Kereskedelmi jog, 1907 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1907 / 2. szám - Franczia törvény a vasárnapi (hétközi) munkaszünetről

36 Kereskedelmi Jog 2. sz. en kelléke lesz az előbbi szerződés hatályának az uj tulajdonos által való elfogadása, mert ellenkező esetben a sz.rződő íól felelősségei tartozik a jogutódja által elkövetett szerződésszegésért. Ily értelemben döntött legutóbb a német Reichsgericht. Központi munkásügyi tanács Bajorországban. Bajorországban 1907. évi január hó 1-én egy munkástigyi tanács kezdte meg működését, mely az államkormány konzultativ szerve lesz gazdasági és elsősorban munkásügyekhen. A tanács három, egymástól független osztályból áll. Egy-egy osztály a kereskedelem ós ipar, azután a kézműipar, végül a harmadik osztály a munkásvédelem és munkásjólét kérdéseivel fog foglalkozni. A munkásvédelmi ós munkásjóléti osztály feladata a gyárfelügyelettel az ipari munkások életének és egészségének megóvásában közreműködni s különösen a munkásosztály helyzetének etikai ós gazdasági szempontból valő javítását előmozdítani. A tanács munkásvédelmi ós munkásjóléti osztálya áll : 1. a kézműipari kamarák segódválasztmányai ós a rokkantbiztositási törvény alapján alakult biztosító pénztárak választmányai részéről kiküldött négy-négy segédből; 2. a müncheni és würzburgi kereskedelmi segédek testülete által választandó két kereskedő segédből ; 3. a központi iparfelügyelöből, egy iparfelügyelőből, továbbá a lakásfelügj^előből; 4. két munkástitkárból (Arbeitersekretare) és a jelentékenyebb munkásszervezetek két-három tagjából; 5. az iparegészségügy, a vegytan és a gépészet egy-egy főiskolai tanárából ; ez utóbbiakat a kormány nevezi ki. A tanács tagjainak tiszte nobile officium. A külső tagok azonban ülésekre való meghívás alkalmával útiköltségekben (vasúton a II. kocsiosztály díjtalan használata), illetlőeg tiz márka napidíjban részesülnek. A tanács összességét, illetőleg egyes osztályait a kormány hivja egybe. Az automobiltulajdonos felelősségének mérve. A német bíróság kimondotta, hogy az automobiltulajdonos felelősségre vonható az általa okozott kárért még az esetben is, ha az érvényben levő automobilszabályzat intézkedéseit be is tartotta. A döntés tárgyául a következő eset szolgált: Felperes felesége egyfogatú kocsin utazott. A kocsis körülbelül 300 lépésnyi távolságra automobilt látván közeledni, minthogy ismerte lovának félénk természetét, mely egy izben automobil láttára már megvadult, a kocsiról leszállott s a lovát zablájánál fogva, az ut szélére vezette, ott megállította, miközben a ló zabláját állandóan kezében tartotta. Állítólag bal kezével intett is az automobilnak, mit azonban az automobiltulajdonos alperes a perben tagadott. Midőn az automobil a kocsi közelébe ért, a ló elugrotfc, ami által a kocsi feldőlt, felperesnek a kocsiban ülő felesége pedig az esés folytán oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy nemsokára azután meghalt. Férje kártérítés iránt pert indított az automobiltulajdonos ellen. Az elsőfokú bíróság felperest keresetével elutasította, mert — amint az nem volt vitás a felek között — alperes az automobil szabályzatban megengedett rendes menetsebességgel haladt s így részéről nem forog fenn gondatlanság, melyről csak akkor lehetne szó, ha alperes nagyfokú veszély láttára nem állott volna meg, mi azonban a jelen esetben nem volt előre látható. A Reichsgericht azonban megállapította alperes kártérítési kötelezettségét, mert az automobil közlekedéssel járó nagyobb veszély folytán, nagyobb óvatossággal is kell eljárni. S azért az adott esetben is az automobilnak, annak láttára, hogy közeledése folytán a ló nyugtalankodik, meg kellett volna állania. Az automobiltulajdonos felelőssége tehát megállapítandó volt, annak daczára, hogy az automobil-szabályzat intézkedéseit meg nem szegte. IRODALOM. I. Hazai irodalom. Iparoskáté. A jogtudás terjesztésének szempontjából megemlítésre méltó munka jelent meg e héten Politzer kiadásában. Dr. Dóczi Sámuel fővárosi ügyvéd Iparoskáté czimü 320 oldalas évkönyvében általános érdekű ipari kérdéseket dolgozott fel ós müvének rendszerét az aktuálisabb ós népszerűbb jogi témákkal is kiegészítette. így megvilágítja többek közt a munkavállaló szerződéseket, azoknak a Tervezetben kontemplált helyzetét, a ÜL oszt. kereseti adó kérdését, a szolgálati viszonyból eredő kártérítést, a közigazgatási jog ipari részeit, valamint a védjegyek és minták jogát. A munka igeidővel a laikus elem jogi nevelése dolgában is hasznossá válhatik. II. Külföldi irodalom. Buchwald, B. Die Technik des Bankbetriebes. Ein Hand- und Lehrbuch des prakt. Bank- und Börsemvesens. 3. kiadás. Berlin, Springer. Kötve 0 M. Bonikowsky, H. Der Einfluss der industricllen Kartelle auf den Haudel in Deutschland. Jena, Fischer Ü M. Guttmann, J. Ueber den amerikanischen Stahltrust mit Berücksichtigung des deutschen Stahlwerksverbands. Essen, 1906, Baedeker 3 M. Schreckenthal, P. Das österreich. öffentl. und Privát Seerecht. Kurze systemat. Darstellung Berlin, Bong, & Co. 6.70 M. Spáing, W. Der Girovertrag der deutschen Reichsbank. Bonn, Röhrscheid. 1 M. — Bonner Inaug.-Dissert.