Kereskedelmi jog, 1907 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1907 / 4. szám - A cheque utján való fizetés. [Rövid közlemény]

nek előnyeit, a maga részére, a természetes aPja jogán épp ugy érvényesítheti, a mint hogy ezt a jogot más balesetből kifolyólag az állandó birói gyakorlat megadja, a tartásra igényt tartható egyén özvegyének és törvényes leszármazóinak, a vasúti balesetből kifolyólag pedig az 1874 : XVIII. t -cz. 2. §-a mindazoknak, a kiket a balesetet szenvedett egyén, törvénynél vagy törvényes gyakorlatnál fogva eltartani és nevelni köteles volt. Az itt kifejtettek és az elsőbiróság ítéletének erre vonatkozó indokolása alapján, tehát felperes kereshetőségi jogát meg kellett állapítani A kártérítési kötelezettség tekintetében a másodbiróság vonatkozó indokolásával helyesen állapította ugyan meg azt, hogy a . . . . biztosító társaságtól felvett kártérítési összeghez a felperes jogosan igényt nem tarthat; mindazonáltal az alperes kártérítési kötelezettsége meg volt állapítandó, mert a 2. alatt csatolt vázrajzon feltüntetett falbontással kapcsolatos átalakítási építkezés különös veszélylyel járó munka .... és mert a veszélylyel járó munkánál előforduló balesetért s ebből folyó kártérítésért pedig, az állandó birói gyakorlat szerint, a munkaadó feltétlenül felelős, ha csak nem bizonyította, hogy a balesetet szenvedett egyén saját mulasztása vagy vétkes gondatlansága idézte elő a balesetet; ezt azonban alperes nem bizonyította. Vasúti baleset. 94. A vasúti üzemhez tartozónak lévén tekintendő az áru kivagy berakása is, az e közben szenvedett balesetért a vasút felelős, ha csak nem bizonyítja a munkásnak saját gon datlanságát. (M. kir. Curia 7664, 905. — 11.07. jan. 17.) A budapesti Jcir. törvényszék: Felperes keresetével elutasittatik. Indokok: Felperes kártérítés iránt indított keresetét arra alapítja, hogy fia ifj. Cs A. alperes megbízásából végzett munka teljesítése közben, midőn öt társával együtt a raktárból a vasúti kocsiba három csomag sodronykötelet akart beraktározni, egy csomag sodronykötélnek, annak emelése közben lábára esése folytán lábszártörést szenvedett. A kihallgatott Sz. J., D. P., Sch. I. és Sch. J. tanuk vallomása alapján a törvényszék tényként megállapítja, hogy a baleset akként történt, hogy a midőn a raktár deszkafalához közel az ajtóhoz támasztott három darab sodronykötélcsomagot fent emiitett tanuk V. I.-nal és ifj. Cs. A.-sal függőleges állásba helyezték és a raktár kapuja felé fordítás után kiguritani kezdték, egy-két lépésre gurítás után a sodronykötél csomag ismeretlen okból megcsúszott, jobboldalt a falhoz fektetett másik két sodronykötélcsomag rádőlt, ifj. Cs. A.-t elütötte, minek folytán nevezett hátra, a sodronykötélcsomag pedig a fektetett 9 csomagon lecsúszás folytán, ifj. Cs. A.-nak lábára esett, tényként megállapítja továbbá a bíróság azt is, hogy a sodronykötélcsomagot, — mely körülbelül 9 mm. sulyu volt — sem ifj. Cs. A., sem munkástársai nem emelték, hanem csak a raktár falához történt fektetés folytán rézsútos helyzetben volt sodronykötélcsomagot egyenes, függőleges állásba helyezték és gurítani kezdték: hogy ezen munkának végzéséhez 6 embernek az ereje elégséges s hogy 6— 7 embernél több ezen munka végzéséhez nem alkalmazható, mert több ember a kérdéses csomaghoz hozzá nem férhet; hogy több ember alkalmazása esetén is a szerencsétlenség elkerülhető nem volt. mert ha egyszer a sodronykötélcsomag dőlni kezd, azt feltartani nem lehet s csak elugrással lehet menekülni ; végül, hogy ifj. Cs. A., Sz, J. tanú vallomása szerint a kérdéses munka elvégzésében segédkezéshez senkitől utasítást nem kapott, hanem önként segített. Ezen tényállás alapján pedig felperest keresetével elutasítani kellett. A perbeli baleset ugyanis, habár alperes vasút üzlete körébe tartozó szolgálat közben történt, nem sorozható azok közé, melyekre az 1874 : XVIII. t.-cz. a vasutak különleges felelősségét megállapítja, mert ezen különleges üzemi felelősséget a jármüvek erőmüvei és pályához kötött menetelésével kapcsolatos veszély indokolván, az csak oly balesetekre alkalmazható, melyek menetelés közben történvén, ezen különleges veszélylyel okozati összefüggésben vannak. És minthogy a sodronykötélcsomag beraktározása rendszerint veszélylyel nem jár és így az állandó veszélyeztetéssel járó fcglalkozásra fennálló felelősség alkalmazásának nincs helye, alperes felelősségének kérdése az általános magánjog szabályai szerint volna elbírálandó s annak eldöntésétől volt függővé teendő, hogy alperes részerői a baleset keletkezte körül mulasztás forgott-e fenn vagy sem ? . . . Minthogy azonban ... a fentebb megállapított tényállás szerint a kérdéses munka elvégzéséhez 6 ember elégséges volt és 6—7 embernél többb nem is volt alkalmazható és minthogy 6-nál több ember alkalmazása esetén is a sodronykötélcsomag elesése, ha az dőlni kezd, meg nem akadályozható és így a baleset csak sikeres elugrás utján lett volna elhárítható, alperes és illetve meghatalmazottjai részéről mulasztás fenforgása megállapítható nem volt. (38 407/604) A ludapesli kir. Ítélőtábla: Az elsőbiróság ítéletét a benne felhozott indokok alapján helybenhagyja. (4968/1905) M. kir. Curia : Mindkét alsóbiróság ítéletét megváltoztatja. Alperes kártérítési kötelezettségét felperessel szemben megállapítja s az elsőbiróságot utasítja, hogy a kárkövetelés mérve tekintetében hozzon uj határozatot. Indokok: Nem vitás, hogy a felperes fia ifj. Cs. A. az alperes szolgálatában állott a budapesti nyugoti pályaudvaron, mint raktári