Kereskedelmi jog, 1905 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1905 / 1. szám

30 Kereskedelmi Jog 1- sz. mert a tulajdoni igényperben nem az igényelt ingókra vonatkozó tulajdonjog kérdése, hanem csak az a kérdés döntetik el, hogy a lefoglalt ingók az igényper folytán a birói zár alól fel­oldandók-e, vagy sem ? Minthogy pedig az E7, alatti jegyzőkönyvbe felvett előleges szakértői szemlével, mely az alperes által a kár megálla­pítása végett a K. T. 481. §. értelmében kére­tett és az illetékes nagybereznai kir. járásbíró­ság által még a bünnyomok és maradványok eltakarítása előtt, tehát kellő időben perrend­szeriileg foganatosíttatott, bizonyítva van, hogy P. É összesen 1448 kor. 90 fillér tűzkárt szen­vedett, minthogy alperest a biztosítás veszélye a D'l. alatti kötvény szerint csak 8A részben ter­heli, tehát alperes a megállapitott kárösszegnek csupán 3/i részeért felelős; végül, minthogy fel­peres az F'l. alatti ártatlansági bizonyítványt csupán az 1901. deczember 10-én iktatott válasz­iratához csatolta, amiből folyólag alperes a kár­térítési összeget előbb megfizetni nem tartozott; alperest 1086 korona 67 fillér tőkének és ezután 1901. évi deczember 10-től járó 5% kamatok­nak bírói letétbe helyezésére kellett kötelezni. (95951/1902) A budapesti Jcir. ítélőtábla : Az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja. (1601/1903. V.) M. kir. Curia: A másodbiróság ítélete a benne felhozott és elfogadott indokokból hely­benhagyatik. 17. A biztosító társaság ügynöke az ajánlatok gyűjtése s az ajánlathoz tartozó kérdőívben foglalt homályos kérdések értelmezése körül a biztosító társaság megbízottjának tekin tendö ugyan, arra azonban ez a megbízás ki nem terjed, hogy az ügynök a biztosítandó fél nevében és érdekében a biztosítási ajánlatot maga állítsa ki és amennyiben ezt teszi, már nem ügynöki minőségében és jogkörében, hanem mint az ajánlatot tevőnek az ajánlat megtételével megbízott különös meghatalmazottja jár el, ilyen esetben tehát az ajánlat minden egyes része oly tekintet alá esik, mintha azt maga az ajánlattevő töltötte volna ki. (Budapesti kir. ítélőtábla, 2421/1901 — 1904. nov. 22.) Váltó 18. Ha a váltóban a telepes személye mellett nincs a fizetési hely kitéve, akkor az óvás szabályszerűen csak az intézvé­nyezett lakhelyén veendő fel, még abban az esetben is, ha a telepes üzleti telepe és lakhelye más községben van. (M. kir. Curia. 106/1904. — 1904. nov. 24.) A kolozsvári kir. ítélőtábla : Az elsőbiróság ítélete megváltoztattatik, a kereset elutasittatik. Indokok: Az óvás szabálytalanságára alapit ott kifogás alapos ; mert a váltón az intózvényezett lakhelyétől különböző fizetési hely kitüntetve nincs a kereseti váltó tehát nem telepitett váltó; az a körülmény, hogy a váltón az áll: ..fizetendő a közhasznú szövetkezetnél", és hogy ennek a szövetkezetnek a székhelye Kolozsvár, nem foglalja magában Kolozsvárnak fizetési helyül való megjelölését, mivel a helykülönb­ségnek magából a váltóból határozottan ki kell tűnnie; — ennélfogva a váltó fizetési helye a V. T. 3. §. 7. pontja értelmében az intézvé­nyezett neve mellett előforduló Magyarnagy­sombor, és az a kitétel: „fizetendő a közhasznú szövetkezetnél*, ekként csak azt jelenti, hogy az elfogadónak fizetés végett a váltó a fizetési helyén ennél a szövetkezetnél mutatandó be ; ennek megfelelően kellett volna tehát az óvást Magyarnagysomboron fölvenni; következőleg Kolozsvárit a közhasznú szövetkezetnél, mint felperesnél felvett óvás a K. L forgató elleni visszkereset fentartására nem alkalmas, ennél­fogva az elsőbiróság ítélete megváltoztatandó, a kereset elutasítandó s felperes mint per­vesztes a perköltségben marasztalandó volt. (1481/904. I.) Magy. kir. Curia: A másodbiróság Ítélete indokai alapján helybenhagyatik. 19. Ha az alperes a neki tévedésből kézbesített eredeti váltót megsemmisíti, akkor a sommás végzés elleni kifogások folytán megindult eljárás a váltóadós ellen mindaddig fel­függesztendő, mig a megsemmisítési eljárás keresztül nem vitetett. (M. kir. Curia, 862/904. — 1904. nov. 24.) A temesvári kir. törvényszék, mint váltó­bíróság : A sommás végzésnek hatályában fen­tartása mellett alperesek kötelesek a som­más végzéssel már meghatározott összeget stb. megfizetni. (2119/1904. sz.) A temesvári kir. ítélőtábla: A kir. törvény­szék ítéletét helybenhagyja. (896/1904. polg.) M. kir. Curia: Mindkét alsóbiróság íté­lete az 1868: LIV. t.-cz. 108. §. alapján í'elol­datik. A perben a további eljárás, a sommás végzés alapjául szolgált eredeti váltóknak, vagy azoknak a váltótörvény által szabályozott eljá­rás utján való megsemmisítését tanúsító jog­erős birói határozatoknak a perhez csatolásáig felfüggesztetik és az első bíróság utasittatik, hogy a kereset és erre hozott sommás végzés­ben emiitett három váltónak eredetben, vagy pedig ama váltóknak megsemmisítését tanúsító eredeti birói határozatoknak felmutatása és a perhez csatolása után jegyzőkönyvi póttárgya­lás utján a peres feleket hallgassa meg és a netalán szükségesnek mutatkozó bizonyítási el­járást foganatosítsa. Indokok: A felek egyező előadásából ki­tűnik, hogy a keresethez csatolva volt három eredeti váltó a sommás végzés meghozatala után tévedésből az alpereseknek kézbesittetett, akik azután a váltókat állítólag megsemmisítet­ték, minek folytán most a váltók a jelen per­ben rendelkezésre nem állanak. Minthogy pedig a váltótörvény 6. §-ára való tekintettel, az eredeti váltók, esetleg az ezeket helyettesítő, azok megsemmisítését tanú­sító eredeti birói határozat nélkül — a váltó­kon alapuló követelés, valamint a fizetési köte-

Next

/
Thumbnails
Contents