Kereskedelmi jog, 1907 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1907 / 3. szám - A sztrájkkérdés és a kollektív munkaszerződések

3 sz. 69. A szövetkezet feloszlatását amiatt, hogy működését a tör­vényben megjelöltektől elütő czélokra, t i. nem tagokra ki­terjeszti, csak az érdekelt felek vagy a közigazgatási ható­ság vannak jogosítva kérelmezni, a magán érdekében érintett konkurrens kereskedő ilyen érdekelt félnek pedig nem tekinthető. (M. kir. Curia 1354/1906. sz. — 1907. jan. 10.) A pancsovai kir. törvény széle: Minthogy a törvényszék 2258/906. számú végzésével a köz­gyűlés ama határozatát, mely szerint működé­sét nem tagokra is kiterjeszti, megsemmisitette, minthogy panaszlók panasza e szerint valónak bizonyult, az igazgatóság tagjai H. A., Sz. J., M. H., Sch. J. és R. V. a törvényszék 2258/906. sz. határozatának végrehajtásárafejenként50—-50 korona pénzbírság terhe alatt felhivatnak. (4700/1906.) A temesvári kir. Ítélőtábla : Az elsőbiróság­nak végzését megváltoztatja, panaszosokat kérel­mükkel elutasítja. Indokok: A kereskedelmi ügyekben köve­tendő peres és perenkivüli eljárás szabályozása tárgyában 1881. november 1 én 3269. szám alatt kibocsátott igazságügyminiszteri rendelet 30. §-ának 2. bekezdése szerint perenkivüli el­járás kérelemre csak az erre jogosított fél ké­relmére indítható. Minthogy pedig panaszosok maguk sem állítják, hogy a Glogon és vidéke fogyasztási és értékesítő szövetkezetnek tagjai s minthogy a K. T. 248. § a szerint a szövet­kezet feloszlatásáta miatt, hogy a szövetkezet mű­ködését a 223. §-ban megjelöltektől elütő czé­lokra terjeszti ki, csak az érdekelt felek vagy a közigazgatási hatóság vannak jogosítva ké­relmezni, igy a panaszosok pusztán amiatt, hogy ők, mint Glogon község kereskedői, a szövet­kezet kiterjesztett működési köre miatt kárt szenvednek, nem tekinthetők oly érdekelt felek­nek, kik a szövetkezet feloszlatását kérni jogo­sítva volnának, minélfogva az elsőbiróságnak végzését megváltoztatni, panaszosokat kérelmük­kel elutasítani kellett. (2996/1906.) A kir. Curia: E másodbiróság végzését indokai alapján helybenhagyja; mert a K. T. 248. §-a szövegéből, valamint a törvényt elő­készítő szaktanácskozmány jegyzőkönyveinek vonatkozó részéből, mely a törvényhozás szán­dékára nézve alapos tájékozásul szolgál, minden kétséget kizárólag kitűnik, hogy az abban fog­lalt rendelkezés nem magánérdekek megóvása czéljából, hanem közérdekből lett megalkotva és mert az e részben törvényes rendelkezésnek ugy szövegéből, mint szelleméből következik, hogy az e részbeni eljárásnak a bíróság előtti kérelmezésére csakis az illetékes közigazgatási hatóság és a szövetkezet ügyei tekintetében jogi­lag érdekelt fél bir jogosultsággal. Vétel. 70. A keresk. törv. 349. § ában meghatározott 6 havi kifogá solási idő kezdete az árunak tényleges (phisikaij átvételé­től számítandó. (M. kir. Curia 1479/905. — 1907. jan. 10.) A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvény­szék : Felperes keresetével elutasittatik. Indokok : Felperes 1902. február havában egy V/2 lóerejü petróleummotort rendelt az al­peresnél 1800 korona vételárban. A motort fel­peres a 17. sz. átvételi elismervény szerint 1902. június 18-án átvette s ennek vétalárát 1902. július 18-án alperesnek kifizette. Felperes a motort 1902. november vége felé Piskire szállította, ahol a m. kir. állam­vasutak részére épített felvételi épület czéljaira kellett volna felhasználnia. Minthogy alperes a motort a szerződés értelmében felszereléssel tartozott szállítani, alperes felperes felhívására 1902. deczember elején szerelőjét leküldötte Piskire, hogy a motort üzembe hozza. Ez azon­ban a B) alatti igazolvány szerint a motort üzembe nem tudta hozni; alperes deczember 12 én a motor egy részét — a szivattyút — kicserélte és szerelőjét is újra leküldötte, mire felperes deczember 18-án 5. sz. levelében azt irta, hogy „az utóbb szállított szivattyú rend­ben s üzemképessége biztosítva van". Felperes állítása szerint azonban a motor még ezután sem volt üzembe hozható. Erről alperest ismételten értesítette s fel is hivta, hogy a motort hozza rendbe, mert különben kénytelen lesz alperes költségére mást besze­rezni, a szállított motort pedig alperes rendel­kezésére bocsátani. Alperes több izben leutaztatta szerelőjét Piskire, de mindannyiszor hangsúlyozta, hogy a motor jó, csak a hibás kezelés rontotta el. Amikor alperes a m. kir. államvasutak által tar­tott felülvizsgálat után (1903. július 10-én) a motor kicserélését határozottan megtagadta, felperes 1903. augusztus 20 án előleges birói szemlét foganatosított, a melyen alperes is szak­értőjével megjelent. A szakértők a motor hiá­nyait nem tudták megállapítani, mert a motor megindítása egyáltalán nem sikerült. Ezen nem vitás tényállás alapján felperes alperest a motor kifizetett vételárának visszafizetésére stb. kérte kötelezni. Tekintettel azonban arra, hogy felperes keresetét csak 1903. október hó 7-én, vagyis a motor átvételétől 15 hónapra indította meg, a K. T. 349. §-a értelmében pedig a vevőnek a hiányokra alapított kereseti joga az áru átvéte­létől számítandó 6 hó alatt elévül; az elévü­lésre alapított kifogásnak helyt kellett adni és felperest keresetével el kellett utasítani. Fel­peresnek az a kifogása, hogy alperes az M] alattiban egy évi szavatosságot vállalt a motor­ért, ez az év pedig a motor üzembe vételétől, illetőleg annak megkísérlésétől még le nem tel

Next

/
Thumbnails
Contents