Kereskedelmi jog, 1907 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1907 / 1. szám - A német tőzsdetörvény. [Rövid ismertetés]

24 Kereskedelmi Jog 1- sz. évnegyedenkent beszolgáltatandók, szintén kifejezetten csupán a nyilvános számadásra kötelezett vállalatokra és egyletekre nézve lett megállapítva, amennyiben, bár a törvényjavaslat szövegének ide vonatkozó része (Lásd: Képviselőházi irományok VI. köt. 1882. 158. lap) azt óhajtolta vol oa kimondani, hogy az egyenlő havi részletekben eszközölt fizetési levonások utján beszedett adóösszegeknek a községi (városi) pénztárba való pontos beszolgáltatásáért, különbeni végrehajtás terhe alatt az illető magánvállalatok tulajdonosai ós társulatok felelősek, — ezzel a javaslattal szemben a képviselőház pénzügyi bizottságának javaslatára (Lásd : képviselőházi irományok IX. kötet 1882. 93. lap) a kérdéses §-nak idevonatkozó rendelkezése ilyképen fogadtatott el : (Lásd : képviselőházi napló XII. kötet 1883. 221. lap és Képviselőházi irományok XV. kötet 1883. 106. lap) az ily módon beszedett adóösszegeket a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek évnegyedenkint különbeni végrehajtás terhe alatt a községi (városi) pénztárba beszolgáltatni tartoznak. A kivetési iratokból, nemkülönben a csatolva levő adófőkönyvi kivonatból is kitetszik, hogy H. Teofil selyemgyári igazgatónak IV. osztályú kereseti adója mindenkor a nevezett igazgatónak adóvallomása alapján és kizárólagosan a nevezett tisztviselőre, tehát nem a panaszos czégre és nem is ennek szavatossága mellett vettetett ki. Panaszos czég már benyújtott felebbezésóben elsősorban azon a czimen kifogásolta a nevezett volt tisztviselő adóhátralékának tőle való követelését, mivel nevezett czég betéti társaság s mint ilyen : nyilvános számadásra kötelezve nincsen, tehát a fentebb idézett törvényrendelkezósek reá nem vonatkoztathatók. Panaszosnak ezt a kifogását a tárgyiratok adatai nem csak meg nem döntik, de maga a panaszolt határozat is minden ellentmondás, avagy ellenbizonyiték nélkül szintén elfogadja ezt a kifogást, mikor ennek a kifogásnak daczára, illetőleg ezzel szemben igyekszik indokolni abbeli álláspontját, hogy panaszos czégre a már szolgálatából ki is lépett volt tisztviselőre kivetve volt IV. osztályú kereseti adótartozásra és járulékaira nézve, egyetemleges fizetési kötelezettség forog fenn. Tekintve azonban az előadottakat, valamint tekintve, hogy mint az előbbiekben is jeleztetett — az 1883 : XLIV. törvényezikk 40. §-ában foglaltakból se lehet kiolvasni a nyilvános számadásra nem kötelezett vállalatok és egyletek tisztviselőire kivetett IV. osztályú kereseti adóra vonatkozó egyetemlegességet, vagy szavatosságot, a jelen ítélet rendelkező részében foglaltakhoz képest határozni kellett. 2. Ha meghatározott időre alakult részvénytársaság a lejári társasági szerződést meghosszabbítja, ezen tény iigyletujitás* k^pez és az illetékszababályok 51. § a értelmében az ill dijj 89. tétel I pontjában megállapított illeték újból lerovandó még abban az esetben is, ha a részvénytársaság ujjá nem alakult, ha czégjegyzését meg nem ujitotta és ha uj részvények nem is bocsájtattak ki. (A m. kir. közigazgatási biróság 2768 1906. P. számú ítélele.) A magyar királyi közigazgatási birőság: A panaszt elutasítja. Indokok: Panaszos részvénytársaság terhére az előirt illeték azért szabatott ki. mert 1877. évben 25 évre alakulván, ez az idő 1902. október hó 31-én lejárt és minthogy a társaság fennállásának időtar. ama 1927. év végéig, illetve addig, ameddig a p. i róvjogot bérben birja, az 1902. évi rendes közgyűlésén meghosszabbíttatott, a bélyeg- és illetéktörvény 52. §-a, illetőleg annak kiegészítő részét képező illetéki dijjegyzék 89. tétel I. B, 2. a) pontja értelmében az 1000 darab 100 korona névértékű 60 koronával befizetett előmutatóra szóló részvények után a III. fokozatú bólyegilletéket újból megfizetni köteles. Minthogy az illetéki szabályok 51. §-a értelmében az idő lejártával megszűnő szerződések minden meghosszabbítása illeték tekintetében oly ügyletujitást képez, mely után az ügylet természetéhez képest az illetékdijjegyzékben megállapított illeték újból megfizetendő, kétségtelen, hogy a panaszos részvénytársaság is, tekintet nélkül arra, hogy megalakulásakor a társasági szerződés után az illetéki díjjegyzék 89. tótelének I. B. 2. pontjában megállapított illetéket már megfizette, mosta midőn tagjai az 1902. évben lejárt társasági szerződést az 1901. évi május hó 5-én tartott közgyűlésen meghosszabbították, azt az illetéket újból megfizetntartoznak még abban az esetben is, ha a rószvényi társaság ujjá nem alakult, ha a czégjegyzését meg nem ujitotta és ha végül uj részvények nem is bocsájtották ki, mert az illetéktörvények és szabályok hivatalos összeállításának 1. §-a A. 5. pontja szerint a társasági szerződós után készpénzben fizetendő illeték akkor is lerovandó, ha erről okirat nem állíttatott ki, mert ilyen esetben a részvényeket újból kibocsátottnak kell tekinteni. Mindezeknél fogva a panaszt elutasítani kellett. 3 Banknak, mint szövetkezetnek, az illetéki díjjegyzék 89. tetei XII c pontjában (1865): XVI. törvényezikk 5. §) biztosított illetékmentességre akkor is j gos igénye van, ha a törvény egyéb feltételeinek fenforgása mellett tagjainak nem csak kötvényekre ad kölcsönt, h nem váltóra is s tagjainak bankügyleteit is lebonyolítja (A m kir. közigazgatási biróság 4752 U06 P. srámu Ítélete) A magyar királyi közigazgatási biróság : A panasznak helyet ad s a panaszolt 37 korona 50 fillér illetéket egészben törlésbe hozatni rendeli. Indokok : A 1-i takarékbank, mint szövetkezet, alapszabályainak 3. §-ából kitetszőleg csakis tagjaival folytat kölcsön-ügyleteket, tehát a panaszos által a most nevezett bank részére kiállított kötvény az 1869 : XVI, törvényezikk 5. §-a értelmében bélyegmentes. Az a körülmény, hogy a 1-i takarékbank tagjainak nemcsak kötvényekre ad kölcsönt, hanem váltóra is s tagjainak bankügyleteit is lebonyolítja, a kötvényekre megállapított ós most jelzett illetékmentességét meg nem szünteti, s az idézett 1869 : XVI. törvényezikk 6. §-ához képest csakis arra nézve képez törvényes alapot, hogy a váltó és banküzlet keretében a törvényszerű illetékek levonassanak.