Kereskedelmi jog, 1904 (1. évfolyam, 1-6. szám)

1904 / 2. szám - Magyar döntvénytár

Kereskedelmi Jog 55 a 65. év elérésekor, a kötvény szerint pedig a tiő. év betöltésekor volt fizetendő ? (Ausztriai legfőbb törvényszék határozata.) A bécsi cs. kir. kereskedelmi járásbíróság a befizetett dijat visszakövetelő felperest keresetével elutasította. Indokolás : A közadós az alperes társasággal oly szerződést kötött, hogy 418 K 80 fill. évi dij ellenében a társaság a biztosítottnak, ennek 65 éve betöltése után 12.000 K-t köteles fizetni, előbbi elhalálozása esetén pedig a kedvezményezett csak a már befizetett dijakat kapja vissza. Nyilvánvaló, hogy a biztosító társaságnak az ilyfajta („Erlebungs") életbiztosításnál nincs rizikója. Ezáltal csupán a biztosított akarja magát a takarékosságra kényszeríteni és ezért a biztosító társasághoz adja pénzét, a helyett, hogy azt takarékpénztárba rakná. De míg ez utóbbihoz mindig hozzányúlhat, addig a biztosítási összeghez nem férhet hozzá és a biztosító a biztosítottnak egy bizonyos életkor elteltével határozott tőkeért kezeskedik. Az ilyen biztosítási módban nincs erkölcstelen momentum ós pedig annál kevésbbé, mivel a biztosítás a vitás esetben nyereségjutalék kikötése mellett történt. Nem lehet azt állítani, hogy a biztosított tényleg nincs abban a helyzetben, hogy a társaságot utóbbi tekintetben ellenőrizze; ehhez neki szerződésszerű joga van és ezenfelül a bizt. társaság üzleti működése minden tekintetben hatósági felügyelet alá van rendelve. Az a kifogás sem volt figyelembe vehető, hogy a biztosított nem értette meg a reá nézve nagyon kedvezőtlen biztosítási feltételeket. Mert megengedve, hogy a biztosított nincsen a közepes nivón felül, de mint sok éves kereskedőnek elegendő intelligencziája és tapasztalata van ahhoz, hogy a kötvényfeltételeket megérthesse. A felperes álláspontja szerint lehetetlen volna a biztosító társaságnak más személyekkel, mint jogászokkal, biztosítási szerződéseket kötni. Mindenkinek, akinek népiskolai képzettsége van, ki kell számítani tudnia, hogy mennyit fog a társaságnak a biztosítási időtartamon belül díjban fizetni és hogy ezen számítás mellett megtalálja-e előnyét. Kétely esetén a biztositónak kötelessége, hogy az általa meg nem értett feltételeket magának megmagyaráztassa. Lemond kifogásairól az aláírás által. Hogy a biztosított a társaság valamely meghatalmazottja által tévesen világosittatott volna fel, azt maga felperes sem állítja. A bécsi cs. kir. kereskedelmi bíróság mint felebbezési bíróság: Az elsőfokú Ítélet helybenhagyatik. Ujabb indok: A szerződés lényegére irrevelans az a körülmény, hogy a szerződési ajánlatban a biztosítási összeg kifizetése a 65. életév elérésekor, a kötvény szerint pedig annak betöltésekor biztosíttatik, mivel ha valóban differenczia támadt volna az ajánlat és elfogadás között, biztosítottnak jogában állott a kötvény elfogadását kiigazítás előtt megtagadni. De ezt nem tette és iqy el kell fogadni, hogy a Ptvkv. 863. §-a szerint a kötvény tartalma értelmében kötelezte magát. A cs. kir. legfőbb törvényszék a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelmet elutasította. Fuvarozás. ii. A fuvardíjnak a vasút által tévesen magasabban történt kiszabása nem járhat más következménynyel, mint hogy a túlfizetés utólag visszatérittessék. Kártérítés azon czimen, hogy a fuvardíjnak ekként tévedésből magasabb összegben számításba vétele által a kereskedő zavarva volt árszámitásában és ennek folytán nyereséges üzletek kötését elmulasztotta, a hibás díjszabás alapján nem követelhető. (Párisi Cour de cassation Ítélete.) Felperes fuvardijvisszatéritésre és kártérítésre perelte a franczia államvasutakat azon az alapon, hogy gabonaszállitásainál a fuvardijat a törvényesnél magasabbra szabták. Az alsó bíróságok helyt adtak felperes keresetének és ugy a fuvardíj visszatérítésében, mint kártérítésben is elmarasztalták az alperest. Indokolásuk lényege abban állott, hogy a vasút felelős azon hibák következményeiért, a melyeket alkalmazottai a fuvardíj kiszabásánál elkövetnek. A fenforgó esetben a vasút magasabbra szabta a fuvardíjai a törvényes díjtételnél, ami által előidézte azt, hogy felperes gabonakereskedők a gabona fuvarozási költsége tekintetében tévedésbe estek. Már pedig a fuvarozási költség a gabona árában is kifejezést nyer, s igy a fuvardíjban való tévedés felpereseket megzavarta árspekulaczióikban. Feltehető, hogy felperesek azáltal, hogy a fuvardijtétel tekintetében tévedésben voltak, s azt a valóknál magasabbnak tartották, nyereséges üzletek megkötését elmulasztották, miért a felperes kárát megállapítani és alperest a kártérítésben marasztalni kellett. A Cour de cassation megsemmisítette a másodbiróság Ítéletét azon részében, amelyben az alperest kártérítésben is marasztalta és kártérítési kérelmével elutasította a felperest a következő indok alapján : A fuvardíj hibás kiszabásának nem lehet más következménye, mint hogy kiigazítás esetén a hiányzó rész utólag kipótoltassék, avagy a túlfizetés visszatérittessék. A fuvardijszabás tételei ugyanis törvény erejével birnak, s igy azokat a felek ismerni tartoznak és azok nemtudásából jogokat nem meríthetnek. A fuvardíj téves megállapítása tehát közös hibája volt a feladónak és a vasút közegeinek, miért is annak következményei a vasút terhére annál kevésbbé róhatók, mert felperes nem bizonyította, hogy a vasút közegei szándékosan tévesztették meg felperest a díjtételekben. Reklám. 12. Reklám czéljából hirdetés útján jutalom igérése kötelező a jutalmat Ígérőre (Angolország. High Court of Justice. King's Bench Division. Cartill versus Carbolic Ball Co.féle eset.) Egy gyógykészitmények gyártására alakult társaság az influenza ellen „biztos" óvszert hozott forgalomba és hirdetéseiben arra kötelezte magát, hogy 100 font sterlinget fizet annak, ki a szert az utasítások szerint két héten keresztül naponként háromszor használja s mindemellett influenzába esik. Az ajánlat őszinteségének bizonyítására a társaság egy banknál 1000 fontot helyezett letétbe. C. az utasítások szerint két héten keresztül használta a szert s ennek daczára később mégis influenzás lett. Pert indított tehát 100 font iránt a társaság ellen. Alperes azzal védekezett, hogy felperes előzetesen nem fogadta el az ajánlatot és hogy az ajánlat különben sem volt komoly, de a bíróság ennek ellenére is helyt adott felperes keresetének és alperes társaságot 100 font megfizetésére kötelezte, mert jelen esetben az ajánlat elfogadására elegendő volt az ajánlatban körülirt feltételnek minden előzetes értesítés nélkül való teljesitése. Általában véve szabály az, hogy az ajánlatot az elfogadásnak kell követnie. Mivel azonban az elfogadásról szóló értesítés megkövetelése az ajánlattevő érdekében