Kereskedelmi jog, 1907 (4. évfolyam, 1-24. szám)
1907 / 5. szám - Az amerikai biztosító-társaságok reformja
5. 8Z. tének a keresethez A •/. a. mellékeli váltón alapuló 350 K tőkére és ennek kamatára irányuló részével, a kibocsátott sommás végzésnek a tekintetben való hatályon kivül helyezése mellett elutasítja. Indokok: A felperes maga is beismerte, hogy a kereseti váltókat F. C.-töl, az utóbb nevezett folyószámla hi'elének fedezetéül kapta, a per adataiból pedig az is megállapítható, hogy alperes ezeket a váltókat, a váltó kibocsátója S. S. részére állította ki, aki utóbb ezeket a váltókat behajtás végett vejének, F. G.-nak adta át. Ezekből a tényekből, figyelemmel arra, hogy F. C. a kereseti váltókon mint előző váltóbirtokos nem szerepel, önként következik, hogy felperes a kereseti váltók birtokába nem váltójogi átruházás, hanem pusztán átadás utján jutott és hogy a váltóban a felperes rendelvényesi minősége utólag tüntettetett ki. Való ugyan, hogy felperes mint a váltónak az átadás következtében birtokosa jogosítva volt a váltón hiányzó lényeges kellékeket s így a rendelvényes megnevezést kitölteni s hogy a kitöltés az ő váltóbirtokosi minőségének jogszerűsége ellen vélelmet nem szülhet, de azt a jogkövetkezményt mindenesetre maga után vonja, hogy ellenében mindazok a kifogások érvényesíthetők, amelyek az alperest az ö eredeti hitelezőjével a váltó kibocsátója S. S.-al szemben megilletik. Minthogy alperes a kihallgatott teljesen érdektelen F. A. tanúnak, az alpereshez való közeli rokoni viszonyból kifolyólag ugyan érdekeltnek tekintendő S. B. tanú vallomásával támogatott és ez alapon az 1893 : XVIII. t.-cz. 64. §. képest mérlegelt vallomásával teljes hitelt érdemlőleg bizonyította azt az állítását, hogy közte és S. S. között olyan megállapodás jött létre, hogy S. S. a 350 koronáról kiállított váltót 270 korona kifizetése ellenében kiadni köteles s minthogy alperes a csatolt postai feladóvevénynyel teljes hitelt érdemlőleg bizonyította azt is, hogy S. S. részére az egyezségileg megállapított 270 koronát postai uton elküldötte, ezzel szemben pedig a felperes nem mutatta ki azt, hogy S. S. nek az alperes ellen '/. alattiban jelzett összeg átvételekor olyan más követelése volt volna, amelyre az alperes által küldött öszszeget elszámolhatta, ennélfogva bizonyítottnak tekintendő az, hogy a keresethez A) alatt mellékelt 350 koronáról kiállított váltó értéke az alperes által teljesített fizetés folytán kiegyenlítést nyert. Ugyanazért az elsőfokú bíróság ítéletének ebben a részben való megváltoztatásával felperest az A) a. váltóra alapított kereseti követelésével elutasítani kellett. Ellenben, minthogy a keresethez B) a. mellékelt váltóra vonatkozóan alperes felperes tagadásával szemben, arra nézve, hogy S. S. ennek a váltónak a kiadására is kötelezettséget vállalt, a kihallgatott tanuk vallomásával, kik erről a váltóról tudomással nem bírnak és akik közül csak S. B. tett olyan nem is határozott, tehát figyelembe nem vehető vallomást, hogy S. S. a vál'.ók kiadását ígérte, bizonyítékot nem szolgáltatott s minthogy erre a váltóra vonatkozóan az alperes által felhozott egyéb kifogások az alsófoku bíróság ítéletében teljesen kifejtettek szerint alappal nem birnak, ugyanazért az elsőfokú bíróság ítéletét erre vonatkozó részében az itt kifejtett, valamint az abban felhozott megfelelő indokok alapján helybenhagyni kellett. (3856/1905. P.) M. kir. Curia: A másodbiróság Ítéletét indokainál fogva helybenhagyja. 106. „Kelettől 4 hó után" kellékszerüen jelöli meg a váltóban a a fizetési időt. (M. kir Curia 363/906. sz. — 1907. jan. 15.) A budapesti kir. ítélőtábla : Az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja és kimondja, hogy a kereset az okból, mintha az ij alatti okiraton a váltó lényeges kellékeinek valamelyike hiányoznék, vissza nem utasítható és az elsöbiróságot utasítja, hogy a jelen végzés jogerőre emelkedése után a per érdemében hozzon határozatot. Indokok: Tekintve, hogy a kereseti váltón olvasható az a kitétel, „kelettől 4 hó után", a váltó lejáratát határozottan jelöli meg, épp ugy, mintha a lejárat „kelettől négy hó múlva" kifejezéssel jelöltetett volna meg, amennyiben kétséget nem hagy fenn aziránt, hogy a jelen esetben a váltótőke a váltó kiállításától számított négy hó után azonnal fizetendő, azaz a fizetés a kelettől számított négy hónap után követelhető, az elsőbiróság végzését megváltoztatni kellett. (3479/905.) M. kir. Curia: A másodbiróság végzését indokainál fogva helybenhagyja. Csőd. 107. Az örökségről való lemondás a csődtörvény 28. §. 1. pontja alapján ugyan feltétlenül megtámadhatónak van jelezve, mindazonáltal e lemondásnak megtámadhatósága is attól függ, hogy a csödhitelezök követelései a lemondás idejében fennállottak-e már vagy sem. (M. kir. Curia 4281/1905. 1906. decz. 29.) M kir. Curia: Annak elöreboc átásával, hogy a másodbiróság ítéletét az 1881 : LIX. t.-cz. 35. §-a értelmében a VII. és VIII. r. alperesek részéről is felebbezettnek vette s a másodbiróság ítéletének oly értelmezésével, hogy annak feloldó része nem az elsőbirósági ítélet marasztaló részének feloldását tartalmazza, hanem ennek hatályon kivül helyezésével arra nézve ad utasítást, hogy az elsőbiróság a másodbiróság által megjelölt alapon az esetleg szükséges pótlások után uj Ítéletet hozzon, amely esetben az 1881 : LIX. t.-cz. 44. § a alkalmazást nem nyer, a pernek s illetve annak a kérdésnek alapos elbirálhatása czéljából, hogy a