkezett igényekre, amelyek a szerződés megszűnte után 90 napra be nem jelentetnek, hatálylyal nem bir. (M. kir. Curia 1445/905. sz. — 1906. november 30.) A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék, mint kereskedelmi biróság: Felperes keresetével elutasittatik. Indokok: Felperes annak megállapítását kérte, hogy alperes az A) alatti biztosítási szerződés alapján mindazon kárért szavatol, amely felperest a R. B. asztalossegéd 1902. február hó 6-iki balesetéből folyólag éri vagy érheti.