Kereskedelmi jog, 1907 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1907 / 3. szám - A Curia tehermentesitése. [1. r.]

3. BZ. Kereskedelmi Jog 51 czégbitorlás kérdésében a per a Curiához felebbezhető, az esetleg 1000 koronán alul maradó kártérítés kérdésében pedig végérvényesen a kir. ítélőtábla határozna ; ami mellett megeshetik, hogy a főkérdésben, t. i. a czégbitorlásban a Guria majd megállapítja a jogsértést, az ebből folyó kártérítést pedig a kir. tábla, nem látván fenforogni a czégbitorlást, nem állapítja meg. 3. A közkereseti és betéti társaság tagjainak, alkalmi egyesülések részeseinek és a kereskedelmi törvény 5. §. utolsó pontja értelmében kereskedelmi társaságoknak tekintendő egyesületek tagjainak egymás közötti, valamint egyrészről kereskedelmi társaságoknak vagy azok tagjainak, másrészről az ilyen társaság felszámolóinak a társasági viszonyból felmerülő keresetei a társasági viszony megszűnése után; továbbá azon keresetek, melyek a társaság valamelyik tagjának magánhitelezője által a keresk. törvény 101. §-a értelmében a társaság feloszlatása végett indíttatnak. Az ebben a pontban felemlített perek, a mennyiben csupán vagyonjogi kérdéseket érintenek, kétségtelenül a kir. Ítélőtáblák által lesznek végérvényesen eldöntendők, ha a per tárgyának értéke az 1000 koronát meg nem haladja, valamint kétségtelenül nem ezen tekintet alá esnek mindazok a keresetek, a melyek nem érintenek vagyonjogi kérdéseket, hanem például a keresk. törvény 76., 77., 78., 79., 80., 81., 82. és 83. §-ai alapján az üzletvezetés, a czégvezető kirendelése és a czégvezetési jogosítvány visszavonása, valamint az üzletvezetés ellenőrzése tárgyában indíttatnak ; továbbá nem esnek majd az e rendelkezésben emiitett vagyonjogi perek tekintete alá a keresk. törvény 98, 101. és 103. §-ai alapján a közkereseti társaság feloszlatása vagy egyes tagnak a társaságból leendő kizáratása iránt indított keresetek, úgyszintén a betéti társaság tagjainak hasontárgyu perei sem. Ha azonban a fentebb példaképen felsorolt perek valamelyikében, például a keresk. törv. 103. §-a alapján indított perben az illető társasági tag kizárásának kérdése mellett a K. T. 105. §-a értelmében azt a kérdést is el kell dönteni, hogy a kizárt tagot a társasági vagyonból milyen összeg illeti meg, akkor, ha ez az összeg 1000 koronán alul marad, a javaslat mostani szövegezése mellett a főkérdésben t. i. a társaságból való kizárás kérdésében a kir. Curia, a kiszolgáltatandó vagyonilletmény kérdésében a kir. ítélőtábla lesz hivatva végérvényesen határozni és pedig a dolog természete szerint előbb, mint sem, hogy a Curia a főkérdésben határozott volna. Az idézett rendelet 4. pontja szerint a kir. törvényszék hatásköréhez tartoznak: valamely részvénytársaság alapitói és a részvényaláirók közt ezen viszonyból származó keresetek. Az ily keresetek rendszerint ugyan vagyonjogi kérdésre irányulnak és igy ezekre nézve a legritkább kérdésre merülhet fel kétség a tekintetben, hogy az 1000 korona értéken aluli ilyen keresetek felebbezhetők lesznek-e a kir. Curiához vagy sem, — de elég például csak arra az esetre reámutatni abból a czélból, hogy a fentidézett rendelkezés alkalmazhatóságának nehézségeit kiemeljük, hogy a részvényaláirónak érdekében és igy jogában állhat megállapítási keresetet indítani az alapítók iránt abban az irányban, hogy az ő részvényjegyzése nem felel meg a keresk. törv. 151. §-a rendelkezéseinek és igy semmis és érvénytelen; mi lesz már most az ilyen tárgyú keresettel, felebbezhető lesz-e ez az értékre való tekintet nélkül a kir. Curiához vagy sem? 4. Ugyancsak ide tartoznak továbbá azok a keresetek, melyek a részvénytársaság igazgatósága, felügyelő-bizottsága, vagy a társaság felszámolói között egyrészről, másrészről pedig a részvénytársaság vagy ennek tagjai között a társasági viszonyból keletkeznek. Ezek a keresetek többnyire vagyonjogi természetűek, melyekre az idézett rendelkezés mindenesetre alkalmazást fog nyerni. Amelyekpedig tárgyuknál fogvanem érintenek vagyonjogi kérdéseket, aminők a többiek között az egyes részvényesnek a keresk. törv. 174. szakasza alapján a közgyűlési határozat megsemmisítése iránt indított pere, — ezekre nézve a gyakorlatban aligha merülhet fel kétség az iránt, hogy ezek a javasolt uj intézkedés hatálya alól ki vannak vonva és ezentúl is harmadfokban a kir. Curia által lesznek elintézendők. Kétség ez iránt csupán a keresk. törv. 173. §. alapján a névre szóló részvény átruházásának a társasági részvénykönyvbe leendő bevezetése iránt indított perekben merülhet fel s amennyiben egyrészt controvers kérdés lehet, hogy vagyonjogi természetű-e az ilyen tárgyú per, vagy sem, másrészt pedig, ha igen, hogy az értékhatár megállapításánál a részvénynek névértéke vagy pedig forgalmi értéke veendő-e alapul.