Kereskedelmi jog, 1905 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1905 / 1. szám

14 Kereskedelmi Jog 1. sz. 2. e viszonyból íolyó szolgáltatásokra, 3. e viszonyból kifolyólag átadott biztosítékok, bizonyítványok, igazoló papírok vagy más tárgyak visszaadására, 4. kártérítési vagy a szerződési kötelezettségek nem, vagy nem kellő tejesítése esetére kikötött kötbérek fizetését illető oly igényekre vonatkozik, melyek a fent megjelölt ügyek körébe tartoznak, valamint a bizonyítványokba, betegsegitő pénztári könyvekbe vagy rokkantbiztositási nyugtakönyvecskékbe való törvényellenes vagy helytelen bejegyzésekből származnak és végül 5. a segédek vagy tanonezok által fizetendő betegsegitő pénztári járulékok és beiratási dijak ki- vagy felszámítására vonatkozik. Ezenkívül kiterjed a hatáskörük az olyan megállapodásból támadható vitás igények eldön tésére is, melyek által a segéd vagy tanoncz a szolgálati viszony megszűnte .után kereseti tevékenységében korlátoztatik. (Concurrenzclausel.) Az eredeti javaslat ezt az utolsó pontot egyenesen kizárta e bíróságok hatásköréből és csak a parlamenti tárgyalás alatt vették fel utóbb abba. A bíróságnak most részletezett hatásköre kötelező és egyúttal kizáró, mert a kereskedők bíróságának illetékessége folytán a rendes bíróságok illetősége ki van zárva. Oly megegyezés, mely a kereskedők bíróságának illetékességét a hatáskörébe tartozó jövőbeli perekre nézve kizárja, semmis. A bíróság összeállításának módja a tőrvénynek alább ismertetett határozmányai értelmében ugyan, de egyébként a szabályrendelet autonóm rendelkezésének keretében állapipitandó meg. A törvény a szervezés financziális oldaláról akként gondoskodik, hogy a költségeket a község fedezi és a bevételek is öt illetik meg. Minden bíróság egy elnökből, egy helyettes elnökből és a szükséges számú ülnökökből áll. Ezek száma legalább négy. Az adminisztratív, illetve irodakezelési részt illetőleg e bíróságok az illető helyen esetleg fennálló ipari bíróságokra támaszkodnak. Az elnöknek és helyettesének bírói vagy magasabb adminisztratív képesítéssel kell bírnia. Nem lehet az elnök sem kereskedő, sem segéd. Az elnököt és helyettesét a képviselet választja legalább egy évre. A választás — egyes kivételekkel — jóváhagyásra szorul. Érdekes jelenség, hogy az eredeti javaslat egyáltalában nem intézkedett a bíróság tagjainak személyét illetőleg. Ezzel szemben a törvény a közbeszúrt 10. §-ban oly korlátokat állit fel, a melyek több irányban igen figyelemreméltóak. E szakasz szerint a kereskedők bíróságának tagjai nem lehetnek: 1. nők, 2. külföldiek, 3. kik büntető ítélet folytán köztisztségekre való képességüket elvesztették, 4. kik ellen a bűnvádi eljárást megindították oly bűntett vagy vétség miatt, mely hivatalvesztéssel vagy politikai jogok felfüggesztésével jár, 5. kiket birói határozat vagyonuk feletti rendelkezésükben korlátoz. A biróság tagja csak az lehet, ki legalább 30 éves és ki a választást megelőző évben magának vagy családjának részére nyilvános alapból eredő szegény-segélyt nem fogadott el vagy a kapott segélyt visszaadta. Ülnök csak az lehet, ki a biróság kerületében legalább két éve van megtelepedve vagy alkalmazva. Az ülnökök fele részben oly kereskedőkből valók, kik rendszerint az egész éven át vagy az év bizonyos szakában let/alább eqy segédet vagy tanonezot alkalmaznak. Második felében segédekből valók. Az ülnökök kőiül a kereskedőket a kereskedők, a segédeket a [segédek választják. A választás közvetlen és titkos és az alapszabályok olyképen is rendelkezhetnek, hogy a többségben levő csoportok mellett a kisebbségben maradt csoportok is számuknak megfelelően képviselve lehessenek. Vagyis az úgynevezett „Verhdltnisswahl" alapelve is érvényesülhet. E mellett a szavazást korlátolni lehet oly jelölő ivekre, melyek az alapszabályok által meghatározott időponton belül a választás előtt benyujtattak. A választás legalább egy és legfeljebb hat évre szól. Újból való megválasztásnak is van helye. Választójoga csak annak van, ki 25. évét betöltötte, az illető kerületben teleppel bir vagy alkalmazva van. Kereskedői társaságok képviselői is választók. A törvény 17. §-a a biróság békéltető hivatására vonatkozólag a sztrájk-kérdés szempontjából figyelemre méltó intézkedéseket tartalmaz. A szolgálati viszony folytatásának, vagy újból való felvételének feltételei körül mozgó vitákban a felek e bíróságnak mint békéltető fórumnak működését igénybe vehetik.