Kereskedelmi jog, 1907 (4. évfolyam, 1-24. szám)
1907 / 3. szám - A sztrájkkérdés és a kollektív munkaszerződések
3- BZ. Kereskedelmi Jog 61 *J OGGYAKORL AT. Általános. 52. Habár az építési vállalkozó rendszerint ingó dolgokat yesz vagy egyébként megszerez, de ha ezeket az ingó dolgokat vállalt építkezéseihez használja fel, azok az ilyen felhasználással, jelesül másnak épülete létrehozása végett ebbe az épületbe való beépítéssel, nem mint természetben meglevő vagy át- vagy feldolgozott ingók adatnak tovább, hanem a beépítés által maga az előállítani felvállalt épület közvetlenül létesíttetik. Ilyen ténykedés a kereskedelmi törvény 258. §-a szerint kereskedelmi ügyletnek, az ilyen ügyletekkel foglalkozó egyén pedig a kereskedelmi törvény 3. §-ának értelme szerint kereskedelmi ügyletekkel foglalkozó kereskedőnek nem minősíthető. (M kir Curia I. G. 383/906. sz. — 1906. deczember 3) M. kir Curia: Az alperes felülvizsgálati kérelme következtében a felebbezési bíróság ítéletét megváltoztatja, a felperest keresetével elutasítja. Indokok: A felebbezési bíróság ítéletét az alperes támadta meg felülvizsgálati kérelemmel és alaposnak talált panasza az, hogy a felebbezési bíróság az anyagi jogszabályt helytelenül alkalmazta, amikor U. J, közadóst, aki építési vállalkozó volt, kereskedőnek minősítette s az alperes részéről ellene a csődnyitás előtt foganatosított végrehajtást a közadós részéről neki a csődnyitás előtt teljesített fizetést a csődtörvény 27. §-ának 2. p. alapján a csödhitelezőkkel szemben hatálytalannak nyilvánította és ennek következményeként a fizetett 500 K visszafizetésére azért köteleztette, mert a közadós fizetéseit akkor már megszüntette. A csődtörvény 27 §-ában és az ott felhívott 244. § ában említett fizetésmegszüntetés a csődtörvény 27. §-ában meghatározott joghatálylyal csak akkor bir, ha a fizetések megszüntetése kereskedőnél vagy kereskedelmi társaságnál fordul elő. Ebben a perben tehát a csődtörvény 27. §-ának 2. pontjára alapíttatott, az a döntő jogkérdés, hogy a közadós, aki ellen az alperes a csődnyitás előtt a végrehajtást foganatosította és ettől a fizetést kapta, kereskedőnek tekintendő-e vagy sem ? A felebbezési bíróság elfogadta az elsőbíróság Ítéleti tényállását, a közadós foglalkozására nézve csakis azt állapította meg, hogy a közadós építési vállalkozó volt. Habár az építési vállalkozó rendszerint ingó dolgokat vesz vagy egyébként megszerez, de ha ezeket az ingó dolgokat vállalt építkezéseihez használja fel, azok az ilyen felhasználással, jelesül másnak épülete létrehozása végett ebbe az épületbe való beépítéssel, nem mint természetben meglevő vagy át- vagy feldolgozott ingók adatnak tovább, hanem a beépítés által maga az előállítani felvállalt épület közvetlenül létesíttetik. A közadósnak ilyen ténykedése a kereskedelmi törvény 258. §-ának 1. és 2. pontja vagy 259. §-a 1. pontja alá eshető ügyletek fogalma alá nem vonható, hanem ingatlan (épület, építmény) előállítása tekintetében keletkezett vállalkozási szerződésnek veendő és igy ez a ténykedés a kereskedelmi törvény 258. §-a szerint kereskedelmi ügyletnek, az ilyen ügyletekkel foglalkozó egyén pedig a kereskedelmi törvény 3. §-ának értelme szerint kereskedelmi ügyletekkel foglalkozó egyénnek nem minősíthető. A felebbezési bíróság tehát anyagi jogszabályt sértett, amikor a fenforgó esetben a közadós ellen foganatosított foglalást a csődtörvény 27. §-ában említett joghatálylyal biró fizetésmegszüntetésnek tekintette s azt a végrehajtást és az ezután teljesített fizetést hatálytalannak, a fizetett összeget pedig visszatérítendőnek ítélte, (így itélt a Curia 1900. I. G. 511. sz.) Ugyanezért a felebbezési bíróság ítéletét megváltoztatni, felperest keresetével elutasítani kellett. 53. Az alkalmi egyesülésben az egyik üzlettárs által a másiknak megbízásából teljesített olyan fizetés, amelyet harmadik személynek adott oly czélból, hogy az valami ajánlati tárgyaláson ne vegyen részt, mint turpis causa a másik taggal szemben el nem számitható. (M. kir. Curia 1311/905. sz. — 1906. november 21.) A nyíregyházai kir. törvényszék, mint kereskedelmi bíróság: Az alperesek által beterjesztett számadás II. kiadás 11. tétel alatt felszátott 480 K (240 frt), a 12 ik tétel alatt 40 K (20 frt) és a 47 ik tétel alatt felszámított 1398 K 84 f (699 frt 42 kr), a kiadások közül feltétlenül töröltetik. A 11. és 12. tétel alatt felszámított összeg tekintettel arra, hogy alperesek előadása szerint a 480 K azért adatott K. P.-nek, hogy a vállalatra, melyre nézve Nyíregyháza város tanácsa pályázatot hirdetet, ne reflektáljon, s hosy a 40 K azért fizettetett J. I. nek, hogy K. P.-nél e czélból közbenjárjon, feltétlenül töröltetett. Az ezen czimen felszámított kiadás a jó erkölcsökbe ütközvén és sértvén a Kbtk. 128. §-ának rendelkezését, birói oltalomban részesíthető nem volt (83/1905. P.) A debreczeni kir. Ítélőtábla: A elsőbiróság Ítéletét helybenhagyja. (1888/905. P.) M. kir. Curia: Az másodbiróság Ítéletét helybenhagyja.