Kereskedelmi jog, 1907 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1907 / 2. szám - Franczia törvény a vasárnapi (hétközi) munkaszünetről

42 Kereskedelmi Jog 2. sz. 34. A gyógyfürdő-használatra nézve adott valótlan felelet a közlési kötelezettség megsértését magában foglalván, a biztosítási ügylet érvénytelenítésére alkalmas. (M. kir. Curia 1202 905. sz.) Ügynök, bizomány. 35. A kölcsön kieszközléséért kötelezett díj akkor is jár a közvetítőnek, ha a kölcsön nem az ö tevékenysége folytán folyósittatott. (M. kir. Curia. 1049 905. — 1906. nov. 30.) A budapesti Tcir. kereskedelmi és váltótörvényszék, mint váltóbiróság: A sommás végzés hatályában fentartatik. Indokok: Alperes azt hozta fel kifogásként, hogy a kereseti váltót felperesnek egy 4000 K. kölcsön kiszerzése körüli közvetítési dij és a kölcsön kapott 100 K fejében adta, amely kölcsönt visszafizetvén, felperesnek a kereseti összeg nem jár, mert a kölcsönt nem felperes, hanem maga alperes eszközölte ki, felperest tehát közbenjárási dij nem illeti azért sem, mert a kölcsön a megbizástól számitott 8 nap alatt lett volna megszerzendő, az osztrák-magyar első általános egylet bánya- és erdészeti tiszti takarékés elölegtársulata szövetkezet pedig a 4000 K. kölcsönt csak hetek múlva engedélyezte és folyósitotta. Vitás ennélfogva a peres felek közt, hogy felperes a szóban forgó kölcsönt alperes részére kieszközölte-e, illetőleg annak kiszerzése körül közben járt-e s hogy ennek kiszerzése határozott időhöz köttetett e? N. E, P. G. és D. B. tanuk vallomásából ugyan az tűnik ki, hogy a nevezett szövetkezet a hitelt kérő és igénybe vevő felek kölcsönkérvényeinek elintézésénél ügynök, közvetítők eljárása esetén a kölcsön iránti kérvényeket visszautasítja. Minthogy azonban nem vitás, hogy alperes felperest a szóban forgó 4000 K. kölcsön kiszerzése és e körüli közbenjárással megbízta; minthogy pedig Sz. M. és G. R. tanuk vallomása szerint felperes részére kieszközlendő kölcsön elnyerése iránt az előbb nevezett tanú mint felperesnek megbízottja szerkesztette alperes érdekében a kölcsön iránti kérvényt s felperes a nevezett tanuk közbenjárása igénybe vétele mellett eszközöltette ki a magyar élet- és járadék-biztositó-társaságtól a kölcsön elnyerésének alapjául szolgáló és alperes halálesetére szóló biztosítási Kötvényt; minthogy az ezen biztosító társulat által kiállított és a kölcsön iránti kérvény kapcsán G. R. tanú által az osztrák-magyar első általános egylet bánya- és erdészeti tiszti takarék- és előlegtársulata szövetkezethez benyújtott életbiztosítási kötvény alapján kapta alperes a 4000 K. kölcsönt ; minthogy felperes a most nevezett tanuk utján s azok áltai közbenjárt az alperesnek kieszközölni kötelezett kölcsön elnyerése és folyósítása iránt; minthogy azok szerint bizonyítva van, hogy az alperesnek engedélyezett és folyósított kölcsön megszerzésénél felperes nevezett tanuk ténykedése mellett közbenjárt; minthogy dr. B. I. tanú vallomásából kitünöleg e kölcsönnek megszerzése határozott időhöz nem köttetett: alperesnek az a kifogása, hogy felperesnek a közbenjárás fejében kötelezett váltóösszegnek érvényesített része nem jár, alaptalannak bizonyult. Alaptalan alperesnek az a kifogása is, hogy felperes a kereseti váltót megállapodás ellenére lejárattá, mert felperes a kölcsön folyósítása folytán a kereseti váltót lejárathatta. Ennélfogva a sommás végzést hatályában fentartani kellett. 6957/905.) A budapesti kir: Ítélőtábla : Az elsőbiróság ítéletét indokai alapján helybenhagyja. (919/V. 1905. sz.) M. kir. Curia : A másodbiróság Ítéletét helybenhagyja. 36. Az a körülmény, hogy a bizományosnak ebbeli minősége a czégjegyzékben ki nem tüntettetett, harmadik személyekkel szemben nem igazolja a bizományba vett árura nézve állítólag létrejött vételt és nem zárja ki a bizományi viszony fenforgását. (M. kir. Curia 1273/905. sz. — 1906. decz. 12.) 37. A bizományi eladásra felajánlott értékpapír tekintetében a megbízott nem ezt a megbízást fogadván el, hanem a maga számlájára nyilatkozván késznek az illető értékpapírt megtartani, ez uj vételi ajánlat, mely a K. T. 320. §-a tekintete alá esik. (M. kir. Curia 1501/905. sz. — 1906. decz. 11.) 38. Bizományi ügyletben az elszámolás helyességének előbb történt elismerése mellett az elszámoló nem köteles a perben kifogásolt elszámolás egyes tételeinek valóságát újból bizonyítani. (M. kir. Curia 1006/905. sz. — 1906. decz. 12.) Váltó. 39. Az utólagos telepítés igazoltatván, azt, hogy a váltóbirtokos jóhiszemű, vagyis, hogy mikor ő kapta, a telepítés már rajta volt a váltón, a váltóbirtokos köteles igazolni. (M. kir. Curia 715/905. sz. — 1906. november 7.) M. kir. Curia : A másodbiróság Ítéletének megváltoztatásával, másod- és harmad rendű alperesekre vonatkozóan az elsőbiróság ítéletét hagyja helyben. Indokok: A mennyiben a nevezett tanú vallomásával és a felebbező alpereseknek a tanú vallomását kiegészítő pót esküjükkel az a körülmény nyer beigazolást, hogy a kereseti váltónak hozatalakor a váltóra az „Arad" telephely reá vezetve nem volt, e ténykörülménynyel szemben már a felperes tartozott volna bizonyítani azt, hogy mikor felperes a kereseti váltónak birtokába jutott, akkor már a váltó „Arad" telephelylyel el volt látva, mert csak ennek