Kereskedelmi jog, 1904 (1. évfolyam, 1-6. szám)

1904 / 2. szám - Magyar döntvénytár

54 költség megfizetésében kéri az egyesület tagjait egyetem­leg marasztalni. A bizottság Ferrcolt keresetével elutasította és költségben marasztalta a következő indokokból : A Code Civil 1382. §-a3) szerint valamely cselek­mény kártérítésre csak akkor nyújt alapot, ha vétséget képez és ha kárt okoz. Az iparosok valamely csoport­jának oly szervezete, melynek czélja üzemeik fejlődésének szabályozása és biztosítása és ez által közös érdekeik vedelnie, nem tekinthető a kereskedés és ipar szabadsága megsértésének, nem képezhet tehát vétséget sem a fenti czél elérésére alkalmas rendszabályok alkalmazása. Ennél­fogva nem foszthatok meg a kartellbe lépett iparosok ama joguktól sem, hogy készítményeiket egyik másik ke­reskedővel szemben megtagadják, hacsak e megtagadás csalárd müveletekkel nincs egybekötve. Minthogy az alperes egyesületbe nem tartoznak a vidék összes kikészitöi és préselői, sőt az összes saint-étienneiek sem, felperes kizárása az alperes egye­sület által nem tekinthető üzlete és munkaszabadsága jogtalan megakasztásának, miután préselő-munkáinak elvégzésére megvannak elsőbben is saját készülékei, melyeket felhasználhat, de meg azonfelül szabadjában áll más, a kartellhez nem járult préselő-iparosokhoz for­dulnia. Minthogy továbbá az iparosoknak, akár egyen­kint, akár csoportosan, elvileg jogukban áll munkájukat vagy áruikat tetszésük szerint bárkitől megtagadni anél­kül, hogy e megtagadás kártérítési kötelezettséget róna rájuk, ez elvet alkalmazva a vétségeknek a Code civil 1382. §-ában kifejezést nyert elméletére, az alperes egye­sület csak jogával élt, amidőn munkáját felperestől meg­tagadta és igy kártérítésre sem szoritható. Felperes keresete tehát mindenképen alaptalan lé­vén, azzal el volt utasítandó. Ferréol felebbezése következtében a felebbezési biróság az első bíróság Ítéletét indokaiból helybenhagyta, Közli : dr. Sós Ernő. Czéghasználat. 9. Midőn valamely czég szándékosan oly megjelölést („Nou­velles Galéries") ad üzletének, a melyből következtethető, hogy egy régebbi, hasonló megjelölésű („Galéries Rémoises") üzlettel kíván versenyezni s mely megjelölés alkalmas a két üzlet összetévesztetésére, ezen megjelölés használatától el­tiltható. (Párisi Cour de cassation Ítélete.) Hazai törvényhozásunk és joggyakorlatunk is védelmet nyújt a czégbitorlás ellen. Nem védi azonban azon elnevezéseket, a melyeket a kereskedővilág czégén kivül üzletének népszerü­sitésére alkalmazni szokott. Legalább törvényeink (Ipartörvény 58. §., továbbá védjegytörvényünk) ez irányban képtelenek a kereskedők jogos érdekét megvédeni. A franczia joggyakorlat a concurrence dé­loyal fogalmával ezen népszerűsítő elnevezések számára is védelmet biztosit, teljesen méltá­nyolva azt a tetemes gazdasági érdeket, melyet 3) A Code civil 1382. §-a igy szól: „Az ember min­den cselekménye, bármily természetű legyen is, mely másnak kárt okoz, arra kötelezi azt, akinek vétkessége által a kár keletkezett, hogy a kárt megtérítse." azok az üzletvitelvilág körében képviselnek. Hogy e védelem mennyire kiterjedt, azt bizo­nyítja a következő eset: Reimsben 1847-ben a Bataille, Lorain & Tri­cot czég „(raléries Bémoises" elnevezés alatt üzletet alapított. Ugyanezen városban a Démogé, Coulorbe & Co. czég 1893-ban Grand Bazár elnevezés alatt nyitott üzletet. Az 1896. évben ezen utóbbi czég üzletét átalakította és a Galé­ries Rémoises mintájára rendezte be; ugyan­akkor az üzlet nevét is megváltoztatta „Nouvel­les Galéries"-re. A Galéries Rémoises ezen el­nevezést tisztességtelen versenynek tekintette és a bírósághoz fordult orvoslásért. A párisi Cour de cassation helyben hagyta az alsóbiróságok ítéleteit, melyek a Démogé, Cou­lorbe & Co. czéget a Nouvelles Galéries elnevezés használatától eltiltották. Az indokolás a következő : Megállapittatott, hogy a Bataille, Lorain & Tricot czég 1847. óta megszakítás nélkül hasz­nálta a „Galéries Rémoises" elnevezést és a közönség ezen név alatt ismerte és kereste a népszerű üzletet. Ezen idő óta az 1896. évig Reimsben egy más üzlet sem használt hasonló elnevezést, minek következtében felperes czég a kizárólagos és tartós használat folytán e névhez való jogot megszerezte (ont accquis la propriété de cetté denomination.) Megállapittatott továbbá, hogy alperesi czég üzletének régi nevét ugyanakkor változtatta „Nouvelles Galéries"-ra, a midőn azt a Galéries Rémoises mintájára át­alakította, s igy feltehető, hogy ezen uj nevet azért adta üzletének, hogy a közönség figyelmét felhívja üzletének oly irányú átalakítására, mely hivatva van azt a Galéries Rémoises verseny­vállalatává tenni. Minthogy alperesek üzlete fel­peres üzletének szomszédságában nyílott meg, az elnevezés hasonlósága a közönség körében elkerülhetlenül a két czég összetévesztését idézi elő alperesek hasznára. Alperesek tehát tuda­tosan károsították felperest megszerzett jogában. Ezen oknál fogva az alsóbiróság helyesen járt el, midőn alperest arra kötelezte, hogy az üz­lete bejáratán alkalmazott „Nouvelles Galéries" czégtáblát eltávolítsa és eltiltotta alperes czéget attól, hogy ezen elnevezést aláírásul, avagy nyomtatványain, hirdetményein és egyébként al­kalmazza, (dr. B. N.) Biztosítás. 10. Visszakövetelheti e a tömeggondnok a vagyonbukott által az életbiztosítási dij fejében már befizetett első évi díjössze­get a biztositó intézettől jogtalan gazdagodás czimén, oly megokolással, hogy a biztosítottra rendkívül hátrányos kötvényfeltételek igazi értelme szerint az intézet ezen ügy­let folytán semmiféle koczkázatot nem vállalt, amennyiben a biztosított csak a terheket viselte, mig a biztositó csak hasznot húzhatott az ügyletből s igy az ügylet erkölcstelen volt, továbbá azért, mivel a biztosított fél alacsony képzett­ségénél fogva nem láthatta be a szerződés hátrányait s végül azért, mivel a biztosított összeg az ajánlat szerint

Next

/
Thumbnails
Contents