Kereskedelmi jog, 1907 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1907 / 3. szám - A sztrájkkérdés és a kollektív munkaszerződések

60 Kereskedelmi Jog 3. sz. azonban felmentette. Az ügyészség semmisógi panasza folytán az osztrák semmitőszék az elmúlt héten megsemmisítette a felmentő Ítéletet s a felügyelőbizottság tagjait egyenkint 8 napi fogházra és egy napi böjtre Ítélte el azzal az indokolással, hogy a társasági alapszabályok 23. és 28. §-ai értelmében a felügyelő-bizottság tagjai nem csak ellenőrzési, hanem igazgatási feladatokat is tartoztak teljesíteni és ezeknek elhanyagolásáért éppen ugy felelősek, mint az igazgatóság tagjai. Az automobiljog kodifikácziója. Az automobilforgalom mindinkább való terjedése arra indított egyes államokat, hogy a vasúti jog mellett az automobilforgalomra vonatkozó jogot is külön szabályozzák. Logelőljárt e tekintetben Svájcz, hol már 1902-ben törványjavaslatot nyújtottak be az automobiltulajdonosok felelősségéről. Angolországban már két törvényt alkottak az automobilforgalomra vonatkozólag s az automobiljog részleges kodifikácziójára találunk Németországban ós Ausztriában is. Hovatovább az automobilforgalom fejlődésével az automobiljog a jogéletben a vasúti joghoz hasonló fontossággal fog birni. A közgyűlés megtartásának helye kérdésében lapunk legutóbbi számában egy részvénytársasági igazgató czikkében elfoglalt álláspontot legközelebb a német birodalmi judikatura is igazolta, az ottani, a mienkkel azonos intézkedése alapján: Egy gottesbergi részvénytársaság 1906. évi rendes közgyűlését Bécsben tartotta meg. Ez okból és mert a közgyűlési jegyzőkönyvet osztrák közjegyző hitelesítette, az egyik részvényes megtámadta az ezen közgyűlésen hozott határozatokat a gottesbergi czégbiróságnál, mely azonban a határozatokat érvényükben fentartotta. Az alapszabályok szerint ugyanis a közgyűlés Gottesbergben, Boroszlóban, vagy Bécsben tartandó meg. A kereskedelmi törvény a közgyűlés megtartásának helye tekintetében nem intézkedik, hanem ennek megállapítását az alapszabályokra bizza. Minthogy pedig a közgyűlés megtartásának helye az alapszabályoknak megfelel, a határozatok érvényessége ez okból nem támadható meg. Korlátolt felelősségű kereskedelmi társaságok. Alig néhány hónapja, hogy Ausztriában életbelépett a korlátolt felelősségű kereskedelmi társaságokról szóló törvény s máris rendkívül sok iparvállalat alakult ezen társasági forma alapján. Ha tekintetbe veszszük azt, hogy Németországban is mennyire fellendítette az ipart ezen törvény beiktatása, csak természetesnek fogjuk találni, hogy az újonnan alakult osztrák iparvállalatok is leginkább német tőke segítségével alakultak meg. A szomszédállamokból szerzett tapasztalatok után, a magyar nemzetgazgaság fejlődósének is elengedhetetlen kelléke ezen társasági szervezetnek megalkotása, illetve törvényes szabályozása. Már évekkel ezelőtt felismerte ennek szükséges voltát a „Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége", mely törvényjavaslatot is készíttetett a korlátolt felelősségű kereskedelmi társaságokról. Ezen javaslat megvitatására kiküldött bizottság már legközelebb megkezdi működését, melynek nagy fontosságot ad azon körülmény, hogy ezen bizottsági tárgyalásokon a m. kir. igazságügyminiszter is képviselteti magát. IRODALOM. I. Hazai irodalom. Joggyakorlatunk biztosítási ügyekben. Dr. Rósa Ferencz ügyvéd „Joggyakorlatunk biztosítási ügyekben" czim alatt 1905. év végén megindult gyűjteményéből most jelent meg a H. füzet, mely az 1905. és az 1906. években hozott biztositásjogi határozatokat tartalmaza. A füzet ára 4 kor., portóval 10 fillérei több. Kereskedelmi vétségek. Irta Dr. Atzól Béla, 1907. január 1-től fogva az igazságügyi miniszter uj eljárást léptetett életbe az úgynevezett kereskedelmi vétségek eseteire nézve. E könyvecskének czólja a kereskedelmi vétségek hatáskörébe utalt vétségek eseteiben követendő uj eljárás szabályait a szükséges magyarázó jegyzetekkel és utalásokkal ellátva ismertetni és igy alkalmat nyújtani arra, hogy a birák, ügyészek, ügyvédek és a jogkereső közönség azokat helyesen és könnyen megértse. E kis munka a Tudományos Zsebkönyvtárban jelent meg, ára 60 fillér. Dr. Krejcsi Rezső : 1907: III. t.-cz. A hazai ipar fejlesztéséről. Ráth Mór kiadása. Dr. Wolf Vilmos budapesti ügyvéd: Az ügyvédi rendtartás tervezeteiről. Már évek óta szőnyegen van az ügyvédi rendtartás reformja. Minden ügyvéd érzi a reform szükségét ós fontosságát, de a reform iránya tekintetében még eddig nem jött létre egyöntetű megállapodás. Időközben a minisztérium egymásután két ügyvédet bizott meg a tervezet elkészítésével s a tervezetek pár hóval ezelőtt nyomtatásban meg is jelentek. E két tervezettől tartott szerző több estére terjedő felolvasást az ügyvédi körben, mely felolvasásban mint jogász és mint ügyvéd birálja a két tervezetet, végig menvén azoknak minden egyes intézkedésén s az elméleti ember mély logikájával ós a gyakorlati ember tapasztalt szemével bonczolgatja azokat. Ez a felolvasás jelent meg most nyomtatásban 63oldal terjedelemben. Dr. Atzél Béla : Ausztriai általános magánjog. Tudományos Zsebkönyvtár, ára 1 kor. 80 fillér. II. Külföldi irodalom. Staub's Kommentár zum Handelsgesetzbuch. 8. Aufl. bearb. unt. Benutz. des handschriftl. Nachlasses von H. Könige, J. Stranz, A. Pinner. 2. Bd. 1. Halfte. Buch 3. Handelsgeschafte. §§. 343—373. Berlin, J. Guttentag. 7. M.