Kereskedelmi jog, 1905 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1905 / 5. szám

KERESKEDELMI JOG A hiteltörvények (kereskedelmi, váltó-, csőd-, ipar-, szabadalmi jog stb.) minden ágára kiterjedő folyóirat. ; SZERKESZTŐSÉG Ka KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, V., Váczl-kőrút 42. sz. FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: GRECSÁK KAROLY Dr. BENDER BÉLA KIR. CUR1AI BIRO. ÜGYVED. ELŐFIZETÉSI ÁR: EgéBE Övre ... 20 ív. Efzyet szám : 1 K: Telefon: 30—06. MÁSODIK ÉVFOLYAM. - 5. SZÁM. MEGJELEN MINDEN HÓ 1-EN ÉS 15 ÉN. BUDAPEST, 1805. MÁRCZ1US L Tengeri kereskedelmi jogi kérdések. Irta : Egy curiai biró. A „K. J." mai száma közli a m. kir. Curia 1101/1904. V. számú határozatát, melylyel az a rendkívüli felülvizsgálati kérvény elvetésével az alsóhiróságok Ítéleteinek indokolásában foglalt jogi tételeket helyeseknek fogadta el. Ezek a tételek a következők : 1. Ha a tengeri hajó az anyakikötöböl való elindulása és az első rendeltetési kikötőbe való megérkezése után nem indul vissza az anyakikötőbe, hanem más kikötőbe, pl. Fiuméből Angolországba, innen az Észak-Amerikai EgyesültÁllamokba, majd vissza Angolországba, innen Svédországba és innen Francziaországba megy, akkor a hajó-vállalkozó és hajó-személyzet közötti jogviszony szemptntjából annyi utazás forog fenn, ahányszor a hajó kikötött, tehát az adott példában öt utazás 2. Ha tehát a hajó Svédországból Francziaországba menet hajótörést szenved, ez az ut képezi azt az utolsó utazást, amelyért a hajó személyzetének a franczia kereskedelmi törvény 258. §-a (régi szöveg) értelmében, a hajóvállalkozó szárazlöldi vagyonából fizetés nem jár, mig.az előbbi utakra eső időre járt fizetés olyan, immár megszerzett önálló igényt állapit meg, melyért a hajó-vállalkozó szárazföldi vagyonával is felelős. 3. A hajó-parancsnok fizetésének a kereskedelmi törvény 433. czikkében megállapított elévülése a 434. czikk értelmében akkor is ki van zárva, ha a hajó-vállalkozó számozkodás és a paracsnok járandóságának számszerű megállapítása nélkül a hajóval uton levő parancsnokot feljogosítja arra, hogy eddigi fizetésére nézve a kézen levő pénzből elégítse ki magát. Nézetem szerint, a magyar szent korona országaiban érvényben álló jogszabályok szerint mind a három tétel téves. Ad 1. A tengeri hajó-rendtartás (Editto politico di navigazione mercantile) VH. czikkének 1. §-a értelmében a kapitány vagy hajóvezető (padrone) fizetése azzal a nappal kezdődik, melyen a vezényletet átvette és mindaddig jár, mig szolgálatának vége nincs, melyet azonban a 2. §. értelmében el nem hagyhat, mig a hajó valamely hazai kikötőbe vissza nem tért és vagy kirakodott, vagy szabad közlekekedésre nem bocsátották (am messo a libera pratica), minél fogva a 21. §. értelmében az útnak akkor szakad vége (viaggio consumato) és a parancsnok fizetése is akkor szűnik meg, mikor a hajó a belföldi kikötőbe visszaérkezett és itt a kirakodást elvégezte. Az utazás kezdete és vége törvényesen meg lévén határozva : tévesnek kell tartani azt a felfogást, hogy a jelzett két időpont között tett, indulás és kikötés által meghatározott ut megannyi megkezdett és befejezett utazást képez. Az utazásnak azonban nem csak a hazai kikötőbe való visszaérkezés által, hanem több egyéb — jelen esetben közömbös — ok között hajótörés által is vége szakadhat (id. helyen 3. §.) Ebből következik, hogy : ad. 2. A fenti példában a hajó az utazást nem fejezte be, hanem annak útközben, hajótörés által szakadt vége. Az Editto VH. czikkének 31. §-a és a franczia kereskedelmi törvény a magyar korona országaiban még érvényben levő régi szövegének 258. S-a értelmében a hajótörésben rakományostul elveszett hajó személyzetének a már megtett utért járó fizetése a hajóval és rakományával szintén oda veszett és a hajóvállalkozó azért szárazföldi vagyonával nem felelős. Ez az intézkedés a franczia kereskedelmi törvény 272. czikke értelmében a parancsnokra is kiterjed. Ad. 3. Kizárja-e az elévülést a vállalkozónak saját lakóhelyéről, pl. Fiuméből, az uton, pl. az angol vizeken levő parancsnokhoz inté_