Kereskedelmi jog, 1907 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1907 / 5. szám - Az amerikai biztosító-társaságok reformja

118 Kereskedelmi Jog 5. sz. közadósnak az apai hagyatékról való lemondása, illetve a tömeggondnok által megtámadott osztályos egyezségnek a közadós által való elfogadása a csődhitelezökkel szemben hatálytalanítható e ? az 1868 : LIV. t.-cz. 108 §-a alapján mindkét alsóbirósági ítéletet feloldja s az elsőbiróságot utasítja, hogy folytatólagos jegyzőkönyvi tárgyalás elrendelésével nyújtson a feleknek alkalmat annak felderítésére és bizonyítására, hogy a csődtömeg ellen bejelentett és valódinak elismert követelések közadósnak az apai hagyatékról lemondását s illetve az örökösök között osztályos egyezség megkötését megelőző vagy követő időben mikor jöttek létre és az eljárás befejezésével a kifejlendőkhöz képest újból határozzon. Ipari baleset. 108. A gőzhajózási vállalat a veszélyes iparágak közé lévén sorozandó, az annak üzemeben, habár csónakon szenvedett balesetnek következményeiért a vállalat feltétlenül felelős, hacsak nem bizonyítja, hogy az illető saját hibája folytán szenvedte a balesetet. M. kir. Curia 6183/906. sz. — 1906. deczember 29.) A budapesti kir. törvényszék : Felperest keresetével elutasítja, stb. Indokok: Felperes keresetét arra alapítja, hogy néhai férje, ki mint matróz volt alperes társaságnál alkalmazva, U04. június 16-án szolgálat közben egy csónakból a Dunába esett és a vízbe fult. A baleset alperes üzemében történvén, ezért alperes felelős. A felperes által keresete alapjául fektetett oly jogelv, mely a munkaadót az üzemében előforduló minden balesetért vagy megbetegedésért mulasztásra való tekintet nélkül felelőssé tenné, mint általános jogszabály fenn nem áll, hanem csak azon balesetekre nyer alkalmazást, melyek a vasutak különös veszélyességével vagy az állandó veszélyeztetéssel járó ipari üzemmel okozati összefüggésben állanak. Néh M. J. balesete nem a vasúti üzem körében történt, de nem tekinthető a balesetolyannak sem, mely az ipar vagy üzem állandó veszélyességének volna folyománya. Egyrészt mert felperes maga sem, állítja, hogy alperes ipara állandó veszélylyel járna, másrészt mert az a specziális munka, t. i. a csónaknak evezéssel való szállítása, melylyel néh M. J. a balesetkor megbízatott, reá nézve veszélylyel járónak nem minősíthető. A vízen levő csónaknak evezés utján való szállítása, vagyis maga az evezés csak akkor tekinthető veszélyes munkának, ha azt gyakorlatlan, az evezéshez nem értő ember végzi, vagy pedig, ha magát a vizrekelést, csónakbaszállást rendkívüli körülmények, pl. nagy vihar a víz erős hullámzása tennék veszélyessé. Felperesnek néh. férje, mint matróz állott szolgálatban és mint ilyennek szükségkép értenie kellett a csónak kezeléséhez és az evezéshez ; azt pedig, hogy a balesetkor rendkívüli körülmények tették volna veszélyessé a vizrekelést és csónakbaszállást, felperes maga sem állítja. Jelen esetben tehát alperes felelősségéről csak ugy lehetne szó, ha néh. M J. balesete körül alperest valami gondatlanság vagy mulasztás terhelné. Minthogy azonban azt, hogy alperest valami gondatlanság vagy mulasztás terhelné a baleset bekövetkezte körül, felperes maga sem állítja és minthogy ily körül mények közt a balesetet megakadályozni hatalmában nem állott, a baleset bekövetkezte miatt alperes kártérítési felelőssége meg sem állapitható. (17>34/190ö.) A budapesti kir. tábla : Az elsőbiróság ité letét az abban fethozott indokoknál fogva helybenhagyja, stb. (544/1906.) M. kir. Curia : Mindkét alsóbiróság ítéletének megváltoztatása mellett felperes kártérítési jogát megállapítja. Indokok : Nem vitás a perben, hogy a felperes férjét a halált okozó baleset az alj eres társaság szolgálatában teljesített munka közben érte. Alperes üzleti vállalata (folyamhajózás) annak természeténél fogva állandó veszélylyel járván, alperes tartozott volna bizonyítani, hogy a balesetet (vízbefulladást) vagy elháríthatatlan esemény, vagy pedig felperes férjének gondatlansága, hibája okozta. Alperes azonban elháríthatatlan esemény fenforgását nem állítja, sőt a perben maga adta elő, hogy a baleset megtörténnének időpontjában a Dunának az a része, amelyen felperes férje a rendeltetési hely irányában csolnakázott, teljesen csendes és hullámmentos volt. Azt a döntő körülményt pedig, hogy a beismerten megtörtént balesetet felperes férjének gondatlansága vagy hibája okozta, alperes nem bizonyította, mert az alperes által felhozott abból az egymagában álló puszta tényből, hogy a balesetet szenvedettnek hullája felbonczoltatván, a gyomor tartalma szesz szagunak találtatott kétségtelenül meg nem állapitható az, hogy felperes térje a baleset időpontjában ittas volt és hogy ittassága folytán, tehát saját hibájából esett a Dunába, amelyben halálát lelte. Ezeknél fogva mindkét alsóbiróság ítéletének megváltoztatásával alperes kártérítési kötelezettségét meg kellett állapítani és az elsőbiróságot a kártérítés mérvének megállapítása végett a további eljárásra utasítani. Vasúti baleset. 109. A kazáncsö repedésből előállott balesetért a vasút feltétlenül felelős, mert itt erőhatalomról szó sem lehet. (M. kir Curia 6537/1906. sz. — 1906. decz. 12.) A kassai kir. Ítélőtábla: A kir. törvényszék ítéletét megváltoztatja, az alperes kártérítési