Kereskedelmi jog, 1904 (1. évfolyam, 1-6. szám)

1904 / 2. szám - Magyar döntvénytár

Kereskedelmi Jog kötelezett ellenérték volna esetleg megítélhető a csődtömeg részére. Felperes keresetét azonban nem erre irányítván, sőt ezeket az ellenértékeket határozottan sem keresetben, sem a perben meg sem jelölvén : az alsóbiróságok helyesen utasították el felperest keresetével. 25. A tömeggondnok perújítással élhet a közadós ellen jogerőre emelkedett sommás végzés ellen, mert ha az azon alapuló követelés bejelentetnék, annak valódiságát a csődtörvény 134. §-aértelmében nem kifogásolhatná. (M.kir Ci>.ria387/1904. V. szám. — 1904. június 23.) A m. Icir. Curia: Mindkét alsóbiróság ítéletének megváltoztatásával a tömeggondnoknak a perújítás kérelmezéséhez 'való jogosultsága megállapíttatik, az elsőbiróság a kereseti eredeti váltónak bekivánására és további szabályszerű eljárásra utasíttat k. Indokok: A csődtörvény 3. §-a értelmében a közadós a csödnyitás joghatályának kezdetével a kezelési és rendelkezési jogot a csődtörvényhez tartozó vagyon felett elveszti és azt a jogot a tömeggondnok gyakorolja. Ebből és általában a csődtörvény rendelkezéseiből következik, hogy a bejelentés alá eső követelés felett még a közadós ellen hozott jogérvényes sommás végzéssel befejezett pernek megújítását is a tömeggondnok jogosan kérheti, azért mindkét alsóbiróság Ítéletének megváltoztatásával, a tömeggondnoknak a perújítás kérelmezéséhez való jogát megállapítani és tekintettel arra, hogy a kereseti váltó a felek részéről nem lett bemutatva, az elsőbiróságot annak a váltónak a bekivánására és további szabályszerű eljárásra utasítani kellett. 26. A megtámadott jogcselekmény hatálytalanítása folytán a csödtörv. 33. § a értelmében a csődtömegnek mindaz visszatérítendő lévén, a mi a csődtömegtől elvonatott, — az alperes által kézhez vett egész összeg fizetendő vissza a tömegnek, akár tökére, akár a követelés érvényesítésével felmerült költségre kapta azt. (M. kir. Curia 3685/904. — 1904. szept. 15-én.) Iparjog. 27. Vezetéknévnek czégtáblán és üzleti nyomtatványokon jogosulatlanul „y"-nal való használata az 1881: XVII. t.-cz 58. § ába ütköző kihágást képez. (A kereskedelemügyi m. kir. miniszter 1904. szeptember 26-án 59923. sz. a. hozott elvi határozata.) Budapest székesfőváros tanácsának. B—i A. budapesti lakos, kereskedő ellen czégtábláján és nyomtatványain a valóságnak meg nem felelő jelzés használata miatt indított iparkihágási ügyben czim részéről 1902. évi július hó 5 én 125149. sz. a. hozott s az elsőfokú iparhatósági Ítélettel egybehangzó másodfokú Ítéletet, melyben vádlottat az ellene emelt iparkihágás vádja és következményeinek terhe alól felmenti, B—y Gy. t—i lakos földbirtokos által a törvényes határidőben beadott felebbezés következtében felülbirálat alá vettem. Ennek eredményéhez képest a belügyminisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök ur és az igazságügyminiszter úrral egyetértve czim idézett másodfokú iparhatósági Ítéletét megváltoztatom s vádlottat az 1884 : XVII. t.-cz. 58. §-ába ütköző kihágás miatt ugyanezen törvény 157. §-ának d) pontja alapján az 1901 : XX. t.-cz. 23. §-ában megjelölt czélokra fordítandó, illetve behajthatatlanság esetében két napi elzárásra átváltoztatandó 40 korona pénzbüntetéssel büntetem, s egyben kötelezem, hogy ezen itélet kézbesitésétől számított 15 nap alatt a fentebb idézett törvényszakasz alapján kiszabandó büntetés terhe mellett czégtábláját és szétküldésre szánt üzleti nyomtatványait megfelelőleg igazítsa ki. Elhatározásaim indokait következőkbe foglalom : Az 1884 : XVII. t.-cz. 58. §-a kimondja, hogy egy iparos vagy kereskedő sem használhat czégén, nyomtatványain vagy hirdetéseiben oly jelzőket, jelvényeket vagy adatokat, melyek a tényleges üzleti viszonynak vagy valóságnak meg nem felelnek. B—i A.-nak az a ténye, hogy czégtábláján és üzleti nyomtatványain nevét a czégbejegyzéstöl eltérőleg jogosulatlanul „y"-nal irva használja, alkalmas arra, hogy a közönség öt ne a czégjegyzékben feltüntetett egyénnek tartsa, hanem más kereskedővel téveszsze össze, miért is őt a fenti kihágás miatt büntetni kellett. Az alsófoku ítéleteknek azon indokával szemben, mely szerint vádlottnak ama cselekménye, hogy nevének „i" betűje helyett „ya-t használ, nem iparkihágásnak, hanem névbitorlásnak tekintendő, megjegyzem, hogy az 1894 : XXXIII. t. cz. 44. §-a szerint ugyan senki sem viselhet más családi és utónevet, mint a melyek születési anyakönyvébe be vannak jegyezve, ámde az, akinek neve „i"-vel van születési anyakönyvébe bejegyezve s ennek ellenére nevét „y"nal irja, nem használ más nevet, hanem azt csak eltérőleg irja. Az eltérő írásmódot pedig törvényes sanctio hiányában büntetni nem lehet. Az adott esetben az 1879. : XL. t.-cz. 45. § a szintén nem nyerhet alkalmazást, mert a név végén az „y" betű használata czim vagy rangfokozat használatnak nem tekintendő. Tőzsde. 28. Felperes, ki a szerződés teljesítése iránt indított keresetet, ezzel elutasittatott, mert követelését későn, a késedelem beálltát követő 30 napon túl érvényesítette bíróilag (Szokványok Ált. R. 57. §. A budapesti áru- és értéktőzsde választott birósága.) Tényállás. Alperes eladott felperesnek 2000 zsák korpát, mely Budapesten 1904. januármájus hónapokon volt egyenlő részletekben