Kereskedelmi jog, 1905 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1905 / 1. szám

1. sz. Kereskedelmi Jog 15 Még jobban domborítja ki a bíróság szocziálpolitikai hivatását a következő szakasz, mely a bíróság szaktestületi hatásköréről rendelkezik. A törvény t. i. a bíróságot arra kötelezi, hogy a hatóságok és községek kívánságára a szolgálati és tanviszonyt érdeklő kérdésekben szakvéleményt adjon. A bíróság a kormány és a törvényhozás elé szakbavágó javaslatokat is terjeszthet. A Kaufmannsgericht ítélete ellen, ha a vita tárgyának értéke 300 márkát nem halad meg, nincsen felebbvitelnek helye ; ezen értéken tul egyfokú felebbezéssel lehet élni a Landgerichthez. Ezek a törvénynek legfontosabb intézkedései. A törvény-tervezet birodalmi gyűlési tárgyalásának keretében három általános érdekű mozzanat merült fel: a kereskedelmi alkalmazottak osztálytörekvéseinek, a nők választó jogúnak és az ügyvédi képviseletnek kérdésében érvényre jutott felfogások. Az elsőre nézve érdekes az, a mit gróf Posadowszky államtitkár, a birodalmi kanczellár helyettese a javaslat tárgyalása során jelentett ki. A mult század közepéig — úgymond — az idők különös jele volt az osztály, illetve rendi bíróságok eltörlésére irányuló törekvés. Azt követelték, hogy mindenki a rendes, a közös bíróságok előtt keresse igazságát. Manapság ezzel éppen ellentétes törekvéseket észlelünk. Bizonyos társadalmi osztályok tömörülni és osztályok szerint elkülönülő bíróságokat szerezni igyekszenek. Okvetlenül szilárdan kell ragaszkodnunk ahhoz az általános elvhez, hogy minden polgár ügyében a közös, a rendes bíróság Ítéljen. Ennek a törvénynek és az iparosbiróságról szóló törvénynek ugyanezért csak rendkívül nyomós okokból magyarázható kivételnek kell maradnia. A kormánynak és a törvényhozásnak erősen eltökélt szándéka kell, hogy legyen mindazokkal a törekvésekkel ridegen szembe szállani, a melyek további, osztályok szerinti bíráskodás bevezetését tűzik ki czéljukul. Legérdekesebb az, hogy az ügyvédi képviseletet teljesen kizárták e bíróságoknál. Itt is a szocziálpolitikai tendenczia döntött, mert az ügyvédi képviselettől a bíróság szocziális jellegét féltették és attól tartottak, hogy ügyvédi közbenjárás a békés kiegyezésre nézve hátrá I nyos lehet és hogy a költségeket szaporítja. Esetleg süiübben fordulnának elő halasztások is. Nagy és erős vitát idézett elő a nők választói jogának kérdése is. A törvényhozók általában e jog elismerése mellett voltak, de a kormány ragaszkodott a jog megtagadásához és ettől tette függővé a javaslat sorsát. Kereskedelmi jogunk állapota. Irta: Dr. Bender Béla. Hazánk kereskedelmi jogállapotáról írván, elsősorban a törvényhozás helyzetét vizsgáljuk s mély ős őszinte szomorúsággal szemléljük azt a sivár képet, amelyet az elmúlt évek tárnak elénk s melyre kilátásunk nyílik. Mig tőlünk nyugatra, a velünk bajában is szövetséges Ausztriától eltekintve, egészséges parlamenti viszonyok közepette, jólétben és jogi rendezettségben erősödnek az államok, addig mi jogalkotás szempontjából tétlenségre vagyunk kárhoztatva. Ez, a meddő, sorvasztó állapot a kormányzat valamennyi ága között az igazságügyi tárcza körében uralkodik a legerősebben, sőt ennek keretében is a kereskedelmi jogviszonyokra vonatkozó részben, — ott, ahol a maradás határozottan hátramaradást jelent. Érezzük, hogy e megjegyséseinkkcl közhelyeket ismétlünk és tudjuk, hogy azok gyengék arra, hogy az általánosan beteg helyzetet megjavítsák. Hogy mégis foglalkozunk a törvényhozás bajaival, ugy erre bennünket egy különös ok késztet. Az, hogy utóbbi években az igazságügyi tárcza nem részesül az összes minisztériumok által képezett kormányzat kebelében azon ápolásban, mint amilyenben a többieknek részük van : azt szinte teljesen elnyomják az egyéb kormányzati ágak. Igazságügyünk a mostoha gyermek szerepét játsza közügyeink intézése körül. Ha töivénytárunkat csak az utolsó félévtizedre visszamenőleg is áttekintjük, hiába keresünk csak egy számításba vehető alkotást is, különösen a kereskedelmi jog körébe vágó részben — eltekintve a különben is kétes értékű, a megrendelésgyüjtésre vonatkozó törvényi szabályozástól — semmi ilyent nem találunk Igazságügyi kormányunk törvényhozási működése a költségvetés megállapításában kimerül. A törvényalkotás terén szerepe abból áll, hogy késziti a törvényeket anélkül, hogy azok valaha elkészülnének.