Kereskedelmi jog, 1907 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1907 / 2. szám - Franczia törvény a vasárnapi (hétközi) munkaszünetről

2. sz. Kereskedelmi Jog 43 bebizonyítása esetében volna a felperes oly jóhiszemű harmadik személynek tekintendő, akivel szemben az utólagos és megállapodásellenes telepítésre alapított kifogás nem érvényesíthető, minthogy azonban felperes e tekintetben bizonyítékot nem szolgáltatott és így ha a felebbező alpereseknek a tanú vallomását kiegészítő pótesküjükkel bebizonyítást nyer, hogy a váltó a telephely kitöltése nélkül jutott forgalomba, ez esetben a felperes az utólagos és megállapodás ellenes telepítésre alapított kifogást tűrni tartozik. 40. Váltóaláirásnak ulólagos jóváhagyása nem szül váltókötelmet. (M. kir. Curia 894/905. sz. — 1906. november 16.) A budapesti kir. Ítélőtábla: Az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: Az elsőbiróság ítélete az alább indokolandó részleges változtatással a benne vonatkozóan felhozott indokok alapján és azért volt helybenhagyandó, mert I. rendű alperes beismerte, hogy a felperestől vett benzin motor 3S cséplökészlet 80C0 koronában megállapított vételáráról biztosítékul váltót adott a felperesnek, azt a felperesi állítást pedig, hogy a vételárra fedezetül a kereseti váltót adta. nem tagadta; bizonyos tehát, hogy az L rendű alperes által tőle származónak, tehát az ő aláírásával ellátottnak beismert biztosítéki váltó azonos a kereseti váltóval s ekként I. rendű alperesnek az aláírás valódiságára vonatkozó tagadása, mely nem csak határozatlan, hanem további védekezésével ellentétes is, figyelembe nem jöhet és mert a váltói aláírásnak utólagos jóváhagyása magában véve váltójogi kötelezettséget nem szül. ha tehát bizonyítva volna, hogy II. rendű alperes a kereseti váltón levő elfogadói aláírást utólag jóváhagyta, ez a tény II. rendű alperesnek a kereseti váltó alapján való marasztalását nem vonhatná maga után. (409 —905.J M. kir. Curia: A másodbiróság ítéletét helybenhagyja. 41. A váltóaláirás tekintetében a leszámítoló pénzintézet által irt tudakozódó levélre adott az a válasz, hogy az aláírás rendben van, még nem bizonyítja az aláírás valódiságát. (M. kir. Curia 1060 905. sz. — 1906. okt. 26.) A budapesti kir. keresk. és váltótörvényszék : Sommás végzés hatályában fentartatik. Indokok : Alperes a kereseti váltón látható L. R. & Söhne aláírás valódiságát tagadta. Nem vitás a felek között az, hogy az F) alatti levél alperes czégtöl származott, felperes előadása szerint pedig ez az F) alatti az általa alpereshez intézett E) alatti levélre adott válasz. Alperes tagadta ugyan, hogy az E) alatti levelet megkapta, de minthogy felperesnek azt a levelét, melyre az F) alatti válaszúit szolgált, be nem j mutatta, azt kell megállapítani, hogy az F) alatti az E) alatti levélre adott válasz. Ebben az E) alatti levélben pedig felperes a kereseti váltó leszámítolása előtt, a váltó aláírása tekintetében kérdést intézett alperesi czéghez. amelyre az F) alatti szerint azt a megnyugtató féleletett kapta alperestől, hogy a kérdezett elfogadmány teljesen rendben van. Azt. hogy a váltó tekintetében tévedésben lett volna, alperes nem is állítja. Ezzel tehát alperesi czég az elfogadói aláírást, még ha az aláírás nem tőle származnék is, magára nézve kötelezőnek elismerte. A leszámítolás előtt a leszámítolás czéljából tett kérdésre adott elismerő nyilatkozat pedig többé hatályosan vissza nem vonható. Ezek szerint alperes azon az alapon, hogy az aláírás nem tőle származik, e fizetés alul nem szabadulhat. (2050-905.) A budapesti kir. Ítélőtábla : Az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja. Lidokok: Az elsőbiróság indokaiban kifejtett azt az álláspontot, hogy alperesnek F) alatti levele az E) alatti levélre adott választ képez és hogy alperes czég ezen utóbbi levélben a kereseti váltót magára nézve kötelezőnek elfogadta, — a vonatkozóanfelhozottindokokalapján a kir. itélő tábla is magáévá teszi — ezen az alapon azonban alperes váltójogi kötelezettségét megállapítani nem lehet, mert ez a váltóra vezetett valódi aláírásból származik. Alperesnek az eredeti váltó megtekintése után tett azzal a kifogásával szemben, hogy a kereseti váltón látható elfogadói aláirás nem tőle származik, az F) alatti levél ezek szerint csak mint bizonyíték vehető figyelembe a kifogásolt aláirás valódisága mellett. Minthogy azonban az F) alatti levél akként íratott, hogy alperesnek nem állott módjában a kereseti váltó megtekintésével arról meggyőződni, hogy az azon levő aláírása valódi-e vagy sem, továbbá minthogy alperes czégnek egyik tagja : Ifj. R. L. a per adatai szerint a K A. és fia czégnek tényleg adott valódi aláírásával ellátott több váltót és igy alperes az F) alatti levél írásakor joggal lehetett abban a hiszemben, hogy a kereseti váltó is ezek közül való: ennélfogva ez a levél nem szolgálhat döntő bizonyítékul amellett, hogy a kereseti váltón látható elfogadói aláirás az alperestől származik, annál kevésbbé, mert ezt az aláirást, a kir. Ítélőtábla alperesnek az í) alatti levélben és az ügyvédi meghatalmazáson látható valódiság tekintetében nem kifogásolt aláírásával összehasonlítván, ezen aláirás valódiságát ezen az uton sem találta megállapíthatónak. Nem vehető figyelembe erre nézve bizonyítékul a G) alatti nyilatkozat sem. mert alperesnek tagadásával szemben azt a tényt, hogy az ezen nyilatkozatot kiállított W. E az alperes részéről meg volt hatalmazva arra, hogy alperesnek a kereseti váltón látható aláírását a váltó megtekintése után valódinak elismerhesse, felperes egyedül az alperesnek kínált főesküvel kívánta