Kereskedelmi jog, 1907 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1907 / 3. szám - Törvényjavaslat az építőiparosok követeléseinek biztositásáról a Német birodalomban. [1. r.]

3. 8Z. Kereskedelmi Jog amtra bizta). A mennyiben azonban a becslés szerint megállapított értéken felül a telek meg van terhelve, ugy ezen értékkülönbözetet a telektulajdonosnak pénz és értékpapir által biztosítania kell, nehogy az ingatlan árverése esetén ezen többletérték erejéig az iparosok megkárosittassanak. 6. § Felsorolja taxatíve, mely terhek veendők figyelembe a megterheltetések megállapításánál. [B 4. §.] 7. §. A telek értékének megállapítása (lásd az 5. §. fűzött jegyzetet.) 8. §. Az építési feljegyzés az épitő rendőri hatóság megkeresésére vezettetik be. A telekkönyvi hivatal a bevezetésről az épitésrendőri hatóságot értesíteni tartozik, valamint a feljegyzést megelőző terhek teljes öszszege közlendő. [B 5. § ] 9. §. Felsorolja az eseteket, melyekben az építési feljegyzés töröltetik. 10. §. Felsorolja, kik az építési hitelezők. [B 6. §.] 11. §. Alvállalkozók védelme a tulajdonos rosszhiszeműsége esetén. 12. §. Az építési hitelező igényéről. [B 8. §.] 13. §. Az építési követelés leszállításáról, ha a szokásos illetményeket lényegesen (in erheblichem Maasse) túllépik. [B 9. §.] 14. §. Az épitésrendőri hatóság hirdetési eljárása az épület használatba vétele tekintetében. Ha építési feljegyzés van bevezetve, ugy az épitésrendőri hatóság az 1. §-nak megfelelő közzétételt haladéktalanul a telekkönyvi hivatallal is tudatni tartozik. Az építési hitelezők építési követeléseiket két hónapi határidőn belül jelenthetik be a telekkönyvi hivatalnál. [Az 1897-iki tervezet ezen határidőt 6 hóban, az 1901-ik tervezet 3,_hóban állapította meg. B 12. §.] 15. §. A bejelentett építési követelés hatályosságának feltételeiről. Az ideiglenes végzés hozatalára az a járásbíróság (Amtsgericht) illetékes, melynek kerületében a házhely fekszik. [Ezen utóbbi pont kivételével B 13. §.] 16. §. A bejelentés visszavonása és a biztosíték visszaadása. [B 14. §.] 17. §. Ha a bejelentési határidő lejártával hatályos bejelentések nem léteznek, ugy az építési feljegyzés hivatalból töröltetik. E törléssel az építési hitelezőknek az építési jelzálog bevezetésére való igénye megszűnik. [B 14. §.] Ha a határidő lejártáig építési követelések hatályosan bejelentettek, ugy ezekre hivatalból az építési feljegyzés egyidejű törlése mellett egy építési jelzálognak (Bankhypothek) nevezendő jelzálog bevezettetik. E jelzálog a bevezetéssel keletkezik. Az építési jelzálog biztosítási jelzálog jellegével bir. még az esetben is. ha a telekkönyvben nem mint ilyen van megjelölve. Az építési jelzálog bevezetése alkalmával annak teljes összegén kívül az egyes építési hitelezőket illető részösszegek is feltüntetendők. Ha az 5. §. értelmében biztosíték nyújtatott, igy az építési jelzálog összege az egyes építési hitelezőket illető részösszegek arányos leszállítása mellett a biztosíték összegével kevesbedik. [B 15. §.] 18. §. Amennyiben a 11. §. esetén valamely vállalkozó részéről bejelentett építési követelés magában foglal oly szolgáltatásokért való illetményeket is, melyekre a vállalkozót a rangsorban követő (Nachmann) is jelentett be építési követelést, ugy ez esetben csak ez utóbbit illeti az építési követelésből való rész. Ha bizonytalan, hogy ezek szerint a rangsorban előlállót az építési követelésből rész illeti-e, ugy ily esetben a telekkönyvi hivatal köteles a rangsorban előlálló és a rangsorban követő számára az építési jelzálogból részt és egyúttal tiltakozást bevezetni. Ha a rangsorban előlálló a rangsorban követőt kielégíti, ugy a rangsorban követőnek az építési jelzálogban való része a fizetett öszszeg erejéig a rangsorban előlálló építési követelésére száll át. Ezen szakasz a közvetett építési követelések (mittelbare Bauforderungen) védelmét czélozza és az 1901. B tervezet vívmánya. Ugyanis ugy az 1897-i. mint az 1901-i A tervezet csakis közvetlen épitő hitelezőket ismer, vagyis azokat, kik vagy az egész épület, vagy csak egyes részeinek előállításánál vállalkozási vagy szolgálati szerződés alapján közreműködnek. Gazdaságilag azonban a helyzet ugy alakul, hogy egy ilyen [fő] vállalkozó az egyes ipari munkákat, pl. asztalos, lakatos, kőfaragó stb. munkákat ismét alvállalatba adja az illető ipa| rosoknak, ezek ismét a nyers anyagokat beszerzik más vállalkozók vagy kereskedőktől, akik ha közvetlenül nem is, de mindenesetre közvetve az illető épület helyreállításánál érdekelve vannak és igy jogi helyzetük az épitő iparosokéhoz hasonló. Az 1901. B tervezet 6a §-a eredeti szövegben igy hangzik :