Kereskedelmi jog, 1907 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1907 / 6. szám - A bajor királyi munkásmuzeum szervezete

136 Kereskedelmi Jog 6. sz. magyar szövege: „kizárt" tagokról, annak német szövege pedig .kivált" tagokról tesz emlitést. Ez a körülmény azonban akár a magyar, akár a német szöveg vétetik is alapul, a felperesek kereseti igényeire befolyással nem bírhat, mert a mennyiben az alapszabályok, mint a jelen esetben, a kizárt tagok és a kivált tagok vagyoni igényeiről különböző rendelkezéseket nem tartalmaznak, a kizárt tagok vagyoni kielégítéséről szóló alapszabályi intézkedés a kivált (kilépett) tagokra is a dolog természeténél togva vonatkozik, ellenkező rendelkezés hiányában nem lévén ok, hogy a kivált tagok ugyanabban az előnyben ne részesittesenek, mint a kizárt tagok. A K. T. 237. §-ának 1. bekezdése értelmében a kivált tagok, vagy örököseik, amennyiben az alapszabályok másként nem intézkednek, a szövetkezet tartaléktőkéjére és más vagyonára igényt nem tarthatnak ugyan, a fenforgó esetben azonban az alapszabályok 18. §-a akként rendelkezik, hogy a kizárt tagok vagy azok örökösei az egyleti vagyonnak azon részére bírnak igénynyel, mely reájuk az utolsó mérleg alapján aránylag esik. A miből következik, hogy felperesek mint a szövetkezetből az 1903 évben kilépett tagok a perhez csatolt nem vitás 1904. évi január 1-én kiállított mérlegszámlában kitüntetett 29.074 kor. tartalékalapból és 9o36 kor. 98 fill. tiszta nyereségből üzletrészeik arányában megfelelő részt igényelhetnek. Minthogy nem vitás, hogy egy üzletrész után a jutalék 19 kor. 31 fillért tesz ki, ehhez képest, minthogy alperes kétségbe nem vonta, hogy felperesek a keresetben kitett üzletrészekkel voltak a szövetkezetnek tagjai és hogy mindegyik felperesnek üzletrészei után a tartalékalapból és az 1903. évi tiszta nyereségből járó jutalékának a keresetben részletesen kitüntetett összegek megfelelnek, alperest mindkét alsóbiróság ítéletének megváltoztatásával ezeknek az összegeknek megfizetésére kötelezni kellett. Sorsjegy. 115. A sorsjegy (jelen esetben osztálysorsjegy) hátoldalán levő szabályok, melyek a rendesnél rövidebb elévülési határidőt állapítanak meg, a sorsjegy tulajdonosára nem kötelezők. Az ilyen természetű rendelkezések rendes kereskedői gondosság mellett a sorsjegy szövegébe volnának felveendők. Az osztálysorsjáték kibocsátó vállalat és föelárusitó közötti jogviszony. (Budapesti kir. Ítélőtábla, mint felülvizsgálati bíróság. II. G. 161/1906. sz. — U07. jan. 17.) A budapesti Jeir, Ítélőtábla mint felülvizsgálati bíróság: Alperes felülvizsgálati és felperes csatlakozási kérelmének helyt ad, a felebbezési bíróság 13. alsz. ítéletét feloldja és a felülvizsgálati költség viselésére is kiterjedő uj határozathozatalra utasítja. Indokok: Alperes a felülvizsgálati tárgyaláson a felperes csatlakozási kérelmének elutasítását kérte azon az alapon, hogy felperes nem íelebbezett az első bíróság ítélete ellen és így az azt helybenhagyó felebbezési bírósági ítélet ellen a SET. 183. §-ának a csatlakozásra is kiterjedő szabálya szerint jogorvoslattal nem élhet. Ez az álláspont alaptalan, mert felperes azon az alapon élt csatlakozással, hogy a felebbezési birósag ítéletében a tényállás nincs kellően megállapítva és indokolásában a felperes által döntőknek tartott kimondások nem foglaltatnak, ily irányú kérelem pedig a SET. 183. §-ában foglalt szabály által nincs kizárva. Alperes eljárási szabály sértéseként panaszolta, hogy a felebbezési bíróság a jelen felülvizsgálat tárgyául szolgáló 13 alsz. Ítéletben nem fejtette ki, hogy mit tart fenn a 8. alsz. feloldott Ítéletében foglalt ténymegállapításból. E panasz alaptalan, mert a feloldott Ítéletben foglalt és a kir. Ítélőtáblai feloldó végzésnek is alapjául szolgált ténymegállapítások a rájuk való külön utalás nélkül is fentartottaknak tekintendők, ha csak az uj ítélet ténymegállapításával nem ellenkeznek. Alperes panaszolta, hogy a becsatolt mellékletek valódisága és a H/F. a. sorsjegy és a 21/F. a. szerződési kivonat szövege és az NB. a. ügyviteli szabályok egyes pontjainak tartalma a felebbezési bíróság ítéletében nincs megállapítva. Az NB. a. ügyviteli szabályokra vonatkozólag felperes is panaszolta, hogy annak egyes pontjai nincsenek a felebbezési bíróság ítéletében megállapítva. E panaszok alaptalanok, mert a felebbezési bíróság ítélete szerint a 21/F. a. mellékletet felperes valódinak elismerte és mert az Ítélet a sorsjegyre és az ügyviteli szabályokra is hivatkozik és ezzel a sorsjegy ós az ügyviteli szabályok valódisága a becsatolt teljes szövegben megállapítottnak tekintendő. Alperes panaszolta, hogy a felebbezési bíróság tévesen említette, hopy alperes a 20/F. a. csatolmányra az elzálogosítás kérdésében hivatkozott. E panasz alapos annyiban, hogy a 20/F. a. melléklet nem az elzálogosítás, hanem a főelárusító egyenlegei kérdésére vonatkozik, de a felebbezési bíróság téves hivatkozása nem járt sérelemmel, mert a felebbezési bíróság figyelembe vette, kogy a föelárusitó terhére egyenlegek voltak elkönyvelve. Helyes a felebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy alperes az I. a. játékterv, illetve kezelési szabály 11. és 13. §-ában foglalt három havi bemutatási, illetve nyeremény felvételi határidőre azzal szemben, aki a sorsjegyet a rendes sorsjegy-forgalomban megszerezte, azért nem hivatkozhatik hatály fyal, mert az idevonatkozó kikötés magában a sorsjegyben nem foglaltatik. Nincs ugyan általánosságban kizárva, hogy valamely szerződésben a szerződésen kívüli irat tartalmára is hivatkozás történjék és a szerződésen kivüli irat tartalma is kötelezőnek tekintessék, de ez az elv csak akkor alkalmazható, ha a felek az irat tartalmát a szerződés létre-