Kereskedelmi jog, 1907 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1907 / 3. szám - A sztrájkkérdés és a kollektív munkaszerződések

3. 8Z. Kereskedelmi Jog 63 téves. A K. T. 88. §-a szerint ugyanis a közkereseti társaság tagjai a társasági kötelezettségekért egész vagyonukkal egyetemlegesen felelősek. Ebből a jogszabályból önként következik, hogy a közkereseti társasággal szemben fennálló mindennemű követelés a tagok ellenében is érvényesíthető s pedig az egyetemlegesség elvéből folyóan akként, hogy a hitelező tetszésétől függ a társaságot és annak tagjait, mint egyetemleges fizetési kötelezettséggel tartozó adós társakat egy közös keresettel megperelni, avagy keresetét csak a társaság vagy csak a tagok ellen, esetleg ezeknek csupán egyike vagy másika ellen külön megindítani anélkül, hogy a megperelt társasági tag a társaság hitelezőjével szemben — a törvény alapján — a sortartás kifogását sikerrel érvényesíthetné. Ha tehát a felperesi követelés társasági tartozásnak minősíttetik is, a felperesnek kereseti joga az alperes mint társasági tag irányában az esetben is megállapítandó. (1427/1905.) M. Jcir. Curia: A másodbiróság Ítéletét helybenhagyja. 62. A közkereseti társaság kilépett tagja a K. T. 105. §-a alapján a társaság könyveinek mint közös okiratoknak felmutatását alkereset utján követelheti, ha vagyon illetményét a többi tagok rosszhiszeműen állapították meg. (M. kir. Curia' 790/905. sz. — 1906. szept. 7.) 63. A kereskedelmi eljárás szempontjából az eljárást szabályozó rendelet 9 § a szerint csak a 8. § ban meghatározott perek tartoznak akként külön ügybirósághoz, hogy attól eltérésnek helye nincs. — Alkalmi üzlet tagja mint bérbeadó a a többi tagokkal szemben nem harmadik személy, hanem egyetemleges adóstárs, tehát az általa követelt bérre nézve is fejenkénti részekben megosztottan követelhet csak kielégítést. (M. kir. Curia 62 1906. sz) 64. A közkereseti társaság feloszlatása iránti egyezség hatálytalanításának nem jogkövetkezménye a társaság'ujból feléledése, hanem azok a vagyoni igényeknek az egyezségtől eltérő rendezése. (M. kir. Curia 1114 905. sz. — 1906. okt. 16.) 65. A társas üzletben levő felek egyike az ügyletek közül egyet kiragadva nem követelhet a másikból fizetést, hanem csak az összes ügyletek számbavételével. (M. kir. ( uria. 660/905. — 1906. nov. 14.) 66. Az alkalmi egyesület egyik tagjának a másik tag ellen az egyesület veszteségei aránylagos megtérítése iránti perében közömbös az a kérdés, hogy a közösen viselendő veszteségnek követelt részét a követelő fél az ellene hozott marasztaló ítélet folytán megfizette e vagy sem. (M. kir. Curia. 301 905. — 1906. márczius 21.) Részvénytársaság és szövetkezet 67. Az évi nyereségnek az alapszabályszerü levonások után fenmaradó része egész összegében lévén felosztandó a szövetkezet tagjai között, a szövetkezet közgyűlésének az a határozata, amely az évi nyereség egy részét a jövő év üzleti számlájára rendeli átvinni, megsemmisítendő. — A szövetkezet alapszabályaiban megállapított időtartamát közgyűlési határozattal meghosszabbítani nem lehet. — Habár a szövetkezet alapitói nem kötelesek tervezetet kibocsátani, mégis ha azt kibocsátják, az teljes joghatálylyal bir és a tervezetben foglalt intézkedések nem többségi határozattal, hanem csak minden egyes tag hozzájárulásával változtathatók meg. (M. kir.Curia 1312 1906. sz. — 1906. decz. 28.) M. kir. Curia: Mindkét alsóbiróság Ítéletét megváltoztatja és az alperes szövetkezetnek 1905. márczius 26-án tartott közgyűlésén hozott azt a határozatát, a mely szerint kimondatott: 1. hogy az 1904-iki üzleti év tiszta hasznából 2180 kor. a jövő üzleti évre átvitetik ; 2. hogy az alapszabályok 2. §-ának módosításával a szövetkezet további 30 évre újból megalakult és 3. hogy ezen határozatok 1905. évi márczius hó 30 án hatályba lépnek — megsemmisíti és utasítja alperest, illetve ennek igazgatóságát, hogy az alapszabályoknak megfelelően rendkívüli közgyűlést hívjon össze és az 1904. évből maradt 2180 korona nyereség felosztása végett terjeszszen elő az alapszabályok 15. § ának megfelelő, a szövetkezet feloszlása tárgyában pedig a keresk. törv. 250., illetve a 203. és 206 § oknak megfelelő indítványt. A kir. Curia továbbá az alperest kötelezi, hogy felperesnek 474 kor. 50 fillér per és felebbezési költséget 15 nap és végrehajtás terhe alatt megfizessen. Indokok: Az alperes szövetkezet alapszabályainak a másodbiróság Ítélete indokolásában helyesen idézett 15. §-ának rendelkezése szerint, az évi számadás szerint fenmaradó összeg, az alapszabályszei ü levonások után, a tagok között felosztandó. Alapszabályszerü levonásnak tekintendő egyebek között a tartalékalap javára rendelt levonás is. Eldöntendő kérdés tehát az 1. pont alatt idézett megtámadott közgyűlési határozat alapszabályszerü voltának megbirálásánál az, hogy az évi nyereség egy részének átvitele a jövő év üzleti számlájára tartalék alkotásának tekinthető-e vagy sem. A tartalék a tiszta nyereségnek a szövetkezetnél visszatartott része. Czélja e tartaléknak az, hogy bizonyos előre nem látható eshetőségekre a szövetkezetnek egy bizonyos vagyon álljon rendelkezésre. De éppen mert csak bizonyos eshetőségekre tartatik vissza a vagyon, a szövetkezet alapszabályilag intézkedik abban a tekintetben is, hogy ez a tartalék melyik előre meghatározott bizonyos eshetőségre és milyen czélra lesz íorditandó, amely alapszabályi intézkedéstől eltérni nem lehet. A tartalék eme jogi természetének és rendeltetésének szem előtt tartásából tehát kétségtelen, hogy tartaléknak