Kereskedelmi jog, 1907 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1907 / 3. szám - A sztrájkkérdés és a kollektív munkaszerződések

62 Kereskedelmi Jog 54. Az előleges szakértői szemlénél felmutatott mustra azonossága iránt a felek ezen előzetes eljárásban nyilatkozni nem tartoznak, mert ez érdemi kifogás, mely a perben érvényesíthető. (M. kir. Curia 1393/905. sz. — 1906. nov. 23). 55. Az előre összegszerüleg megállapított kár kötbér természetével birván, külön nem igazolandó. (M kir. Curia. 374 1906sz. — 1906. oki 11.) 56. Ha valamely lap kiadása iránti szerződést az egyik fél megszegi az által, hogy a lapkiadást megszünteti, ez által a másik félnek kártérítéssel tartozik. (M. kir. Curia. 1076 1S05. sz. — 1906. szept. 18.) 57. Ha az egyenes adós felszámolás alatt van, ez nem ok arra, hogy a hitelező az egyenes adós mellőzésével, a közönséges kezestől fizetést követelhessen. (M.kir. Curia ü. 567/1905. sz.) 58. A feleség által a férjéért mint tisztviselőért letett óvadék az illető intézet által nem használható fel a fizetésére adott előlegek törlesztésére. (M. kir. Curia. 1414/905. sz. — nov. 21. 1906.) 59. Megtartási joggal biró hitelező ezt a jogát, az adós egyéb hitelezőivel szemben foglalás esetében elsőbbségi bejelentés utján is érvényesítheti (M. kir. Curia 1112/906. polg. sz. — 1906. nov. 19.) Fonok és alkalmazott. 60. Aki segédet felvesz anélkül, hogy a tegéd elöbbeni főnökének elbocsátási bizonyítványát az ipartörvény 90. §. szerint kérte volna, a segédtől a be nem lépés esetére kikötött kötbért nem követelheti. (M. kir. Curia 1429/1905. sz. — 1906. deczember 13.) A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék, mint kereskedelmi bíróság : Felperest keresetével elutasítja. Indokok: Felperes a keresethez A) alatt csatolt okirat alapján 2000 K kötbért követel alperestől. Alperes a kereset alapját képező okirat valódiságát és tartalmát, valamint azt is elismerte, hogy a kikötött időben,1 1904. évi szeptember 1-én állását el nem foglalta, de tagadta, hogy a kötbér fize'ésére kötelezhető volna, mert a szerződés megkötése idejében és jelenleg is L. J. papirkereskedőnél üzletvezetői minőségben alkalmazva lévén, a három havi felmondási időhöz ragaszkodott és igy alperesnek nem állott módjában szolgálatát felperesnél a kikötött időben megkezdeni. Felperesnek a válasziratban előadott védekezéséből kitűnik, hogy alperes 1901. évi augusztus 15-től 1903. évi június hó végéig 200 K havi fizetés mellett, tehát fontosabb teendőkkel megbízott segéd minőségében, felperesnél előzőleg már alkalmazva volt és ugy ebből, valamint abból a körülményből, hogy alperes visszaszerződtetése iránt O. E. ügynökkel előzőleg tárgyalt, megállapítható, hogy felperesnek tudnia kellett, hogy alperes, kire felperes üzletének vezetését újból rábízni akarta, a felek között létrejött szerződés kötése idejében is, fontosabb teendőkkel megbízott olyan segéd, ki uj állását az 1884: XVII. t-cz. 92. §-a értelmében csak 3 havi felmondási idő eltelte után, foglalhatja el. Ha tehát felperes ennek daczára olyan szerződést kötött az alperessel 1904. évi július hó 13-án, mely szerint alperes állását 1904. évi szeptember 1-én, tehát már a hat heti idő eltelte után tartozik elfoglalni, az 1886 : XVII. t. cz. 90. § ának tiltó intézkedésébe ütköző okból, a szerződésből felperes jogokat nem érvényesíthet. (21.132/1905) A budapesti kir. Ítélőtábla : Az elsőbiróság ítéletét indokai alapján, de még azért is helybenhagyja, mert felperes nem is állította, annál kevésbé bizonyította, mintha az A) alatti szerződés megkötésekor felhívta volna az alperest annak az igazolására, hogy az előbl eni munkaadójával kötött szerződése törvényes módon megszűnt, avagy, hogy az a szerződés 1904. évi szeptember 1 ére felmondás által megszűnik. (1736/1905) M. kir. Curia: A másodbiróság ítéletét helybenhagyja. Közkereseti társaság. 61. A társaság ellen, a valamely tag részéről a társaságban benhagyott nyereség jutalék iránti igény a fennálló társaság egyik tagja ellen is érvényesíthető, mert ez társasági tartozás, amely a K T. 88. §-a szerint akár a társaság, akár egyik tagja ellen érvényesítheti. (M. kir. Curia 1201/905. — 1906. nov. 28) A kassai kir. ítélőtábla: Az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja, a felperes kereseti jogát az alperessel szemben megállapítja. Indokok: A felperes, mint a „J. M. & G." bej. czégü közkereseti társaságnak — állítása szerint — volt tagja, az 1891—92 ik üzletév tiszta nyereségének őt megillető VÖ részét követeli az alperestől, aki a hiteles czégkivonat tanúságaként ama közkereseti társaságnak a jelzett üzletévben (S. G. néven) tagja volt és (S. F. néven) ez idő szerint is tagja. A kir. törvényszék ezt a keresetet kizáróan azért utasította el, mert ugy találta, hogy a felperesnek az alperessel szemben nincs kereseti joga, a mennyiben a felperes követelése csak a közkereseti társasággal és nem annak valamelyik tagjával szemben hatályos, mégis a felperes keresetét nem a czég, helyesen a jelzett czég, hanem annak egyik tagja, az alperes ellen intézte. Az elsőbiróságnak ez a jogi álláspontja