Kereskedelmi jog, 1907 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1907 / 6. szám - A bajor királyi munkásmuzeum szervezete

6. sz. Kereskedelmi Jog 135 alapján töröltetett. Felperes keresetében azt vitatta, hogy igazgatósági tisztéről le nem mondott és K. B -t lemondásának az igazgatóság elé való terjesztésével meg nem bizta s minthogy ekkép valótlan az a bejelentés, amelynek alapján az igazgatóság a felperes lemondását tudomásul vette és a kereskedelmi czégek jegyzékéből töröltette, kérte arra való feljogosítását, hogy a czégjegyzékbe reá vonatkozólag bevezetett törlést hatálytalaníttathassa s az előbbi állapotot helyreálittathassa. A ker. törvényben nincs oly rendelkezés, amelv annak az igazgatósági tagnak, akinek az igazgatói tisztéről való lemondása, valamely téves vagy valótlan bejelentés alapján vétetett tudomásul, jogot adna ! arra, hogy az ekkép létrejött igazgatósági hatá- ! rozat alapján a kereskedelmi czégek jegyzékében teljesített bejegyzésnek hatálytalanítását a társaság ellen folyamatba teendő per utján eszközölhesse ki sőt a K Törvénynek a 240. §. szerint a szövetkezetekre is alkalmazandó 179. §-ának 1. pontiában foglalt és az alperesi szövetkezet alapszabályainak 39. § ába is átvett ama rendelkezésből, amely szerint az igazgatóság megválasztása, elmozdítása és felmentése a közgyűlés hatáskörébe tartozik, kétségtelen az, hogy felperes az igazgatósági minőségének szerinte téves, illetve valótlan bejelentés alapján történt megszüntetése miatt csakis a társaság közgyűlése előtt kereshet orvoslást, ellenben az ilykép elrendelt törlés hatálytalanítását a szövetkezet ellen indított perrel nem követelheti. (1339/polg. 19U6.) M. kir. Curia : A másodbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok : A kir. Curia nem fogadhatja el ugyan a kir. ítélőtáblának azt a jogi álláspontját, hogy felperes igazgatói minőségének szerinte téves, illetve valótlan bejelentés alapján történt megszüntetése miatt csakis az alperes társaság közgyűlése előtt kereshetne orvoslást, mert amennyiben alperes társaság közgyűlése igazgatósága ezen eljárását magáévá teszi, ezért az alperes szövetkezet felelős és így ezen az alapon törvényes képviseletében perbe is vonható — mindamellett a kir. Curia helybenhagyta a másodbiróság Ítéletét az ekként helyesbített indokai alapján és azért, meit a keresk. törv. 183. §-a értelmében, mely a K. T. 241. §-a szerint a szövetkezetekre is alkalmazandó, az alperes szövetkezet felperest mint az igazgatóság tagját, netaláni kártérítési igényének épségben tartása mellett bármikor elmozdíthatta és mert ebből folyóan a kereseti alapon, még ha az alperes szövetkezet közgyűlése igazgatóságának megtámadott határozatát és eljárását magáévá tette is, felperesnek esetleg csupán ahhoz lehet igénye, hogy az igazgatói tisztétől állítólag jogtalanul történt elmozdítása okából kártalanittassék, de nem lehet igénye ahhoz, hogy az igazgatói állásáról meg nem történtnek állított lemondásának tudomásul vétele tárgyában hozott igazgatósági határozatnak és az ezen határozat alapján kérelmezett és eszközölt cégjegyzésnek hatálytalanítását per utján követelhesse. 114. Ha az alapszabályok szerint a szövetkezetből kizárt tag a szövetkezetnek mérleg szerinti vagyonára tarthat igényt, akkor ugy ez. mint a kilépett tag is a tartaléktökének reá esö részét is jogosan igényelheti (M. kir. Curia 13e5/905. sz. — 1907. jan. 30.) A temesvári kir. törvényszék : Felperesek keresetükkel elutasittatnak. Indokok: Minthogy a K. T. 237. § a értelmében a szövetkezetből kivált tagok a szövetkezet tartaléktőkéjére és egyéb vagyonára igénynyel nem birnak és csakis a kiválás évéről szóló zárszámadás által meghatározott üzletrészi összegeket követelhetnek, mely utóbbiak azonban az alperesi czég által kifizettetvén, a kereset tárgyát nem is képezik ; minthogy továbbá az alapszabályoknak 12. §-a értelmében a mindenkori évi nyereség a tartalékhoz csatolandó és igy az alperesek által keresetileg igénybe vett évi jövedelem ugyanazon szempont alá esik, mint maga a tartalék; minthogy pedig az alapszabályok ellenkező intézkedésének hiányában a kivált szövetkezeti tagok a tartalékra igényt nem tarthatnak és a K. T. 237. §-ának intézkedésát az alapszabályoknak felperesek által a kereset jogalapjának megállapításául idézett 18. §-a, mint ez az alább felhozandókból ki fog tűnni, nem változtatja: felpereseket az 1903. évi mérlegben kitüntetett tartaléktőkének és évi jövedelemnek az üzletrészeikre eső részét igénylő keresetükkel el kellett utasítani. Az alapszabályoknak fentebb idézett 18. §-a következőleg rendelkezik: „Kizárt tagok vagy azok örökösei az egyleti vagyonnak azon részére birnak igénynyel, mely reájuk az utolsó mérleg alapján aránylag esik.'' Az idézett 18. §. a felperes keresetét támogató jogalapnak elfogadható nem volt, mert abból a K. T. 237. §-a intézkedését megváltoztató szándék ki nem tűnik és különben a 18. §. csakis akkor támogathatná felperesi kereseti jógái, ha az a K. T. 237. §-aban említett kivételt határozottan és kifejezetten kimondotta volna. (4335/1905.) A temesrári kir. Ítélőtábla : Az elsőbiróság ítéletét indokainál fogva helybenhagyja. (2078. 1905.) M. kir. Curia : Mindkét alsóbiróság ítéletét megváltoztatja és az alperest arra kötelezi, hogy elsőrendű felperesnek 212 kor. 41 fillér tőkét, a másodrendű felperesnek 38 kor. 62 fillér tőkét, a harmadrendű felperesnek 193 korona 10 fillér tőkét, stb., stb. 15 nap alatt megfizessen. Indokok: Felperesek, mint az alperes szövetkezetből kilépett tagok érvényesitik kereseti igényeiket. Az alperes alapszabályai 18. §-ának