Kereskedelmi jog, 1907 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1907 / 3. szám - A sztrájkkérdés és a kollektív munkaszerződések

Kereskedelmi Jog 3. sz. a melyen Székács Antal fővárosi bizottsági tag tartott fölolvasást a sztrájkkérdésről ós a kollektív munkaszerződésekről. Előadásában kifejtette, hogy bármennyire vétkeztek munkásaink bérinozgahnaik körül, a munkaadó szeme előtt nem lebeghet más czél, mint az ipari bóké helyreállítása. Ezt energikus rendszabályokkal, a munkásszakszervezetek föloszlatásával, a sztrájkjog felfüggesztésével épp oly kevéssé érthetjük el, a mint a legszigorúbb, vagy legenyhébb sztrájktörvény még nem biztosítja a termelés nyugalmát, A mire szükségünk van, a következő : A jogos önvédelem czéljából létre kell hozni sürgősen és meg kell erősíteni a munkaadó szervezeteket. A munkaadók szervezeteinek azonban a szolidaritás hatalmával mérsékelten és okosan kell élni a békés megegyezés biztosítása czéljából. Az oly retorzionális szocziálpolitika, mint a milyenre a most alakult Építőiparosok Szövetsége ragadtatta magát, az ipari békéhez nem vezet. Csakis kompromisszumok utján lehet megnyugvást kelteni. Az ily tiszta helyzetet teremtő kompromisszumok kizárólag kollektív egyezmények által érhetők el és az ipari béke ma már az egész czivilizált világban a kollektív munkaszerződések jegyében áll. A kollektív egyezmények intézményét tehát fejleszteni kell mindenekelőtt az által, hogy az ily szerződések jogviszonyai törvényesen rendezendők. E czélból sürgősen szabályozni kellene az ipari szervezetek jogi helyzetét: kimondandó a szakszervezetek jogi képessége ós vagyonjogi felelőssége. Az előadásról hosszabb vita indult meg. Kunfalvi/ Nándor hangoztatta, hogy ma, a mikor az ország a függetlenség felé törekszik, nincs helye a kollektivizmusnak. A munkaközvetítő intézményről megjegyzi, hogy legjobb volna, ha azt az állam venné a kezébe, mert az igy, a munkások kezében hatalmi eszköz. Sugár Ottó a kollektív szerződések hívének vallja magát. Nándor Pál szerint a kollektív munkaszerződés az épitőipar mai stádiumában meg nem tartható. Ennek főoka a munkaadók szervezetlensége. A hatóság vegye kezébe a munkaközvetítést. Gelléri Mór igazgató figyelmébe ajánlja az értekezletnek, hogy az Iparegyesület négy ülésén át foglalkozott a sztrájkkérdéssel és föliratot intézett a kormányhoz a sztrájk szabályozása ügyében, melyben követelte a munkaközvetítő intézetnek országossá és függetlenné tételét a munkaadótól és a munkástól és elfogadta a kollektív munkaszerződések intézményét is. Thék Endre szerint okvetlenül el fog érkezni a kollektív munkaszerződések ideje és ezt semmi áron megakadályozni nem lehet. A budapesti asztalosmesterek kollektiv szerződést kötöttek, de ezt szervezetlenségük miatt nem tudták érvényesíteni. Az előadó által fölvetett eszméket melegen üdvözli. A vitában még többen vettek részt. Székács Antal előadó reflektált a fölhangzott észrevételekre és erős szervezkedésre hivta föl a munkaadókat az okosság, a béke és az ipar érdekében. A tisztességtelen verseny. Néhány óra alatt tárgyalta le és fogadta el az osztrák képviselőház a tisztességtelen versenyről szóló törvényjavaslatot. Ezen törvény a szorosabb értelemben vett tisztességtelen versenyt rendszabályozza. Intézkedik a szándékos összetévesztésröl, s védelmet nyújt az üzleti- ós üzemtitok elárulása ellen. Különösen ez utóbbi tekintetében azonban nagyon hiányosak a törvény intézkedései. Az esetben, ha valaki valamely üzleti vállalatról, ennek tulajdonosáról, vagy ezen vállalat által készített árukról — azon szándékkal, hogy a vállalatnak kárt okozzon, vagy magának, vagy harmadik személynek jogosulatlan előnyt szerezzen — oly a valóságnak meg nem felelő híreket terjeszt, melyek alkalmasak arra, hogy az illető vállalkozó hitelét, üzleti forgalmát megbénítsák, vagy az árunak kellendőségét leszállítsák, az ily módon károsult vállalkozónak joga van követelni, hogy ily hirek többé ne terjesztessenek, sőt kártérítést is követelhet, kivéve azon esetet, ha a hirek terjesztője jóhiszemüleg járt el. Ezen a helyen a törvénynek a gyakorlat érdekében egy nagy fontosságú kérdést kellett volna megoldania, melyről azonban egyáltalában nem intézkedik. Németországban ugyanis az üzleti vagy üzemtitok elárulásának megakadályozása érdekében, kialakult azon gyakorlat, hogy egyes vállalkozók alkalmazottaikkal oly szerződést kötnek, mely szerint ezeknek nagy összegű kötbér fizetésének terhe alatt megtiltatik bizonyos időn belül, vagy egyáltalában is, azonos vagy hasonló vállalat szolgálatába lépni. Ezen szokás Ausztriába is átplántálódott, mi az alkalmazottak számára rendkívül kedvezőtlen és egészségtelen helyzetet teremtett. A bíróságok ugyan több esetben kimondották, hogy az ilyfajta szerződéses megállapodások a jó erkölcsökbe ütköznek s ennek következtében hatálylyal nem bírnak, de a bírói gyakorlat e tekintetben nem egységes, s nem is volt eddig még alkalma azon időhatárt megállapítani, mely mellett az ily kikötés az üzleti titok érdekében hatálylyal bír. A tisztességtelen versenyről szóló törvénynek, melynek egyik legfőbb czélja az üzleti ós üzemtitkot megvédelmezni, lett volna feladata, ilyen az üzleti titok érdekében létesített megállapodásokról intézkedni, illetve megállapítani, . mily feltételek mellett létesíthetnek — vállalkozó l és alkalmazott — ily m pg-á 11 apnHá ^nWj_^ J Felügyelő-bizottsági tagok elitélése. A Prossnitz melletti Czech községben (Ausztria) levő „Landwirtschaftliche Vorschusscasse"-nál 1903-ban hatósági vizsgálatot tartottak és 325.000 kor. hiányt fedeztek fel. A társaság elnökét, pénztárosát és ellenőrét az Olmützi Kreisgericht bukás miatt szabadságbüntetésre ítélte, a felügyelő-bizottság tagjait