Kereskedelmi jog, 1907 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1907 / 1. szám - A kereskedelmi biróságok hatáskörébe utalt vétségek esetében követendő eljárás

Kereskedelmi Jog 1. sz. a törvény 237. §-a a szövetkezet tartama alatt kivált tagoknak biztosit és kénytelenek legyenek a szövetkezeti egész vagyonnak a keresk. törv. 252. § a szerint rájuk eső részét ennek a társaság további fennállását elhatározott többség nek átengedni minden ellenérték és kárpótlás nélkül, nem a törvény rendelete, sem valamely szerződéses megállapodás, hanem tisztán és csupán ennek a többségnek egyoldalú akaratnyilvánítása alapján. Ilyen lehetetlen jogállapotnak megteremtése nem állott és nem állhatott a törvényhozó szándékában akkor, amikor a szövetkezet feloszlása tárgyában a keresk. törvény XI. czimének negyedik fejezetében foglalt rendelkezéseket megalkotta. E szerűit tehát a szövetkezetekre vonatkozólag is véleményünk az, hogy ugy a törvény egyes fentidézett rendelkezéseiből, mint a törvény szelleméből folyik, miszerint a szövetkezet közgyűlésé nem határozhatja el minden tagra kötelező hatálylyal az alapszabályokban a keresk. töiv. 225. §-ának megfelelően megállapított tartamának meghosszabbítását. Hogy a kérdést minden oldalról megvitas suk, nem akarjuk jelen czikkünket bezárni a nélkül, hogy reá ne térjünk annak a felfogásnak a megvilágítására, amely szerintünk helytelenül elfogadva a szövetkezet közgyűlésének azt a jogát, hogy a szövetkezetnek az alapszabályoknak megállapított tartamát meghosszabbíthatja, felveti azt a másik, a részvénytársaságokra már fentebb tárgyalt kérdést, hogy megilleti-e ez a joga szövetkezet közgyűlését abban az esetben is, ha a szövetkezetnek ez a tartama a tervezetből vétetett át az alapszabályokba? És e kérdés megválaszolásában első sorban is reá kell mutatnunk arra, hogy a keresk. törv. 240. szakasza szerint a szövetkezetekre is alkalmazást nyerő 179. szakasza utolsó bekezdésébon foglalt rendelkezés szerint azokat az intézkedéseket, melyek az alapszabályokba a tervezetből vétettek át, a kereskedelmi törvényben megjelölt eseteken kivül, közgyűlési határozattal sem lehet módosítani Igaz ugyan, hogy a kereskedelmi törvény tizedik czimében a részvénytársaságok megalakulásánál a tervezetnek az aláírási ívbe a törv. 150. §-ában kötelezőleg előirt felvétele, nincsen egyúttal a szövetkezetekre is parancsolólag előírva és igy elképzelhető olyan eset is, amelyben a tervezet, amelynek egyebek között a társaság tartamát is kell tartalmaznia, a szövetkezetnél nem vétetik fel az aláírási ívbe és nem is állapittatik meg. De kell-e és lehet-e ennek a körülménynek a szövetkezetekre is kiterjesztett 175. §. fentidézett rendelkezése szempontjából hatályt tulajdonítani akkor, ha a szövetkezet alapitói, bár arra törvény szerint kötelezve nem voltak, felvették az aláírási ivbe a társaság terv:zetét és abban egyebek között a szövetkezet tervezett fennállásánák időtartamát is ? Erre a feltett kérdésre határozott „nem"-mel kell felelnünk és pedig azért, mert az aláírási ív a megalakulandó szövetkezet és az aláíró köztép ugy szabályozza a jogviszonyt, mint a részvénytársaságnál a részvényaláiró és a megalakulandó társaság között; és mert a keresk. törv. idézett 179. §-ának érintett rendelkezésének a czélja épen az : hogy a szerződés jellegével biró ennek az aláírási ivnek kikötései utóbb a társaság által egyoldalúan, a közgyűlés többségének határozatával a hozzá nem járult kisebbségre is kötelezően meg ne változtassanak és ennek folytán a határozathoz hozzá nem járult aláírónak, mint szerződési félnek, esetleg már szerzett jogai ne érintessenek. Mindezek után tehát oda concludálunk, hogy sem a részvénytársaságoknál, sem a szövetkezeteknél, a társaság közgyűlése egyáltalában nem határozhatja el a határozathoz hozzá nem járult tagokra is kötelezőleg : a társaságnak az alapszabályokban meghatározott tartamának meghosszabbítását és különösen azokban az esetekben nem, amelyekben a tartamra vonatkozó intézkedés a tervezetből vétetett át az alapszabályokba. A kereskedelmi bíróságok hatáskörébe utalt vétségek esetében követendő eljárás. Irta: dr. Pap József ügyvéd, egyetemi ny. rk. tanár. A kereskedelmi törvény 218—222. §-aiban foglalt büntető határozatok szerint a kereskedelmi törvényszék által 3 hónapig terjedhető fogházzal és illetőleg 2000 koronáig terjedhető pénzbirsággal sujthatók az igazgatóság, a felügyelőbizottság tagjai, az alapítók és a külföldi részvénytársaságok képviselői a hivatkozott szakaszokban felsorolt cselekvések vagy mulasztások esetén. A kereskedelmi eljárás (3269/1881 számú I. M. R.) 50. § , szerint a kereskedelmi bíróságok a peren kivüli eljárási szabályok alkalmazásával