Kereskedelmi jog, 1905 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1905 / 1. szám

Kereskedelmi Jog 1. sz. fejeztével, tehát mikor tudva van, hogy mi volt behajtható, mi nem, lehet végfelosztási tervezetet készíteni és megállapítani azt, hogy a hitelezők követelései fedezetet nyernek-e s maradt e a tagok közt felosztandó vagyon. (2046/1903. 1'.) A szegedi kir. Ítélőtábla : A kir. törvényszék ítéletének a töke iránt rendelkező részét helybenhagyja. (1547/1903. 1'.) M. kir. Curia: A másodbiróság ítélete felhívott és felsorolt indokainál fogva helybenhagyatik. 7. Bejegyezhetök azok a társulati alapszabályok is, melyeknél a közgyűlés hatáskörébe utalt tárgyak sorába nincs fel véve a „Kartellszerzödések" kötése, mert a Keresk. Törv. 240. és §-a szerint kétségtelen ugyan, hogy a kartell szerződésnek megkötése felett való határozathozatal a közgyűlés hatáskörébe tartozik, a 225. § azonban nem irja elő, hogy ez a társaság alapszabályaiba kifejezetten felveendő s ugy ennek hiánya a bejegyzés megtagadására okul nem szolgálhat. (Budapesti kir. Ítélőtábla. 3119/1904. — 1904. nov. i>9. lékos követelése erejéig az 1903. nov. 19-én beadott keresettel érvényesíteni, felperest leszállított időelőtti keresetével elutasítani kellett. A fizetés időpontja. 8. Abban az esetben, ha a fizetés a hitelezőnek az adós lakhelyén köteleztetett és a hitelező a fizetés napján nem tartózkodik e helyen, az adós nincs késedelemben, ha a fizetés napján a tartozási összeget a hitelező czimére postára teszi. (M. kir. Curia. 1056/1904. — 1904. november 15.) M. kir. Curia. Mindkét alsóbiróság ítéletének megváltoztatásával a sommás végzés hatályon kívül helyeztetik, felperes keresetével elutasittatik. Indokok: Felperes a G) alatti meghatározott részletfizetés pontos nem teljesítése esetéhen jogot nyert arra, hogy a hátralékos követelést egyszerre érvényesíthesse. Alperesek azonban részletfizetési kötelezettségüknek megfeleltek.'Kétségtelen, hogy az 50 koronás havi részletfizetések 1903. június 10-től számítva minden hó 10-én teljesitendők. Az 1903. évi október 10-én esedékessé vált részletet alperesek ugyan október 11-én fizették le, azt a fizetést azonban elkésettnek azért nem lehet tekinteni, mert azt felperes minden jogfentartás nélkül elfogadta. A novemberi részletet alperesek Bnziáson november 10-én adták postára. Minthogy azonban a kereseti váltóban fizetési helyül Buziás van kitüntetve, a G) alatti egyezségben pedig rendelkezés nem foglaltatik arra nézve, hogy a kikötött részletfizetések Budapesten voltak volna teljesitendők, a fizetést Buziáson jogszerűen lehetett teljesíteni, ami az esedékes részlet postára adásával be is következett. Ezekből az okokból az alperesek részéről Buziáson nov. 10-én postára feladott részletfizetés körül késedelem szintén nem állapitható meg. Minthogy a felhozottak szerint felperes nem volt jogosítva a váltót a nov. 13-iki lejárattal kitöltve, hátraVétel. 9. Az üzlet tulajdonosa, illetve az, aki tűri, hogy valamely üzlet az ö nevében folytattassék, a neve alatt folytatott üzletben felhasznált áruk vételáráért akkor is felelős, ha az árukat meg nem rendelte és azokat át nem vette, sem az áruk megrendelésére és átvételére annak, aki az üzletet folytatja, külön meghatalmazást nem adott. A házastársi viszony megállapítja annak bizonyítékát, hogy a feleség tudott arról, miszerint az ö neve alatt férje Üzletet folytat. (Budapesti kir. ítélőtábla. 1904. II. G. 124. sz. — 1904. november 17.) A budapesti kir. Ítélőtábla, mint félülvizsgálati bíróság: Felperes felülvizsgálati kérelmének helyt ad, a felebbezési bíróság ítéletét feloldja s a felebbezési bíróságot további eljárásra utasítja. Indokok: A felebbezési bíróság tényként megállapította ugyan azt, hogy alperes a kereseti árukat meg nem rendelte, illetve azok megrendelésére férjét fel nem hatalmazta és hogy a kereseti árukat a saját nevében át nem vette és fel nem használta, ámde egymagában ez a ténymegállapítás a per eldöntésére nem elégséges. Felperes ugyanis kereseti követelésének a megállapítására azt is felhozta, hogy alperes férjének, — aki 1895-ben csődbe került, — a kere:eti áruk megrendelésének és átvételének időpontjában már üzlete nem is volt, hanem a csőd megnyitása után az üzlet neje, az alperes nevében folytattatott, ebben az irányban pedig a tényállás megállapítva nincs, holott ezek a körülmények ebben a perben döntő sulylyal birnak. Ha ugyanis valónak bizonyul az, amit a félperes vitat, hogy t. i. az árurendelés és átvétele időpontjában az üzletet alperes neve alatt ennek férje folytatta és hogy a kereseti áruk ebben az üzletben lettek felhasználva, ugy kétségtelen, hogy az áruk vételáráért alperes is felelős, mivel a kereskedelmi forgalomban megkívánt jóhiszeműségnél fogva jogszabály az, hogy az üzlet tulajdonosa, illetve az, aki türi, hogy valamely üzlet az ö nevében folytattassék, a neve alatt folytatott üzletben felhasznált áruk vételáráért akkor is felelős, ha az árukat meg nem rendelte és azokat át nem vette, sem az áruk megrendelésére és átvételére annak, aki az üzletet az ö nevében folytatja, külön meghatalmazást nem adott. Nem védekezhetik ebben az esetben alperes azzal sem, hogy férje az üzletet alperes hozzájárulása nélkül folytatta alperes neve alatt, mert alperesnek a V. J. val való házastársi viszonyánál fogva okvetlenül tudomással kellett bírnia arról, hogy férje az üzletet alperes neve alatt folytatja, már pedig, ha ezt tudta és mégis eltűrte azt, hogy férje" a neve alatt üzletet folytasson, ugy abba nyilván beleegyezettnek is tekintendő.