Kereskedelmi jog, 1905 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1905 / 1. szám

1. sz. Kereskedelmi Jog 31 lezettség fenn, — vagy fenn nem állását megállapítani, s igy a váltóperben ítéletet hozni nem lehet, mert csak a minden lényeges kellékkel biró váltó alapján keletkezhetnek váltóból eredő jogok és kötelezettségek ; ennélfogva mindkét alsóbiróság Ítéletének feloldása mellett, az eredeti váltónak, vagy az ezeket helyettesítő megsemmisítési eredeti bírói határozatoknak bemutatásáig, a perbeli eljárást fel kellett függeszteni és az elsőbiróságot a rendelkező részben jelzett eljárás foganatosítására és a kil'ejlendők alapján uj határozat hozatalára utasítani. 20. Ha a váltóban az intézvényezett — elfogadó önmaga helyett a saját lakhelyéül szolgáló városban a leszámítoló pénzintézetet, vagyis magától különböző harmadik személyt jelölt meg fizető személyül, illetve ennek helyiségét fizetési helyiség gyanánt, akkorezennem telepitett váltó joghatályosan mutattatott be fizetés végett végett a pénzintézetnek, mint fizető személynek és igy a váltókötelezettek elleni jogok fentartása czéljából joghatályosan vétetett fel az óvás a pénzintézet ellen. Ily esetben tehát a váltó fizetés végett nem az elfogadónak, hanem az ugyanazon helységben lakó pénzintézetnek mutatandó be]óvás felvétele czéljából. (M. kir. Curia. 212/1904 — 1904. nov. 22.) A szolnoki kir. törvényszék, mint váltóbiróság: Alperes kifogásának helyt ad, a sommás végzést hatályon kívül helyezi. Indokok : A kifogásoknak helyt kellett adni, mert alperes a kitűzött tárgyaláson szabályszerű idézés daczára meg nem jelenvén, azt a kifogását, hogy a váltón levő felperesi jelölés, helyesebben a fizetési hely megjelölése nem tőle származik, nem bizonyította ugyan, azonban s épen azért a váltó annak tartalma szerint lévén megbírálandó, minthogy a váltón ezekkel a szavakkal: „fizetendő Jászberényben a Jászkerületi népbank és takarékpénztárnál", csupán az a hely van megjelölve, ahol a fizetést az elfogadónak a lejáratkor teljesítenie kellett volna, következőkép a kibocsájtó elleni visszkereset fentartása végett a váltót lejáratkor a megjelölt fizetési helyen ugyan, azonban az elfogadónak kellett volna bemutatni és ennek megtörténtét, illetőleg azt, hogy az elfogadó ott fel nem találtatott, óvással igazolni, minthogy pedig az óvás nem az elfogadó, hanem a fizetési hely gyanánt megjelölt pénzintézet vezérigazgatója elleni visszkereseti jog fentartására alkalmas, ezen az alapon a sommás végzést a kibocsátó ellen hatályon kivül helyezni kellett. (6023/1903. p. sz.) A budapesti kir. Ítélőtábla: Az elsőbiróság ítéletét vonatkozó indokai alapján helybenhagyja. (3392/1903. sz.) M. kir. Curia : Mindkét alsóbiróíág ítélete megváltoztattik és a sommás végzésnek hatályban tartásával alperes mint a kereseti váltó kibocsájtója köteleztetik, hogy felperesnek . . . fizessen Indokok: Habár a kereseti váltó nem tartozik a telepitett váltók fogalma alá, mert az intézvényezett lakóhelye és a fizetési hely földrajzilag ugyanaz és habár a váltó fizetés végett nem az elfogadónak, hanem a fizetési helynél feltüntetett „Jászkerületi népbank és takarékpénztár" igazgatójának mutattatott be, az ekként felvett óvást a kereseti jog fentartására a kir. Curia mégis alkalmasnak találta, mert az intézvényezett lakhelye alatt előforduló ennek a kitételnek: „fizetendő Jászberényben a Jászkerületi népbank és takarékpénztárnál" helyesen csakis az az értelem tulajdonitható, hogy a váltó elfogadója, a fizetést ezen intézet állal Ígérte teljesíteni, amiből következik, hogy a nevezett intézet képviselőjénél történi váltóbemu'atás és a bemutatás eredménytelenségét igazoló óvás a visszkereset fentartására alkalmas. Ennélfogva alperesnek az óvás szabálytalanságára alapított egyedüli kifogását elvetni és alperest, mint a kereseti váltó kibocsájtóját, a minden törvényes kellékkel ellátott váltó alapján a vállótőkének és járulékainak megfizetésére kötelezni kellett. 21. A lényeges kellékhiány okából elutasitott váltó, utóbb a hiányzó kellékre nézve kitöltetvén, ujabb keresettel érvényesíthető. (M. kir. Curia. 1502, 1904. — 1904. decz. 2.) 22. A sommás végzés kézbesítését czélzó ajánlott levél a czimzett saját kezéhez kézbesítendő. (M. kir. Curia. 1603/904. — 1904. november IC.) Tőzsde. 23. Ha csak az egyik kötlevélben van kikötve az, hogy az ügy elbírálásánál a tőzsdei szokások alkalmazandók, az ellenkötlevélben azonban iz a kikötés nem foglaltatik, ugy ennek nem az a következménye, hogy a tőzsdei szokások ne alkalmaztassanak, hanem az, hogy az a fél, akinek kötlevelébcn a kikötés foglaltatik, a másik felet ezen szokások e'ismerésére köteleztetheti. — Megállapittatott. hogy az a szabály, mely szerint, ha a vevő kívánságára az áru a teljesítési helyről más helyre szállíttatik el, az eladó a teljesítési helyen nem kifogásolt áru hibájáért nem felelős, — akkor is alkalmazást nyer, ha a vevő az áru elküldését a feladási állomás tudakolása nélkül kívánja és ezután az eladó az árut nem közvetlenül a teljesítési helyről küldi el a vevőnek, hanem a vevő távolétében egy távol fekvő közraktárban elhelyezett abból az árumennyiségből szállíttatja el, amely árumennyiség az eladott áru származási vidékéről került a közraktárba. — (Bpesti tőzsdebiróság. 1719/1904. — 1901. decz. 12.) S. Zsigmond és testvére budapesti czég Sch. Ede miskolczi czégnck egy waggon boszniai szilvát adott el „frachtfrei, Paritát Brcka, e'szállitandó a termelési vidék bármely állomásáról október-november hónapokban." A vevőnek kézbesített és eladó által aláirt kötlevélben a tőzsdei szokásokra hivatkozás nem történt és csakis a tőzsdebiróság illetékessége köttetett ki abban. Eladó felhívta vevőt, hogy az áru tekintetében adjon rendelkezést, hogy ez hova szálliltassék, mire vevő saját czime alatt