Kereskedelmi jog, 1907 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1907 / 4. szám - A cheque utján való fizetés. [Rövid közlemény]

94 Kereskedelmi Jog 4. sz. Ipari baleset. 93. A törvénytelen gyermek is bir kereshetőségi jogosultsággal a baleset folytán elhalt természetes atyjának munkaadója ellen tartási kötelezettség megállapítása iránt. — A munkaadó által saját költségére kötött balesetbiztosításból neki a biztosítótársaság által kiutalt biztosítási összegre, a baleset folytán elhunyt munkás hátramaradottjai igényt nem tarthatnak. (M. kir. Curia 6798/1905. sz. — 1907. jan. 22.) A budapesti kir. törvényszék: Felperest keresetével elutasitja. Indokok: . . . A törvényszék . . „ tényképpen megállapította azt, hogy a felperes által 19u2. évi augusztus hó 25-én szült Margit nevü leánygyermeknek az atyja néhai M. J. volt. Ebből kifolyólag a néhai M. J. köteles is lett volna a gyermeket keresetképes kora elértéig eltartani és felperes, mint a ki a gyermeket tartja, ezen kötelezettség teljesítését perrel is szorgalmazhatta volna; ez a kötelezettség azonban az alperesre nem szállott át . . . (mert) ezen baleset bekövetkezésével az alperest nem terhelte mulasztás. Nem állapítja meg az alperes felelősségét az sem, hogy néhai M. J. halála alkalmából a „Fonciére" biztosító intézettől 3895 kor. 14 fillért vett fel. Mert . . . bizonyítottnak vette a törvényszék, hogy az alperes ezt a biztosítást néhai M. J. hozzájárulása nélkül kötötte meg és annak dijaira néhai M. J. sem egyenesen, sem pedig közvetett uton mit sem fizetett, ezen szerződésből tehát sem M. J., sem pedig az ő jogán más előnyöket nem igényelhet. Az alperes kártérítési kötelezettsége különben is független attól, hogy kap e a biztosító társulattól kártérítést, vagy sem. (3227/1905.) A budapesti kir. Ítélőtábla: Az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: Felperes az állítólag M. J.-tól származó Margit nevü törvénytelen leánygyermekének tartása fejében azon az alapon kéri az alperest a kereset értelmében marasztalni, mert a gyermek tartására törvénynél fogva kötelezett természetes atya, M. J., mint munkás, az alperes gyárában munkaközben halálos végű balesetet szenvedett és mert alperes, ki az elhaltat, mint munkását, baleset ellen biztosította, a nevezettet ért baleset következtében a biztosító társaságtól 4000 koronát kapott. Annak, hogy M. J.-t, mint állítólagos természetes atyját, törvénytelen gyermekének eltartására vonatkozóan terhelő kötelezettség a természetes atya elhalálozása következtében az alperes ellen a kártérítés czimén megállapittassék, előfeltétele az volna, hogy ez a kötelezettség a természetes atya ellen ennek életében biróilag már megállapittatott legyen, mert ez a kötelezettség pusztán a nemzés tényén alapuló személyes kötelezettséget képezvén, harmadik személyek ellen, kártérítés czimén csak abban az esetben érvényesíthető, ha az már az atya ellenében biróilag megállapittatott. Minthogy azonban a felp 'res nem is állítja, hogy a néhai M. J -nak a felperestől született Margit nevü állítólagos törvénytelen gyermekének tartására vonatkozó kötelezettsége biróilag már megállapiltatott volna: ez a kötelezettség alperes ellen kártérítés czimén meg nem állapitható. De ettől eltekintve sem terhelheti a szóban forgó kötelezettség az alperest azon az alapon sem, hogy alperes a nála alkalmazásban állott M. J.-t baleset ellen biztosította és ezen biztosítási szerződés alapján a M. J.-t ért baleset kárpótlásául a biztosító társaságtól a kártérítési összegeit felvette. A valódiság tekintetében nem kifogásolt 2. NB. alatti kötvény szerint ugyanis a „Fonciére" pesti biztosító társasággal a biztosítási szerződést az alperes kötötte meg saját nevében a nála alkalmazott munkásoknak baleset elleni együttes biztosítása czéljából akként, hogy a kártérítési összeg őt illesse, tanuk vallomása szerint pedig alperes munkásai a biztosítási díjhoz hozzá nem járultek és nem járult ahhoz hozzá M J. sem. . . . Az elsőbiróság Ítéletét tehát a tábla az itt felhozott indokai alapján hagyta helyben. (2935/905.) M. kir. Curia : Mindkét alsóbiróság Ítéletét megváltoztatja; az alperes kártérítési kötelezettségét megállapítja; ehhez képest az elsőbiróságot a kártérítés, illetve a tartásdíj összegének megfelelő eljárás mellett leendő megállapítása tekintetében, uj határozat hozatalára utasítja. Indokok: A természetes apának törvénytelen gyermekével szemben fennálló tartási kötelezettsége a nemzés tényén alapuló személyes kötelezettsége ugyan; ámde az apa kötelezettségének eme természetéből egyáltalán nem következik, hogy az ebből keletkezett tartási igény csakis az apa életében volna sikeresen éivényesithető, mert az apa ezért a kötelezettségeért egyész vagyonával és minden vagyonjogi igényével felelős levén, ebből önként következik, hogy az a körülmény, hogy az ezt a kötelezettségét életben léte alatt esetleg teljesített természetes apa ellen ez a tartási kötelezettség, annak életében biróilag meg nem állapíttatott, nem szolgálhat akadályul arra, hogy a tartási igényre jogosult törvénytelen gyermeknek ez az igénye, a természetes apa halála után annak vagyonát átvett jogutódaival szemben megállapittassék ; a miből az is következik, hogy a törvénytelen gyermek tartási igénye alapján azok ellen is fordulhat, a kik akár törvény, akár törvényes joggyakorlat értelmében, a természetes apával szemben tartásra kötelezetteknek tartandók; mert a törvénytelen gyermek, a vele szemben kötelezettségben álló természetes apát megillető tartási kötelezettség-