Kereskedelmi jog, 1907 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1907 / 3. szám - Törvényjavaslat az építőiparosok követeléseinek biztositásáról a Német birodalomban. [1. r.]

3. sz ván fenn az iránt, hogy a fent tüzetesen kiemelt esetekben alkalmazást nyerhet-e vagy sem, az eddig érdemleges harmadbirósági elbírálást igénylő perek nem csekély számában abban az irányban fogja majd a tehermentesíteni czélzott Curia elbírálását és így idejét igénybe venni, hogy fennforog-e a javasolt intézkedésnek az az esete, amely a további felebbvitelt a harmadbirósághoz kizárja. Amikor pedig — ebben csak szabad reménykednünk, — már nem sok idő választ el attól az időtől, amikor az általános perrendtartást egészen uj alapra fektetett felebbezési rendsze révei a törvényhozás előreláthatólag törvénybe fogja iktatni, — akkor talán mégis indokolatlan egy olyan kisegítő expediensnek a törvénybe iktatása, amelynek bevallott czélja csak toldodozás-foltozás és amely még ennek a bevallott czéljának sem fog megfelelni, mert hiszen az uj általános perrendtartás behozataláig majd azzal a kérdéssel lesz baja a Curiának, hogy alkalmazható-e a konkrét esetben a javasolt intézkedés vagy sem és így a javaslat éppen azt az eredményt nem fogja elérni addig az ideig, amig hatályban lesz, amely miatt megalkották, t. i. a Curia tehermentesítését. Egy legközelebbi czikkünkben majd azzal a kérdéssel foglalkozunk, hogy mennyiben állja meg a kritikát a javasolt intézkedésnek fentebb kiemelt miniszteri indokolása. Törvényjavaslat az építőiparosok követeléseinek biztosításáról a Német birodalomban. Irta: Dr. jur. Erős Sándor építész, Budapesten. Az épitő iparosok kizsákmányolását a birodalmi kormány az építési követelések biztosításával kívánja megakadályozni és az erre vonatkozó törvénytervezetet 1906. évi november hó 11-én terjesztette a birodalmi gyűlés elé. A nagyvárosok rohamos fejlődésével karöltve járnak a nagyobbszabásu és tömeges építkezések. Ilyenkor lelkiismeretlen épitő spekulánsok és tőke nélküli építési szédelgők az „aedificium solo cedit" jogelv alapján óriási károkat okoztak az építőiparosoknak. Nem lehet czélja ez ismertetésnek az építési szédelgés tipikus eseteinek felsorolása,1) csak l) Lásd: Az építőiparosok jogvédelme a magy. ált. polg. törvk. tervezetben. Irta: Dr. Erős Sándor. 1904. Singer és Wolfner. 53 röviden vázolni fogjuk ama hosszú utat, melyet az építési iparosok (hitelezők) védelmének kérdése mai alakulásáig megtett. Eltekintve az egyesült északamerikai államoktól, amelyekben e czélra szolgáló törvények és institucziók már régóta megvannak, Németország az európai államok közül az, mely ez irányban a legnagyobb munkásságot kifejtette, elismerést érdemlő alapossággal és körültekintéssel, az összes e kérdésben számot tevő tényezők véleményeinek meghallgatásával és megvitatásával. A károsult építőiparosok panaszai és jajveszéklései már az 1889. évben tartott 20-ik jogászgyülés tagjait, valamint ismételten az egyes országok képviselőtestületeit és a birodalmi gyűlést késztették e tárgygyal foglalkozni, mig végre a birodalmi gyűlés 1896. január 22-iki ülésén majdnem egyhangúlag elhatározta, hogy : a szövetségi kormányok megkeresendők oly törvényjavaslat előterjesztésére, melylyel építőiparosok és munkások építkezésekhez teljesített munkájuk és szállításaikból eredő követeléseik biztosittatnak. A birodalmi kormány 1897-ben közrebocsátotta az igért törvényjavaslat tervezetet, melynek alapelve az, hogy: az építőiparosoknak (hitelezőknek) az épitő teleknek beépítése, illetve az általuk létesített értékemelkedésig terjedő kiváltságos dologi jog biztosíttatik. A megjelent tervezet nyomán a benne kidomborodó merész újítások folytán az elméleti és gyakorlati jogtudomány képviselői, valamint az anyagi érdekeltek elég anyagot találtak a megvitatásra, minek folytán a kérdésnek egész irodalma támadt. Az épitő iparosok örömmel fogadták a refomot, bár kívánságaikat nem látták mindenben kielégítve. Voltak azonban számosan, kik a tervezetet ellenezték és e tekintetben főleg gazdasági momentumokkal érveltek. Különösen azon aggodalomnak adtak kifejezést, hogy a dologi hitel veszélyeztetésével a jelzálog kölcsönüzlet lehetetlenné lesz téve, miáltal az építkezésben nagy pangás beálland, mely körülmény ismét a lakbéreknek aránytalan emelkedését fogja maga után vonni. Az ügy iránti erős érdeklődés nőttön-nőtt, nemcsak jogászok és az érdekeltek, hanem gyárosok és kereskedők is erősen vitatták a tervezet minden szakaszát, sőt többen ujabb tervezeteket is dolgoztak ki Mindezeknek, de különösen dr. Holmssen Györgynek időközben megjelent rendkívül tanulságos és minden részletre Kereskedelmi Jog