Kereskedelmi jog, 1907 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1907 / 3. szám - Törvényjavaslat az építőiparosok követeléseinek biztositásáról a Német birodalomban. [1. r.]

54 Kereskedelmi Jog 3. sz. kiterjedő könyvének „Az építkezési hitelezők törvényes védelme az északamerikai EgyesültÁllamokban" figyelembevételével egy az érdekelt porosz minisztériumokból, valamint a birodalmi igazságügyi és belügyi kormányzatok részéről alakult bizottság ujabb törvénytervezetet készített, amelynek azonban néhány pontjára nézve teljes és összhangzatos megállapodás nem jött létre, miért is az eltérésekkel módosított tervezet külön kinyomatva, tulajdonképen két tervezet látott napvilágot, melyek mint A és B tervezet 1901-ben közrebocsáttattak. Nem szükséges itt az A és B tervezetek tartalmával és egymástól való eltérésükkel foglalkoznunk, annál kevésbbé, mivel czikkünk tulajdonképeni tárgya, a mult évi november hó 11- én a birodalmi gyűlésnek beterjesztett törvényjavaslat, az 1901. évi B tervezeten alapul, sőt nagy része onnan teljesen változatlanul átvétetett. Mindazonáltal még csak a teljesség okáért felemlítjük, hogy azon kérdés körül felmerült vitát, „vájjon melyiket e két javaslat közül illeti az elsőbbség ?" — a Berlinben 1902 .szept. 10. és 12- én, tehát két napon át vele foglalkozott XXVI. német jogászgyülés rendkívül beható tárgyalás után a B tervezet javára döntötte el. Ezen rövid történeti visszapillantás után a már említett legújabb törvénytervezetre áttérve konstatáljuk, hogy a birodalmi gyűlés elé terjesztett ezen törvényjavaslat arra az elvre van alapítva, hogy azok, kik az építkezés kivitelében tevékenységükkel, vagy anyagok szállításával érdekelve vannak, a teleknek az építkezés folytán előállott értéktöbbletéből elsősorban nyerjenek kielégítést. Maga a törvénytervezet 6 fejezetből és 42. §-ból áll: I. fej. (1—2. §.) A törvény jogterülete. II. fej. (3—9. §.) Az építkezés kezdete. III. fej.: (10-16. §.) Építési hitelezők. IV. fej. (17—28. § ) Építési jelzálog (Bauhypothek). Építési kölcsönjelzálog (Baugeldhypothek.) V. fej. (29-35. §.) Biztosítéknyújtás. VI. fej. (36-42. §.) Zárhatározmányok. Nézzük most a részleteket:2) Az 1. §. megállapítja a jogterületet és az épületek minőségét (lakás és ipari czélra szolgáló uj építkezések), melyek utáni építési követelések védelemben részesülnek. Ott van továbbá az uj építkezés definicziója. 2) Az összehasonlítás kedvéért ott, a hol szükséges nek mutatkozik, zárjel közé az 1901. B tervezet idevágó §-át idézzük, röviden a B betű megjelölésével. A 2. §. a kivételeket taxatíve felsorolja, ilyenek pl. kincstári, közjogi testületek stb. telkei, valamint az uralkodó és más megnevezett fejedelmi családok ház- vagy családi birtokához tartozó telkei. 3. §. Az építés kezdete előtt a házhely telekkönyvi lapjára bevezetendő azon feljegyzés, hogy a telek beépítendő (építési feljegyzés, Bauvermerk.) [B 3. §.] Ha a házhely valamely teleknek csak egy részét alkotja, ugy a telekről leírandó s mint önálló telek vezetendő be. [B 10. §.] Az építési feljegyzés bevezetésével az építési hitelezők igényt szereznek építési követeléseik után jelzálog bevezetésére (építési jelzálog); az építési feljegyzés ez igényt biztosító előjegyzés hatályával bir. 4. §. Az építési feljegyzés bevezetése elmarad, ha oly összeg erejéig, mely az épitésrendőri hatóság mérlegelése szerint az előreláthatólag felmerült építési költségek negyed részét eléri, pénz vagy értékpapírletét által biztosíték nyujtatik. (Ez fontos ujitás, mely sem az 1897-iki, sem az 1901-iki tervezetekben nem foglaltatik és kiválóan hozzá fog járulni, az előbbi tervezet ellenzőit — kik az építési és jelzálog üzleti forgalom visszafejlődésétől féltek — megnyugtatni.) 5. §. Az épitésrendőri hatóság az építési engedélyt csak akkor adhatja meg, ha a 4. §. értelmében biztosíték nyújtatott, vagy ha az építési feljegyzés bevezettetett és ha vagy az építési feljegyzést megelőző megterheltetések a házhely értékét meg nem haladják, vagy a felesleg erejéig pénz vagy értékpapírletét által biztosíték nyújtatott. Ez a különbözeti óvadék rendszer, melyet először az 1891-i tervezet vezetett be. Alapeszméje az, hogy az építési hitelezők, kik munkájuk által a telek értékét emelik, ezen értékemelés nagysága arányában jogi védelemben részesüljenek az építési jelzálog által. Ami azonban tevékenységük beállta előtt mint érték létezett — a telek ugyanis — ahhoz jogot nem formálhatnak azon esetben, ha ez valódi értékén felül nincsen megterhelve. Ezért a telek jelen törvény 7. §-a szerint rendeleti uton szabályzandó elvek szerint lesz megbecsülve. (Az 1897tervezettel egyidejűleg megjelent életbeléptetési törvénytervezet a telekérték megállapítását egy önkormányzati hatóságra, az u. n. Bauschöffen-