Kereskedelmi jog, 1905 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1905 / 1. szám
13 madó fél több sikert remélhet attól, ha magyar versenytársa ellen fordul. Ha a megerősödni kezdő vállalatot a jogrend cserben higyja s a parasitáknak kiszolgáltatja, akkor nem nőhet meg soha annyira, hogy a külfölddel sikeresen felvehesse a versenyt. Járjunk csak az egyenes uton; a végső esetben is jobb egy tisztességes külföldi iparos, mint egy tisztességtelen belföldi! A bíráskodást okszerűen ugyanarra a birói hatóságra kell bíznunk, amely a védjegy-ügyekben is bíráskodik, mert az oltalom tárgya és természete igen közeli vonatkozású, az érintett életviszonyok pedig csaknem teljesen azonosak. A törvényhozási feladat jiagy és nehéz, de ha tisztába jövünk magunkkal, hogy azt meg akarjuk oldani, akkor meg is tudjuk majd oldani. Kereskedők bíróságai Németországban. Irta: Dr. Dóczi Sámuel budapesti ügyved. Németország ujabb törvényhozási működésének egyik legjelentékenyebb eseményét, az 1904. július 6-án kelt és 1905. január l én életbelépő, a kereskedők biróságáról szóló birodalmi törvényt (Reichsgesetz betreffend Kaufmannsgerichte *) kívánjuk az alábbiakban ismertetni. A törvény a kereskedelmi alkalmazottak szolgálati szerződéseiből eredő jogi viták elintézésére hivatott külön bíróságokat létesít. Első sorban tehát az a momentum vonhatja magára a szakkörök figyelmét, hogy a kereskedelmi alkalmazottak számára külön fórumokat teremtettek akkor, amikor ipari alkalmazottak számára különös birói hatóságok már vannak a Német birodalomban. Németországban tehát birói hatóság szempontjából az iparosok külön vannak választva a kereskedőktől. A törvény szocziálpolitikai jelentőségének súlya abban az intézkedésében jut kifejezésre, hogy a bíróságok szervezését teljesen a községek tevékenységi körébe utalja át és ebben elismerésre talál azon irányzat, mely a jövendő idők társadalmi munkájának alapját és főszervét a községben és az itt kifejlődő társadalmi erőben kibánja megtalálni és területe a község. Maga a törvény reánk nézve még azért is *) Többnyire ugy fordítják a Kaufmíiniisgericht szót: „Kereskedelmi bíróság." Ez helytelen és tévedést okoz, mert ez a németben: Handelsgericht; a Kaufmannsgericht szót a kereskedők biró-tága kifejezéssel lehet helyesen a magyarban megjelölni. különös aktualitást nyer, mert ipartörvényünk revíziója most van előkészületben, tehát az újítás tanulságait fel kell használni nálunk is és mert a kereskedelmi alkalmazottak, közelebbről pedig a magántisztviselők társadalmi szervezkedése Magyarországon épen a mi napjainkban indult meg erőteljesei ben. Erre való tekintettel a törvény részletes méltatása kettős irányban járhat tanulsággal és pedig a kodifikáczió szempontjából, valamint az alkalmazottak osztály-törekvései körében elismerést váró szempontokból. A törvény huszonkét szakaszból áll és nagyobbrészt inkorporative hivatkozások útján támaszkodik az iparosok bíróságát szervező törvényre. Az első szakasz a kereskedők bíróságának szervezésénél és összeállításánál számbaveendő helyi és tárgyi körülményeket részletezi. A szakasz szövege szerint a kereskedők és kereskedelmi segéd-ik vagy kereskedelmi tanonczaik között a szolgálati és tanonczviszonyból keletkező vitás üg\ek feletti határozathozatal czéljától a felmerülő szükséghez képest kereskedők bírósága (Kaufmannsgericht) alakitható. A megalakítás valamely község kerületére vonatkozólag községi szabályrendet utján, az ipartöivény szerint történik. Több község egyesülhet, hogy egyező szabályrendelettel közös bíróságot alakítsanak. De felsőbb rendeletre is történh tik az alakítás, amennyiben a tartoirányi hatóság az érdekelt kereskedők vagy segédek javaslatára a bíróság megalakítását elrendelheti, ha a községhez intézett rendelete daczára a kitűzött határidő alatt a megalakulás a község saját elhatározásából meg nem történt. A bíróságok alakítása ezek szerint az érdekelt tényezők (község és hatóság) tetszésére van bízva, de csak bizonyos határig. T. i. a törvény második szakasza kötelező módon rendeli, hogy azon községekben, melyek a mindenkori utolsó népszámlálás szeriut 20 ezernél több lakosi számlálnak, a kereskedők bíróságát okvetlenül meg kell alakítani. Oly segédekre, kiknek évi keresete 5000 mátkát meghalad és gyógyszerészekre a törvény ki nem terjed. A bíróság a pertárgy értékére való tekintet nélkül dönt oly kérdésben, mely 1. a szolgálati vagy tanonezviszony megkezdésére, folytatására vagy felbontására, valammt a bizonyítvány kiadására vagy tartalmá-a,